Theresa May kormányalakítási megbízást kér a királynőtől

Fotó: Citizenside / CITIZENSIDE/David Whinham

-

Bár elveszítette biztos parlamenti többségét, a kormányfő nem akar távozni. Egy kisebb unionista párttal kötött szövetséget.


A Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőtől kormányalakítási megbízást kér Theresa May. A Downing Street szerint a miniszterelnök egyeztetett az észak-írországi protestánsokkal, és "abban a tudatban" járul az uralkodó elé, hogy a Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatni fogja a kormányát. A mostani állás szerint a csütörtöki előrehozott parlamenti választásokon a vártnál lényegesen gyengébben szereplő toryk 318 mandátumot szereztek, a munkáspártiak 261-et. A DUP 10 mandátumával a konzervatívok kormányt tudnak alakítani.

A kormányalakításhoz elvileg 326 képviselő kell, ám a gyakorlatban ennél kevesebb is elég. Az észak-ír nacionalisták, a Sinn Fein 7 mandátumot szereztek, és a párt jelezte, hogy nem változtatnak eddigi gyakorlatukon, továbbra sem vesznek részt a londoni törvényhozás munkájában. A kormánytöbbséghez tehát 322 mandátum is elég lenne.

A koalíciós tárgyalások idején a nélkülözhetetlennek tűnő kisebb pártok igyekeznek minél többet kicsikarni maguknak és azoknak a körzeteknek, akiket képviselnek. A DUP viszont pont azt kérte a kormányfőtől, hogy semmit se adjon. Mármint Észak-Írországnak: az unionisták nem akarják, hogy a sziget Egyesült Királysághoz tartozó része bármiféle speciális státust kapjon, nem akarják, hogy jogrendje bármiben is eltérjen a brit jogrendtől. A protestánsokat képviselő párt azt akarja, hogy a szigetrész a lehető legbritebb legyen, és nem legyenek különleges kapcsolatai az EU-val, és nyilván az EU- és Schengen-tag Ír Köztársasággal. A jelek szerint May – aki a Brexittel minden köteléket el akar szakítani a Királyság és az EU között – könnyű szívvel teljesítené a DUP feltételeit.

Bár a Labour elnöke, Jeremy Corbyn és néhány konzervatív politikus is lemondásra szólította, May jelezte, hogy maradni akar. A kampányban azt mondta, hogy távozik, ha a korábbinál gyengébben szerepelnek a toryk, de erről most megfeledkezni látszik. May mintha arra sem emlékezne, hogy azt mondta, azért döntött az előrehozott választások mellett, hogy a kormány megerősödve, még nagyobb felhatalmazással kezdhesse el a Brexitről szóló tárgyalásokat.

Ám a konzervatívok nemhogy megerősödtek volna, hanem több mint tíz mandátumot veszítettek. May 70 olyan körzetet keresett fel, ahol a toryk csak néhány százalékkal győztek 2015-ben. A kormányfői kampány azonban nem használt, és nagyjából 50 körzetet el is veszítettek a konzervatívok.

Amikor May váratlanul bejelentette a júniusi előrehozott választásokat – addig szükségtelennek nevezte a voksolást –, a konzervatívok előnye óriásinak tűnt, és arra lehetett számítani, hogy Corbyn vezetésével a Munkáspárt fennállásának egyik legrosszabb eredményére számíthat, és May megsemmisítő csapást mérhet a baloldalra.

A kormányfő azonban elszámolta magát, és bár megpróbál előremenekülni, valójában népszerűtlenül, jelentősen meggyengülve kellene elkezdenie a kormányzást és a Brexit-tárgyalásokat. A brit politika szeszélyes, nagy kilengésekkel járó időszaka a jelek szerint még nem ért véget, és nem lehet kizárni, hogy akár egy éven belül ismét választásokat tartanak majd a királyságban.