Törökország nem fizet Ciprusnak

Fotó: Europress/AFP/Tarik Tinazay / Europress/AFP/Tarik Tinazay

-

Negyven éve rohanták le a törökök Ciprust, az akkor elkövetett emberi jogi bűnökért kellene fizetniük, de nem fognak.


A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának hétfői ítélete szerint Ankara az 1974-es török katonai hadműveletek során megsértette, valamint Ciprus kettéosztásával a mai napig „súlyosan és folyamatosan” megszegi az emberi jogi előírásokat. Emiatt az eltűnt görög ciprusi személyek családjainak 30, a sziget északi részén enklávéban élő görög ciprusiaknak 60 millió eurót (18 milliárd forintot) kellene fizetnie Törökországnak.Ahmet Davutoglu török külügyminiszter a hír után elmondta országának „esze ágában sincs kifizetni” a 90 millió eurónyi (mintegy 27 milliárd forint) bírságot. „Nem látom okát, hogy miért kellene fizetnünk egy olyan országnak, amelynek a létezését sem ismerjük el” - mondta el a külügyi tárcavezető. Törökország szempontjából nem biztos, hogy bölcs döntés a fizetés megtagadása. Ankara minden erejével azon van, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, amelynek Ciprus 2004 óta a tagja. Diplomáciailag egész biztosan hátránya származik majd a török vezetésnek a lépésből.

Ciprus húsz éve vitte az ügyet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, először 2001-ben született döntés, most ez egészítette ki Strasbourg.


Ciprus, a kettészakított ország

1974. július 15-én a görög katonaság és szakadárok egy csoportja puccsot hajtott végre, hogy Ciprust egyesítse Görögországgal. Államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen, aki életét mentve, brit segítséggel elmenekült a szigetről. Níkosz Szampszónt kiáltották ki új elnökül. 1974. Július 19-én az államfő egy nemzetközi kiáltványt adott ki. Ebben kijelentette, „A görög junta puccsa egy invázió, melynek következményeitől Ciprus egész lakossága szenved, görögök és törökök egyaránt.”. Ennek hatására másnap, július 20-án a török etnikum védelmére hivatkozva Törökország 40 000 fős inváziós csapatot tett partra a sziget északi részén és megkezdte annak teljes megszállását. A lépést az 1960-as háromhatalmi egyezménnyel indokoltál. Pár nap alatt a török csapatok előrenyomultak az északi parttól egészen a fővárosig, Nicosiáig. Níkosz Szampszon puccsista elnököt félre-, majd Makarioszt visszaállították és július 22-én Görögország fegyverszünetet kötött Törökországgal. Július 23-án a görögországi junta megbukott, majd Genfben megindultak a béketárgyalások.
A sziget északi részén 1983-ban  kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet csak Ankara ismeri el. A görög ciprusi déli országrész 2004 óta az Európai Unió tagja.
A Földközi-tengeri sziget újraegyesítéséről februárban kezdték újra a 2012-ben megszakadt tárgyalásokat Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, illetve Dervis Eroglu észak-ciprusi államfő a ciprusi ENSZ-misszió (UNFICYP) székhelyén. A ciprusi ENSZ-békefenntartókat a mai naptól a világszervezet történetében először egy nő, Kristin Lund vezérőrnagy vette át.