Tízmilliárdnyi veszteséget vesz nyakába az állam az E.On cégekkel

Fotó: Europress/AFP/Patrik Stollarz / Europress/AFP/Patrik Stollarz

-

Jókora költséget vállalna ismét magára az állam az energiapiac uralásáért. De még visszakozhat.


Az MVM Magyar Villamos Műveknél már tavaly is kisöpörték a padlást: kapott tulajdonosi tőkeemelést, és a cég annyi hitelt vett fel, amennyit csak tudott, hogy megvehesse az E.On által üzemeltetett gáztárolókat. A kormány azonban ezzel még nem látta biztosítottnak, hogy az állami energetikai mamut dominálja a piacot, és ezáltal megakadályozza, hogy a külföldi cégek kivigyék a profitot. Ahogy azt az illetékesek korábban jelezték, legalább a lakossági fogyasztókat ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói piacot szeretnék az állam hatáskörében tudni. Az állam 99 százalékos tulajdonában lévő MVM most ezt erősítette meg azzal, hogy nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Hungária Zrt. négy cégének a megvásárlásáról. Ezek közül az egyik a kereskedő cég, az E.ON Energiaszolgáltató Kft., amely csak a lakosság (illetve esetleg kisebb cégek, intézmények) felé adja el a gázt és az áramot, méghozzá rögzített áron. Az ügylet része az a két vállalat is, amely az infrastruktúrát üzemelteti területi alapon (az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. és az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.), és az egyezség szerint eladósorba került az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. is - a fogyasztók gyakorlatilag ezzel a céggel állnak kapcsolatban. EON_tulajdonosvaltas Ezek az  E.ON-cégek a legfrissebb utolérhető adatok alapján 2012-ben együttesen 10 milliárd forint veszteséget könyveltek el (a kereskedőcég 15 milliárdos mínuszát némileg ellensúlyozta az infrastruktúrát üzemeltető cégek profitja), a saját tőkéjük pedig együttesen 56 milliárd forintot tett ki. Az E.ON megtartja ugyanakkor a tulajdonában lévő villamosenergia-hálózatot, jóllehet az ezeket üzemeltető három cég is csak nullás eredményt produkált 2012-ben, viszont a saját tőkéjük együttesen csaknem 120 milliárd forint.

A szabad kéz ára

A VS.hu által megkérdezett energiapiaci szakértők szerint a csomag ára 100 milliárd forint körül lehet. Az E.ON gáztárolóiért fizetett pénz ennek a háromszorosára rúgott, úgyhogy ahhoz képest ez csak egy kisebb falat. Eközben folynak az ártárgyalások az ugyancsak német RWE tulajdonában lévő Főgáz-részvények kivásárlásáról is. Az ártárgyalásokon egyébként vélhetően bejön az a kormányzati stratégia, hogy a lakossági energiaárak lenyomása már nem teszi kívánatossá ezeknek a magyarországi cégeknek a működtetését a külföldi tulajdonosok számára. Az áramszolgáltatók ugyanis a jelenlegi, rögzített árakon többnyire veszteséggel üzemelnek, és a gázszolgáltatók is csak a banki betéti kamatoknál alacsonyabb megtérülést tudnak elérni. Nem véletlen, hogy az E.ON befektetői prezentációin az utóbbi időben Magyarország már nem szerepelt a térképen. Az eladásra szánt újabb E.ON cégekben azonban így is van érték: ez maga a vezetékhálózat, amelyet a két gázhálózati cég tulajdonol, ezeknek több tízmilliárd forint lehet az értéke. Csakhogy éppen ebben rejlik az üzlet veszélye. Azt ugyanis törvény írja elő, hogy ezek az úgynevezett elosztói cégek, amelyek az infrastruktúrát üzemeltetik, karbantartsák a hálózatukat. Egy-egy évet ki lehet hagyni a feladat ellátásában (ezt tették tavaly az energiaszolgáltatók, ezért csökkent a közműágazatban a beruházások értéke), hosszabb távon azonban nem lehet elhalasztani a szükséges munkákat. Ráadásul a közműadó is ezeket a cégeket sújtja. Ha tehát mindez az államé lesz, miközben a háztartások számára továbbra is alacsonyan tartják a gáz és az áram árát, akkor a veszteséget az adófizetőknek kell állniuk. Az E.ON a tranzakcióra már ősszel készült, a kereskedőcégéből leválasztott egy részt, és a decemberben bejegyzett E.On Energiakereskedelmi Kft.-ben már csak az áram és a gáz szabadpiaci kereskedelme maradt. Ennek az árait jelenleg nem az állam, hanem a nemzetközi verseny határozza meg, így profitot is termelhet. A magyar energiapiacon a lakosság kiszolgálásában már csak négy külföldi érdekeltség maradt. A francia EDF és a német RWE áramot szolgáltat, az ugyancsak francia GDF Suez és az olasz Tigáz pedig gázt. A GDF Suez már meglépte a lakossági és szabadpiaci kereskedelem szétválasztását. A Tigáz is tervbe vette, bár határozottan állítja, hogy kitart a magyar piac mellett,. Az RWE a Főgáz-eladással már megkezdte a kivonulást.