Tarlós maradhat, ha akar

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

Ha a jelenlegi főpolgármester folytatni szeretné a munkát, a Fidesz támogatja indulását - jelentette be Hoppál Péter szóvivő. Tarlós örömmel fogadta ezt, de nem kommentálja.


A kérdésről Tarlósnak kell döntenie. Az őszi önkormányzati választáson már öt évre választják meg a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket.  


A Fidesz bejelentése előtt Tarlós István nem válaszolt egyértelműen azokra a kérdésekre, lenne-e főpolgármester újra.

A VS-nek február végén például azt mondta, most fele-fele arányban az ő illetve a pártszövetség döntése az, hogy ő újrázik-e.

„Korábban az én elképzelésem erről nyilván lényegesen kevesebbet számított. Ma inkább azt mondanám, hogy a sorrendiségben van különbség. Nyilván az, hogy a miniszterelnök úr vagy a Fidesz-KDNP vezérkar engem akar vagy nem akar jelölni, meg kell hogy előzze az én állásfoglalásomat. Pillanatnyilag parlamenti választási kampány van, nekem állampolgári és politikusi érdekem, hogy az engem támogató politikai közösséget segítsem ebben a küzdelemben. Már első megválasztásomkor, 1990-ben is közös polgármesterjelölt voltam, a Fidesz akkor is támogatott. Azóta sem volt olyan választás, hogy a Fidesz és én egymást ne támogattuk volna.”

A hvg.hu-nak januárban adott interjúban úgy fogalmazott, „a csillagokban van megírva”, hogy ő lesz-e a jelölt, és ugyanezt válaszolta arra a kérdésre is, hogy amúgy szeretne-e újra főpolgármester lenni. Ha marad, fellélegzik attól, hogy olyan polgármesterekkel dolgozik majd együtt, akik már nem parlamenti képviselők. (Idéntől ugyanis választani kell az országgyűlés és a polgármesterség között.) Arra a kérdésre, hogy milyen feltételekkel vállalná az újabb ciklust, azt mondta, értelmes munkát szívesen végezné, ahol a siker az ő teljesítményétől is függ. Azt nem tartotta kizártnak, hogy a kétharmados többség módosítsa a főpolgármester hatásköreit.

Tarlósnak nem volt felhőtlen a kapcsolata egyes kerületi polgármesterekkel (Rogán Antal V. kerületi vezetővel hosszan ment az adok kapok, de Pesti Imre kormánymegbízottal is összezördültek korábban), sajtóhírek szerint ez csúcsosodott ki 2011-ben, mikor a főváros és a kerületek feladat-újraosztása került napirendre.

Több koncepció versenyzett egymással.

Az első szerint egypólusú rendszer jött volna létre, amely a fővárosnak rendelte volna alá a kerületeket. A második a kétszintű rendszert tartotta volna fenn, csak a kerületek hatásköreit csorbította volna, a harmadik pedig egy központi városmagot és három-négy nagyobb kerületet hozott volna létre. Tarlós a második elképzelést támogatta volna.

Válaszul erre a fővárosi kerületvezetők összeálltak, és letették saját koncepciójukat az asztalra, amely az Origo korábbi cikke szerint a legjövedelmezőbb és leglátványosabb feladatokat a kerületeknek, a hátrányosabb kötelességeket viszont a fővárosnak adta volna. A lapnak akkor a kerületi polgármesterek azt mondták, sikerült átverni akaratukat, az ő koncepciójukat dolgozzák tovább.

A törvényt elfogadták, mindenki a helyén maradt.

A kerületi polgármesterek egyébként felvetették azt is, a főpolgármestert ne közvetlenül az emberek, hanem a közgyűlés tagjai választanák meg a listán bekerültek közül. Végül a választási mód nem változott.


Ki a kihívó?

Az MSZP főpolgármester-jelöltje Horváth Csaba, aki négy évvel ezelőtt azzal tette magát emlékezetessé, hogy ingyenes BKV-t ígért. Horváth 2010-ben csapott össze Tarlóssal, akkor a Fidesz által támogatott független Tarlós 53,4, míg ellenfele 29,5 százalékot kapott. Horváth jelöltsége azonban még nem száz százalék, sok múlik azon, a baloldali pártok ismét megállapodnak-e. DK-s és Együtt-PM-es politikusok háttérbeszélgetéseken és nyilvánosan is elmondják/utalnak rá, hogy Horváth Csabával nem lehet választást nyerni. Saját nevet azonban érdemben még nem dobtak be. Botka László szocialista választmányi elnök azt mondta, Horváth jelöltsége még nincs kőbe vésve. Hivatalosan még nem kezdtek el egyeztetni az önkormányzati választásról. Több párt is erőfelmérésként tekint a májusi EP választásra, ahol kiderül, kinek mekkora a támogatottsága a fővárosban. A kisebb pártok abban bíznak, egy jó szereplés esetén nagyobb beleszólásuk lesz abba, ki legyen a közös jelölt. Az is elképzelhető, hogy nem is lesz közös jelölt - legalábbis nem olyan széles összefogásban, mint ahogy az Országgyűlési választásnak nekivágtak. Az LMP-nél nem látszik még a menetrend, Schiffer András társelnök nemrég azt mondta, időben meglesz a főpolgármester-jelöltjük, lehet, hogy már a nyáron. 2010-ben Jávor Benedek indult a posztért, aki azóta már kilépett a pártból és éppen Brüsszelbe készül. 10 százaléknál kevesebbet ért el, bár ezzel is jelentősen meghaladta az LMP országgyűlési választáson elért eredményét.