Törvénnyel akadályoznák a választási csalások kiderítését

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Nem lesz lehetőség a választási visszaélések megismerésére, ha elfogadják a választási eljárásról szóló törvény módosítását, figyelmeztet a TASZ jogvédő szervezet. Az embereknek legalábbis csak nagyon korlátozott lehetőségük lesz arra, hogy kiderítsék, visszaéltek-e az adataikkal.


Első fokon már több olyan perben is nyert a TASZ, amelyben a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy az állampolgárok jogában áll-e megtudni, mely ajánlóíveken szerepelnek a személyes adataik. A bíróságok szerint a választási irodáknak akkor is tájékoztatniuk kell őket erről, ha az sok munkával jár. A perekre azért volt szükség, mert amikor az országgyűlési választáson felmerült, hogy csaltak a választók adataival, például több ajánlóívre a tudtuk nélkül átmásolták az aláírásokat és a címeket, akkor a hatóságok megtagadták ennek vizsgálatát. Az embereknek azonban volt módjuk kideríteni, hogy visszaéltek-e az adataikkal. Ez a lehetőség szűnne meg a parlament előtt lévő törvénymódosítással a TASZ szerint. Eszerint ugyanis csakis azokat az adatokat lehetne kikérni amelyeknek az ellenőrzését a választási iroda elvégezte, vagyis azokat az aláírásokat egyáltalán nem, amelyek végül nem kellettek a jelöltállításhoz. Ráadásul tájékoztatás csak a jelölt vagy a lista nyilvántartásba vételének jogerőssé válásáig lesz kérhető, ami mindössze néhány nap. A TASZ szerint a módosítási javaslat „a választások tisztaságát biztosító garanciák megerősítése helyett aláássa a választási csalások felderítésének egyik utolsó lehetséges útját”. Más gondok is lehetnek – de csak választások után A parlamenthez benyújtott módosító csomag nemcsak a választási eljárásról szóló törvényt, hanem az önkormányzati törvényt és az önkormányzati választásokról szóló törvényt is módosítaná. Alkotmányos alapjogot, a választók közötti egyenlőség elvét sértheti, hogy az egyes fővárosi kerületek lakosságszáma között akár többszörös eltérés is lehet, azaz az egyik kerület választópolgárának a szavazata nem ér annyit, mint a másiké – mondják alkotmányjogászok. Igaz, a nagyobb kerületeket a kompenzációs listán nagyobb mértékben kompenzálnák. Szentpéteri Nagy Richard szerint további probléma, hogy hiába az alkotmányossági aggály, a törvény csak késve, a választások, illetve valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerítése után juthat el egyáltalán az Alkotmánybíróságig, amely majd dönthet erről. Lövétei István alkotmányjogász a VS.hu-nak azt mondta, hogy valóban egyenlőtlen lesz a fővárosi lakosság képviselete, viszont a probléma szerinte nem annyira súlyos, mert egy kerületen belül egyenlőség van a választók között. Azonban ha ez a szándék, akkor gyakorlatilag nem a főváros, hanem a kerület lesz a közigazgatás alapegysége. Lövétei István szerint egyébként a törvénymódosítások nem fogják megnyugtatóan rendezni a főváros és a kerületek viszonyát, azt a dilemmát, hogy Budapest egységes városként vagy kerületek halmazaként működjön-e. A jogszabály módosítása Lövétei szerint a kerületek megerősödése felé tolja el a döntéseket, ugyanis a fővárosi közgyűlésnek a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutó kilenc képviselő lesz a tagja. A kompenzációs listára pedig azoknak a polgármester-jelölteknek a szavazatai mennek majd, akik nem nyertek mandátumot. Az alkotmányossági aggályokat különösen az ellenzéki pártok osztják, amelyek több fronton is igyekeznek megakadályozni a fővárosi választási rendszer átszabását.