Társadalmi jót üzleti alapon

Harsányi András és Lévai Gábor

az Impact Accelerator alapítói

Magyarországon a társadalmi vállalkozások még kezdeti fázisukban vannak, de kellő segítéssel, befektetéssel akár a profit termelése sem lehetetlen már.


A Civil Support 2016 márciusában alapította meg leányvállalatát, az Impact Acceleratort. Céljuk egy társadalmi vállalkozásokat segítő társadalmi vállalkozás létrehozása volt. A társadalmi vállalkozási forma Magyarországon csak kevésbé ismert, fejlesztésükre inkább csak az induló stádiumban vannak támogató szolgáltatások. Jelenleg is működnek inkubátorok ezen a területen – inkubátor az, ami segíti a szervezetet eljutni az ötlettől a megvalósításig, a prototípus elkészítésig, a gazdasági tevékenység megtervezéséig. A kezdeti tevékenységben segítenek az inkubátorok, és azt jól is csinálják, akcelerátor viszont még nem működik Magyarországon. A következő lépcső pedig az ökoszisztémában az akcelerátori folyamat. Szükséges a vállalkozások lépésváltásához a tőke, és a befektetők szívesebben fektetnek be már működő vállalkozásokba, érett termékekbe, szoláltatásokba, így mind a két fél számára kisebb kockázatot jelent a befektetés.

Ebbe a piaci résbe lépett be az Impact Accelerator. Akkor szeretnének bekapcsolódni a vállalkozások fejlesztésébe, amikor a társadalmi vállalkozás már teljesített, van bevétele, a beágyazottsága meggyőző, amikor elérkezettnek látja, hogy magasabb szintre lépjen gazdasági tevékenységével. Tulajdonképpen egy többlépcsős, hat hónapos folyamaton kísérik végig a kezdő vállalkozásokat, támogatják őket szakmai fejlesztéssel, valamint a lépésváltáshoz szükséges forrás megteremtéséhez befektetőkkel kötik össze őket. Összefoglalva, az Impact Accelerator társadalmi vállalkozásokat segít befektetéshez jutni, hogy azok meg tudják sokszorozni nyereségüket és társadalmi hasznosságukat.

Magyarországon a társadalmi vállalkozási ökoszisztéma kezdeti fázisban van. Csak néhány éve jelentek meg társadalmi vállalkozások, amelyek sok esetben nem is tudták magukról, hogy kicsodák, és mit is csinálnak. Első lépésben érdemes tisztázni, kik is azok a társadalmi vállalkozások. A társadalmi vállalkozás valamilyen társadalmi probléma megoldásán üzleti alapon dolgozó gazdasági társaság. Célja nem pusztán a hasznos tevékenység, hanem a profittermelés.



Az adományboltok esetében azt láthatjuk például, hogy az oda adományozott áru 50-70%-át veszik meg a rászorultak, 30-50%-át pedig inkább a gyűjtők. De ez önmagában nem baj, mert itt láthatjuk, hogy állami forrás nélkül hogyan lehet segíteni. Egy hagyományos vállalkozás visszaforgathatja a profitot a cég továbbfejlesztésébe, ami a társadalmi vállalkozások egyik kritériuma, az utóbbiak esetében a pénzügyi megtérülés mellett a társadalmi hatás mérhetősége is elvárt.

Többnyire Angliát tartják a társadalmi vállalkozások őshazájának – e forma esetében a II. világháború alatt kialakult adományboltok miatt. Amíg ott ma ezekből 8000, addig Magyarországon csak 50 van. A számok mindent elmondanak: amíg ott 71 ezer társadalmi vállalkozást tartanak számon (és az 5 és fél millió kis- és középvállalkozó ötöde állítja, hogy társadalmilag hasznos is a tevékenysége), addig nálunk definíció szerint 100-200 közt lehet a valódi társadalmi vállalkozások száma. Ugyan beszélhetünk 1500-ról is, amelyek között sok a szociális szövetkezet, ám megfigyelhető, hogy ezek a vállalkozások csak egy-egy pályázat kapcsán jelennek meg, majd a projekt kifutása után eltűnnek.

Más országok talán 10-15 évvel járnak előttünk a világban, ezekben az országokban az állami szektor kicsit erőteljesebben segíti ezt a vállalkozási formát. Vannak országok, ahol különböző adókedvezményeket kapnak a társadalmi vállalkozások, különböző jogszabályok foglalkoznak a témával. Néhol a termékeik, szolgáltatásaik után nem kell áfát fizetni, ezzel biztosítanak számukra versenyelőnyt. Ez a befektetési forma még most alakul Magyarországon, hasonlít ugyanis a startup befektetésekhez. Talán csak a számokban van eltérés, a befektetők ezekben az esetekben megelégszenek kisebb növekedési rátával, alacsonyabb profitrátával, és elfogadják, hogy a vállalkozás nem egy világot meghódító vállalkozás lesz, esetleg csak Magyarországon ér el sikereket, de ettől még természetesen vissza tudja fizetni a befektetett összeget.



Magyarországon régi probléma, hogy ugyan a civil szerveződés kiváló mód egy-egy társadalmi probléma kezelésére, és a civil szervezetek alapvetően a társadalmi cél megvalósulását tartják szem előtt, de általában a nonprofit működést tartják csak komfortosnak. Számtalan civil szervezet gondolja magát társadalmi vállalkozásnak, ám szolgáltatását nem tudja eladni, mert hiányzik a piaci alapon való gondolkodás, a gazdasági szemlélet. A társadalmi vállalkozások kitűnően ötvözik a nonprofit szervezetek társadalmi célorientáltságát és a forprofit cégek gazdasági szemléletét.

Magyarországon ma az egyik legsúlyosabb probléma a fiatalok elvándorlása és egyes vidéki régiók leszakadása. A társadalmi vállalkozások sokat tehetnek azért, hogy a vidéki élet élhetőbbé váljon, és a fiatalok célja se a Budapestre, a nagyvárosokba, sőt a külföldre költözés legyen. A mezőgazdaság megújítása e téren a kulcskérdés, a biogazdaságok egyre népszerűbbek, az egészséges táplálkozás, életmód kerül előtérbe. A társadalmi vállalkozásoknak ott lehet szerepük, és erre már jó példák is akadnak, amikor a termékek értékesítéséről van szó.

Az emberek vidéken tartásának egy másik jó módja a munkaszervezés megváltoztatása. Így például a multinacionális nagyvállalatok központjaiból köztes helyre lehet kivinni a munkát, ez esetben a munkaidő sem feltétlenül fix, és hátrányos helyzetűek vagy egészségükben korlátozottak is úgy dolgozhatnak, hogy nem kell elhagyniuk a településüket. Azaz olyan emberközpontú munkahelyek jönnek létre, amelyekre azok is sikerrel pályázhatnak, akik hátránnyal, nehézségekkel küzdenek, és az elsődleges munkaerőpiacon nem tudnának munkát vállalni. E kis telephelyek már ma is százaknak adnak munkát, és például az autóiparba szállítanak be. De szintén jó megoldás, ha egy társadalmi vállalkozás azt tűzi ki célul, hogy a tanyavilágból, az aprófalvakból szállítja be a vállalatokhoz a munkavállalókat.

Hasonlóan kiemelt terepe a társadalmi vállalkozásoknak az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, és az ország úgy válik élhetőbbé, hogy az önszerveződések, e vállalkozások nem az állami forrásokra várnak, bár a pályázati rendszer természetesen egyáltalán nem mellékes egy-egy ötlet megvalósításához. A másik lényeges változás az kell, hogy legyen – és erre is akadnak már jó példák –, amikor a multinacionális nagyvállalatok felismerik a társadalmi problémákat, tudatosabban igyekeznek a hátrányos helyzetűeken is segíteni, és mindez már nem pusztán marketingfogás.



E forma még gyerekcipőben jár itthon, de az utóbbi évtizedben mégis látható a fejlődés, és ami igen fontos, hogy befektetők is megjelennek ezen a piacon. A hagyományos bankokkal ellentétben, melyeket money banknak nevezhetünk, és amelyeket a profiton kívül más nem igazán érdekel, ma már megjelentek olyan hitelintézmények is, amelyek inkább lemondanak a nagyobb profitról, és szívesen dolgoznak olyan hűséges ügyfelekkel, akik a társadalmi hasznosságot is szem előtt tartják. Mellettük jelennek meg a társadalmi befektetők, akik jellemzően portfólióban gondolkodnak, több szektorba fektetnek be, a felelősebb bankokhoz hasonlóan nagyobb figyelem mellett választanak társadalmi vállalkozásokat befektetési partnernek. Magyarországon – ahogy a világban is – már társadalmi befektetési alapok szerveződnek, ezzel nagyobb teret nyitva ennek az ökoszisztémának a fejlesztéséhez.

A Civil Support Közhasznú Nonprofit Kft. jelenleg 13 foglalkoztatottal dolgozik. Célja a társadalmi szervezetek fejlesztése, illetve a civil és a vállalati szektor összekötése. A civil szervezetek esetében kiemelt fejlesztési területe a társadalmi hatás mérése. Lényeges eleme pedig az oktatás, melynek során világos célokat kell kitűzniük a programban részt vevőknek. Fontos, hogy a legkülönfélébb társadalmi problémák megoldása esetén is mérhetővé váljon a konkrét hatás, melyet szeretnének elérni.

Az Impact Accelerator pedig valójában startup, egy olyan fejlesztési program, melynek során a társadalmi vállalkozások képviselői szakemberekkel és befektetőkkel találkoznak, hogy végül a befektető révén ne csak a vállalkozás hatékonysága nőjön, de anyagi lehetőségei is. A társadalmi vállalkozások részéről elvárás, hogy életképes üzleti modellt dolgozzanak ki a segítségünkkel. A programban való részvétel feltételei pedig, hogy az első félévben árbevételük legalább 5 millió forint legyen, és 30-50 milliónyi befektetést hatékonyan képesek legyenek felhasználni, és persze prezentálni tudják eredményeiket. A befektetők a képzési, fejlesztési folyamatot közel 4 millió forinttal támogatják, majd az akceleráció után hajlandóak további 30-50 milliót is befektetni. Az egymásra lelő partnerek, azaz a társadalmi vállalkozók és a befektetők hat hónap után az Impact Accelerator munkatársaival együtt tekintik át, mi valósult meg a féléves tervből, és amennyiben a befektető továbbra is fantáziát lát a vállalkozásban, mert az képes nyereségessé válni, megtörténik a befektetési megállapodás. De hangsúlyoznunk kell, társadalmi vállalkozásunknak nem a nyereségesség a célja, főképpen nem a magas profit. És azok, akik ebbe a formába fektetnek be, szintén hasonlóan gondolkodnak, és ha hozamot is szeretnének látni, emellett legalább olyan fontos számukra a társadalmi felelősségvállalás.


Adományozna-e társadalmi vállalkozásoknak?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN