Törvény betonozza be a halálra ítélt nyudíjpénztárakat

Fotó: Getty Images/iStockphoto / WeArt / Getty Images/iStockphoto / WeArt

-

Az állam nem felejt, és ideje is van. A hosszú agóniára ítélt magánnyugdíjpénztárak tagságát mindenképpen büntetni akarja, mert szembementek az állami akarattal. Bár a pénztártagok elvileg menekülhetnének az önkéntes nyugdíjpénztárakba, a VS.hu kérdésére a kormány részéről kategorikusan kizárták, hogy ezért törvényt módosítanának.


Feladta az eddigi legnagyobb magánnyugdíjpénztár is, júliustól várhatóan már csak négy szolgáltató küszködik azzal a 60 ezer emberrel, aki még mindig kitart az idős korra szánt pénzeinek ilyen formában történő gyűjtögetésére. Bár elvileg bárki taggá válhat, valójában csak az a kemény mag maradt a magánnyugdíjpénztárakban, amely 2011-ben úgy döntött: a fenyegetések ellenére sem olvasztja be megtakarításait a nagy állami nyugdíjkasszába. Az Orbán-kormány ugyanis úgy határozott, hogy inkább a társadalombiztosítás keretébe vonja a bő 3 ezer milliárd forintos vagyont, az indoklás szerint részben a nyugdíjak biztonsága, részben az államadósságtól való megszabadulás érdekében. A vagyon azóta az államháztartás nagy olvasztótégelyébe került, és az államdósság mértéke is csak hullámzott az elmúlt években, de tartósan nem csökkent. nyugdíjpénztárak_vagyona A fennmaradt szabályokkal és a maradék taglétszámmal azonban a magánnyugdíjpénztárak gyakorlatilag életképtelenek, ezért részben végelszámolással, részben beolvadással szűnnek meg. Legutóbb az ING magánnyugdíjpénztára jelentette be, hogy beolvad a Horizont magánnyugdíjpénztárba, ha júniusban annak a küldöttgyűlése is jóváhagyja a döntést. Így a Horizonton kívül már csak a Szövetség, valamint a Budapest és az MKB Bankhoz kötődő egy-egy magánnyugdíjpénztár marad fenn (decemberben még nyolc ilyen pénztár létezett). A pénztártagságra és befizetésekre semmilyen adókedvezményt nem lehet igénybe venni, a pénztárak pedig a tagok befizetéseiből legfeljebb 0,9 százalékot vonhatnak le működésre. Pedig tízéves távra valamennyi maradék pénztár legalább 5-6 százalékos átlagos hozamot tud elszámolni, vagyis kifejezetten jó befektetésnek számítanak. nyugdíjpénztárak_taglétszám Ennek ellenére a VS.hu által kérdőre vont pénztárak egyike sem válaszolta meg azt a kérdést, mi az előnye a magánnyugdíjpénztáraknak a többi megtakarítási formával szemben. Volt, aki a legújabb nyugdíj-biztosítási termékét ajánlotta, mondván, januártól megint adókedvezmény jár utána, volt, aki az önkéntes nyugdíjpénztárát dicsérte. Ez utóbbi a magánnyugdíjpénztárhoz hasonlóan ugyancsak járadékot hoz a nyugdíjas évekre, ám tíz év takarékosság után már nem csak nyugdíjként vehető fel. A magánnyugdíjpénztárak azonban ilyen szabályozás közepette folyamatosan veszteségesek. Az MKB Nyugdíjpénzár ügyvezetője, Lehoczky László a VS.hu érdeklődésére azt mondta, hogy alapvetően a korábbi megtakarításokból tudnak működni, és továbbra is arra kéri magánnyugdíjpénztári tagjait, hogy ha módjukban áll, fizessék be a havi ezerforintos minimális tagdíjat és az ugyancsak ezresre rúgó működési adományt. Arra a kérdésre, miért nem vonják össze a magánnyugdíjpénztárat az önkéntes pénztárukkal, egyszerű volt a válasz: a jogalkotó erre nem adott lehetőséget. Ezt pedig a kormány nem is tervezi: a VS.hu érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta: jelenleg nincsen napirenden a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó törvény módosítása. nyugdíjpénztárak_piaci_részesedése Bezzeg az adózási szabályokat sűrűn módosítgatják a kormányok! Holott éppen a nyugdíj-előtakarékosság az a döntés, amely hosszú távú gondolkodást igényelne. A válság előtt még azok az életbiztosítások is százezres nagyságrendű adókedvezményeket élveztek, amelyek a megtakarítások biztonságát sem garantálták, a szocialista kormány 2010-től azonban még a nyugdíjcélú életbiztosítások esetében is eltörölte ezt. Az Orbán-kormány idén januárban ugyan visszaállította az adójóváírást a nyugdíjbiztosításokra, a magánnyugdíjpénztáraktól elvont 3 ezer milliárd forint sorsa azonban legalábbis bizonytalan, szakértők szerint az összeg hamarosan hiányozhat az állami nyugdíjakból. Pedig az uniós előrejelzések már most is azzal számolnak, hogy az újdonsült nyugdíjasok a jelenlegi 83 százalék helyett 2050-ben utolsó fizetésüknek átlagosan már csak a 66 százalékát kapják meg. A többit vagy maguk pótolják, vagy egyik napról a másikra lemondanak havi bevételük kétharmadáról.