Tömegesen bukhatják a társasházi lakások a rezsicsökkentést

-

Annyira suttyomban hozták meg az újabb jogszabályt, hogy már le is járt az első határidő. A mulasztó közös képviselők retteghetnek a lakóktól.


Mindenki csak azzal volt elfoglalva, hogy a közös képviselőknek a faliújságokon kell népszerűsíteniük a rezsicsökkentés nagyszerűségét, miközben február 18-án már életbe is lépett az a jogszabály, amely a társasházakban feltételekhez köti a vízdíjak és a szemétszállítás tarifájának 10 százalékos mérséklését. Ez utóbbit persze alig néhányan vették észre. Pedig a vízműveknek (a mérőóra leolvasásának időpontjától függően) sok helyen már február végéig, a hulladékkezelőknek pedig március 10-éig kellett volna elküldeni annak nyilvántartását, hogy mely lakás van rezsicsökkentésre jogosultak, vagyis magánemberek birtokában, illetve mely lakás nem jogosult a rezsicsökkentésre, mert valamilyen cég a tulajdonosa. Márpedig ennek a listának a hiányában a szolgáltatók a társasház egyik lakásánál sem vehetik figyelembe a rezsicsökkentést. Az előterjesztő (a fideszes Németh Szilárd és Rogán Antal) ugyanakkor arról is gondoskodott, hogy az árengedményt ne az arra jogosultak bukják el:  

a különbözetet utóbb a közös képviselőknek kell megfizetniük a károsultak számára.

Telefondömping - egyelőre ennyit tudott elérni a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ), amely február 27-én hírlevélben próbálta tudatni az érintettekkel a rájuk leselkedő veszélyeket. A LOSZ elnöke, Farkas Tamás a VS.hu érdeklődésére nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, hány közös képviselő mulasztotta el az ezentúl havonta gyakorolandó új kötelezettsége első határidejét, de szerinte még mindig vannak olyanok, akik nem is hallottak arról. A törvény azokat a társasházakat és lakásszövetkezeti lakásokat érinti, amelyekben nincs minden egyes lakásra önálló vízóra, illetve ahol a szemétdíj a közös költségben szerepel, és nem osztották fel a díjat a lakástulajdonosok között. Vagyis a számlafizető a társasház egésze, ezért aztán a rezsicsökkentésre nem jogosultakat ezentúl külön kell kezelni. Farkas Tamás szerint ezek számára nincs pontos nyilvántartás, de a társas ingatlanok többségére, sok tízezer háztartásra vonatkozhat. Már csak azért is, mert hiába van lakásonként beszerelt vízóra, ha csak egyetlen lakó nem fizet, akkor annak tartozását visszaosztják a társasházra, ezért a többség feleslegesnek ítélte az önálló mérést lehetővé tevő költséges beruházást. A közös képviselőknek egyébként eddig is kellett kimutatást készíteniük a tulajdonosokról, de évente csak egyszer. Ráadásul a hibáknak nem volt ilyen súlyos jogkövetkezménye. A LOSZ elnöke úgy tudja, hogy az új szabály azonnali bevezetését az is akadályozza, hogy meg kell változtatni a szolgáltatók számlázási rendszerét is, ami a szoftver átírásával jár, vagyis az is időbe telik. A VS.hu megkeresett több szolgáltatót és a szolgáltatók érdekképviseleteit is, de mindössze egy helyről kapott választ. Ez egyúttal abban a vonatkozásban is beszédes, hogy mi a következménye annak, ha a közszolgáltatók nem piaci alapon működnek, hanem (többségi) állami tulajdonban vannak. A Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének ügyvezető igazgatója, Farkas Helga arra hívta fel a igyelmet, hogy tavaly óta a hulladék-közszolgáltatást kizárólag többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek láthatják el.  

„Ebből következően egy szakmai szervezet nem teheti meg, hogy fölszólal az állami tulajdonú cégek nevében az állam ellen”

- közölte az érdekvédelmi szervezet vezetője. Hasonló a helyzet a vizes közműveknél, amelyeknél törvény írta elő az ellátottak minimális számát, és az emiatt szükséges összeolvadások haszonélvezője az öt nagy állami regionális vízmű lett. Ezeknek a többségi állami cégeknek tehát az áprilisi számlában már nem lehet jóváírniuk a rezsicsökkentést, ha nem kaptak nyilvántartást a társasházaktól a tulajdoni viszonyokról, viszont a lakók perelhetik az elmaradt kedvezményt a közös képviselőjükön.