Több a problémás devizahitel, mint a mentőakciók előtt

-

Három éve dobálják a mentőöveket a devizahiteleseknek, csak éppen a fuldoklók nem tudják elkapni azokat. A süllyedők csaknem kétezer milliárdjával részben ingatlanok úsznak majd el, részben a bankok tőkéje csökken, függetlenül az Alkotmánybíróság, a Kúria vagy az Európai Bíróság döntésétől.


A lakossági devizahitelek egyharmadát sikerült ugyan eltüntetni, de a problémás adósságok összege közben nemhogy csökkent volna, hanem még nőtt is. Ezt mutatja az alábbi ábra, amely csak a lakosság devizaalapú lakáshiteleinek alakulásáról szól, a hasonló nagyságrendű szabad felhasználású jelzáloghiteleket még nem is tartalmazza. A kormány első jelentősebb mentőakciójának, a végtörlesztéseknek köszönhetően 2011 őszén ugyan zsugorodni kezdett a családok devizahitele, és ennek 2012 őszén újabb lendületet adott az árfolyamrögzítés, ám az akadozva törleszett adósságok összege az évek múltán egy fillérrel sem csökkent.


Devizahitel


Azoknak a száma pedig egyenesen kilőtt, akik már több mint egy éve nem tudják fizetni a részleteket.





Lesznek családi tragédiák, elárverezett otthonok

A 800 milliárd forintnyi problémás lakáshitel és a szabad felhasználású jelzáloghitelek több mint ezer milliárd forintos állománya azonban azt jelzi, mindenképpen lesznek még családi tragédiák, elárverezett otthonok. Fazakas Péter úgy látja, az adósok problémáját elsősorban az oldhatja meg, ha a gazdaság más területein segítenek, vagyis újból munkát kapnak az adósok és újból lesz jövedelmük (hiszen a többségük a munkahelyük elvesztése miatt vált fizetésképtelenné, nem elsősorban az árfolyamváltozás miatt). A bankok pedig már eddig is készültek a bebukó hitelekre, amire jogszabályok is kötelezik őket: azokra a követeléseikre, amelyeknek kétes a behajthatóságuk, tartalékot kell képezniük. A kérdés csak az, hány évre oszlik majd el a teher. A Fidesz részéről Gulyás Gergely annyit már előrevetített, hogy a választások és a Kúria döntése után, várhatóan júniusban születik törvény az újabb mentőcsomagról, amellyel az összes devizahitelt ki akarják vezetni. Arra utalt, hogy a tehermegosztás olyan lesz, mint a végtörlesztéskor. 2011 őszén, 2012 elején az adósságuktól rögzített árfolyamon, egy összegben megszabadulók 1354 milliárd forintot fizettek vissza a bankoknak (a végtörlesztők száma az alábbi ábrán látható). A bankoknak ezzel 260 milliárd forintjuk úszott el véglegesen, ami 20 százalékos veszteségnek felel meg. Az is kiderült, hogy a Fidesz fixen rögzített törelsztőrészleteket akar bevezetni a maradék devizahitelre is, ahogy egyébként erre jelenleg is lehetőség van. A két éve működő árfolyamrögzítéssl már 174 ezren éltek. A valódi és a rögzített árfolyam közötti különbség összege egy gyűjtőszámlán ketyeg, amelynek a törelsztése néhány év elteltével lesz esedékes. A gyűjtőszámlán lévő összeg már most is 28 milliárd forint fölött van, vélhetően ez ugrik meg, ha a választások utáni kormány valóban ezzel a módszerrel akarja kivezetni a devizahiteleket.