Tarlós: „Ha nincs felújítás, akkor leállíttatom a metrót”

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

Tarlós István sikernek tartja az idei büdzsét és biztos abban, hogy Budapest a jövőben az eddiginél is több figyelmet kap. A 3-as metró szerelvényei közül sokat már idén felújíthatnak. A főpolgármester toronyházakat is építene Budapesten, de a legfontosabbnak a felszíni közösségi közlekedés fejlesztését tartja. Most már 50 százalékban rajta is múlik, hogy újraindul-e a főpolgármester választáson. Soha nem volt liberális politikus, de a fasiszta, antiszemita allűrök megjelenését sem engedné.


Ön sikernek nevezte, hogy nullszaldós lett a főváros néhány napja elfogadott idei költségvetése. A 20 milliárdos hitelfelvétel nem ront a képen?

A 20 milliárdos hitelfelvétel persze nem hangzik túl jól, de ha abból indulunk ki, hogy ez egy fejlesztési hitel, továbbá azzal folytatjuk, hogy amikor 2010-ben átvettük a fővárost, akkor a fejlesztési forráshiány éppen 60 milliárd volt, akkor már másképp néz ki a dolog.


Az ellenzék részéről elhangzott az a bírálat, hogy 2010-hez képest ez a költségvetés 220-230 milliárddal kevesebb pénzt ad, tehát ennyivel kevesebb a teljes működési költség. Ez az MSZP részéről egy rendkívül primitív megközelítés. Nyilvánvaló, hogy ha a kórházak és az iskolák az államhoz kerültek, akkor az ezek működtetéséhez szükséges és eddig rendelkezésre állt források automatikusan a feladat ellátójához kerültek át. Itt nem arról van szó, hogy fajlagosan is ilyen mértékben csökkentek volna a források. Ne csináljunk úgy, mintha az önkormányzatoktól függne az, hogy mekkora büdzséből gazdálkodhatnak. Lényegesen jobb a helyzet, mint 2010-ben volt. Ha az adósságállományt nézzük, akkor a Demszky-Horváth féle csapat körübelül 180 milliárdos adóssággal hagyta itt az önkormányzatot, ez az adósságot az állam átvállalta, így a fővárosi önkormányzat adósságmentes, ami a hitelképességét ugrásszerűen megjavította. Sajnos a BKV adósságállományát nem tudta az állam átvállalni, ott pedig a szocialista Horváth úr bejelentette, hogy rendbe tette a BKV-t. Ez a rendbetétel abból állt, hogy mi 80 milliárd forintos adósságállománnyal vettük át a BKV-t. A cég adósságállománya ma 62 milliárd, tehát lényegesen csökkent. 2010 előtt a szocialista, szabad demokrata kurzusokban 20 évig ugyanazok vezették a várost, nem volt változás, tehát sem Demszkynek, sem pedig Horváthnak nincs kire mutogatnia önmagán kívül. 112 milliárd forintnyi működési hitelt vetettek fel a BKV-val. 2010 októbere óta viszont a BKV egy fillér működési hitelt nem vett fel.


- Tarlós István összességében visszafogottnak ítéli meg az ellenzéki bírálatokat

A szocialisták arra hivatkoznak, hogy 2009-ben kötöttek egy megállapodást a kormányzattal, amely Horváth Csaba egykori kormánybiztos szerint egy fenntartható, finanszírozható lehetőséget kínált.

Horváth Csaba kijelentéseire intellektuális okokból nem szívesen válaszolok, de ő egyszerűen hazudik. Azt tanácsolom barátilag neki, hogy viselkedjen egy kicsit szerényebben, mert nagyon sérülékeny politikus. Amiről ő beszél, az egy nagyon rossz megállapodás volt. Először is abszolút rövid távon gondolkodott, a kötelezettségeket már egy következő kormány és egy következő főváros kontójára vállalták. Ráadásul állandó tarifaemeléshez és járatritkításhoz kötötték az állami támogatást. Éppen ezért nem tudtuk elfogadni. Nekik semmit nem kellett teljesíteni és nem is teljesítettek.


A főváros kiadásaiban hol várhatók módosítások? Költségvetés-módosítás bizonyosan lesz, legalább egy, de lehet, hogy kettő, az első már várhatóan áprilisban. Tisztában vagyok azzal, hogy alulfinanszírozottak a színházak, de abból kell gazdálkodnunk, ami rendelkezésünkre áll. Számolni kell, meg kell nézni, hogy milyen kötelezettségek voltak, amik nem azonnal jelentkeztek. Ilyen volt például az elvesztett CET-per, ahol a Demszky-adminisztráció egy offshore cég adósságállományért vállalt állami garanciát, és ezen közel 10 milliárdot bukott az önkormányzat. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A metrószerződések következtében még mindig egy óriási összeg van függőben az alagútépítő konzorciummal. De ez nem visszamutogatás. Visszamutogatás az, amit Orbán Viktorral csináltak a metróépítés kapcsán az elmúlt 10 évben. Ha egyszer valakik ilyen szerződéseket hagynak itt, majd aztán támadólag lépnek fel, ki az a hülye, aki nem védekezik, legalább tényekkel. Én egy biztonságos és végrehajtható költségvetést akartam csinálni - ez az elsődleges feladatom is.


Lehet-e tudni bármilyen számot az említett költségvetés módosításáról? Lesz-e lehetőség a hajléktalanellátás bővítésére? Számokat nem szívesen mondok. Várhatóan lesz egyeztetés a miniszterelnökkel a választások után a főváros igényeiről és annak a forráslehetőségeiről. A hajléktalanellátás bővítéséről is született döntés: még két szállót akarunk berendezni. Az ellenzék a hajléktalankérdésben is politikai pamfletet ad elő. A hajléktalanszállók férőhelyeinek számát növeltük, a meglévőket komfortosítottuk, kórházakat rendeztünk be számukra, gondoskodunk a biztonságukról, ami korábban soha nem történt meg, és a közszolgálati cégeink munkaalkalmakat kínálnak számukra.


- Tarlós István: „Horváth Csaba hazudik”

Nagyságrendileg mekkora állami többletforrással lenne elégedett?

Lehetetlen erre precíz és értelmes választ adni. Nyilván számomra az lenne a megnyugtató, ha a főváros büdzséje akkora lenne, hogy a működtetésben egyáltalán nem lenne probléma és a jelenleginél is nagyobb mértékben tudnánk fejlesztésekkel foglalkozni. Itt a csillagos ég a határ. A felszíni közlekedésben olyan elhanyagolt állapotokat találunk, hogy a világ pénzét el tudnánk használni, nem beszélve a BKV járműállományának az állapotáról, néhány közterület  és a hajléktalanpolitika is megérdemelne egy kis pénzt, miként az ifjúsági és az iskolai sport is. Számos előkészített nagy projektünk van, ott van az árvízvédelem kérdése, tehát nem is tudnék felső határt mondani.


Keveslik azt a forrást, ami visszajut Budapestre. Esetleg ebben elképzelhető valami változás? Ez egy régi kérdés és én, mint ősbudapesti ebben egy határon túl tényleg nehezen tudok toleráns lenni. Egy országnak büszkének kell lennie a fővárosára, ezért nagyságrendjénél és fontosságánál fogva kitüntetett helyet kell elfoglalnia. Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt képződik a magyar GDP 40 százaléka. Úgy gondolom, hogy nem lesz nehéz dolgunk az érvelésnél és talán az eredmények tekintetében sem rosszak a kilátások arra, hogy Budapest a jövőben az eddiginél is több figyelmet kapjon. Biztosan tudom, hogy a miniszterelnök úr tisztában van a főváros jelentőségével és ennek megfelelően gondolkodik.


A közgyűlés napirendjén szerepelt új buszok lízingelése, a BKV részéről is, aztán mégsem esett szó erről. Zsarolás vagy jogi problémák állnak a háttérben? Pusztán azért javasoltam, hogy vegyék le napirendről, mert megjelent egy jobbikos parlamenti képviselő és megfenyegette az egész közgyűlést. Egyáltalán nem kívánom a Jobbikot bírálni, de furcsa, hogy nem a párt fővárosi képviselői szólalnak meg, hanem másfél havonta egyszer megjelenik egy jobbikos parlamenti képviselő, aki nem naprakész Budapesten és fenyegetőzik. Ezt értelmetlennek tartom, annál is inkább, mert a Jobbik ebben a ciklusban, az általam vezetett közgyűlésben gyakorlatilag részt vesz a vezetésben. Bent ül a bizottságokban, így például jobbikos képviselő vezeti a közbeszerzési bizottságot. Az ilyen agresszív megnyilvánulásokat kicsit méltatlannak, tendenciózusnak, és feleslegesnek tartom. Egy parlamenti választási kampány közepén nem gondolom, hogy hagyni kellene ilyesmivel tematizálni a kampányt, ezért kiadtam, hogy vizsgálják felül és járják körbe jogilag a dolgot. Magam ennek a részleteivel egyáltalán nem foglalkoztam. Csak a választási kampány diktálta óvatosság okán tettem most meg, de ebből rendszert nem lehet csinálni.


- „A miniszterelnök úr tisztában van a főváros jelentőségével”

Mi a helyzet a 3-as metróval?

Az országban a legnagyobb utasforgalmat a budapesti hármas metró bonyolítja le, ideértve a MÁV-ot és a Volánt is. A hármas metró évente kb. 140-150 millió utast szállít, tehát a megállítása szabályos politikai skandalum lenne és kaotikus állapotokat idézne elő, ráadásul az országos kihatásai sem lennének alábecsülhetőek. Az a probléma, hogy ezt a metrót 15 évvel ezelőtt fel kellett volna újítani. Sajnálom, ha ez indulatokat vált ki egyesekből, de a korábbi városvezetés egyszerűen egy szalmaszálat sem tett keresztbe ebben az ügyben. Ez az én szememben felelőtlen politikai bűn. Egyrészt fel kell újítani az alagutat, a vasúti felépítményt és a biztonsági berendezéseket is. Új közbeszerzésekről beszélünk minden esetben, ezek eredményének függvényében a költsége közel száz milliárd forintban prognosztizálható. Erre a fővárosnak nem lesz pénze. A második probléma a szerelvények állapota - ezek jelenthetik néhány éven belül a közvetlen veszélyt. A metró üzemeltetésért a főváros a felelős, de itt nem erről van szó, hanem az alap infrastruktúra csaknem teljes elhasználódásáról, amit 1989 óta folyamatosan a sorsára hagytak. Ha a kormány kimondja, hogy uniós forrás új szerelvényekre nem jut, akkor a felújítás mellett kell dönteni, mert az is több a semminél. Ez a minimum, amit meg kell tennünk ahhoz, hogy biztonságos legyen a hármas metró és rendeltetésszerűen üzemelni tudjon. Az új szerelvények kb. 90 milliárd forintba kerülnek, a felújítás pedig - a nyílt közbeszerzési eljárás függvényében - kb. 60 milliárdba. Mivel az állam átvállalta a város adósságát és a hitelképességünk megjavult, a felújítást saját hitelből - önerőből - is el tudjuk végezni.


Ha a felújítás mellett döntenek, mekkora átalakításról lehet szó és ez mennyivel növelné a szerelvények élettartamát? Ez nyilván a felújítás mértékétől függ, hiszen nem csak a ma már elhasználódott alkatrészekre kell gondolni, hanem a még nem teljesen elhasználódott elemekre, futóművekre. A felújítás további 15-20 évet jelentene.


Azt is lehet hallani, hogy ha már felújítás, akkor az oroszokkal is lehet üzletet kötni. Ezeket a szerelvényeket oroszok gyártották, nyilván ők rendelkeznek a legtöbb ismerettel, eszközökkel és rutinnal ahhoz, hogy ezt megfelelő módon felújítsák. Aki erre gondol, az szerintem nem gondolkodik rosszul, ennyit engedtem meg én is magamnak. Részemről semmiféle prekoncepció nincsen, győzzön a legjobb ajánlat. Amikor anno azon gondolkodtunk, hogy felmentést lehetne kérni a nyílt közbeszerzés alól, azt csak azért tettük, hogy időt spóroljunk meg. A hármas metró állapota lelkiismereti kérdés, nem értem hogy mernek politikai spekulációkba bocsátkozni. Számtalan terület van a politikában, ahol valaki kiélheti az alantas hajlamait, ám szerintem a hármas metró és az árvízvédelem kérdése nem tartozik ezek közé. Ha nem történik meg ez a felújítás, akkor én bizony le fogom állítani a metrót és nem érdekel semmilyen politikai skandalum, nem fogok egyetlen emberéletet sem kockáztatni emiatt.


Mikorra újíthatják fel a szerelvényeket?

Pályafelújításokkal, rövid üzemidő csökkenésekkel még a dolog áthidalható, abba senki nem hal bele. De ha egy teljesen elhasználódott szerelvény egyszer kigyulladna, az tragédia lenne. Itt tehát a szerelvények kérdése az elsődleges. A felújítások egy éven belül be is fejezhetőek, de még ebben az évben elég sok szerelvény felújítása megtörténhet. Tehát a helyzet alapvetően javulhat már ebben a ciklusban is.


Említette az uniós forrásokat, elindult az új költségvetési periódus. Az Ön szívéhez mely projektek állnak közelebb? A felszíni közösségi közlekedési fejlesztéseket kell a lista elejére helyezni, hiszen a közlekedés a gátja bizonyos értelemben Budapest fejlődésének. Ezen kívül rendkívül fontosak számomra a budapesti útépítések, a Margitsziget program, a Duna-part és a dunai vízi közlekedés fejlesztése, illetve nagyon fontosnak tartom, hogy a toronyházak építésére alkalmas területeket kijelöljük és megkezdődjön egy ilyen típusú beruházási tevékenység is. Ez utóbbit a preferencia-sorrend második felébe helyezném el, ez igazából a turisztika fejlesztésének szempontjából lenne nagyon fontos, erre is vannak koncepcióink.


- Egy éven belül felújíthatók a 3-as metró szerelvényei

Az, hogy főpolgármesterként esetleg újrázik, hány százalékban az ön és hány százalékban az ön mögött álló pártszövetség döntése?

Ma már azt mondom, hogy fele-fele.


És korábban? Korábban az én elképzelésem erről nyilván lényegesen kevesebbet számított. Ma inkább azt mondanám, hogy a sorrendiségben van különbség. Nyilván az, hogy a miniszterelnök úr vagy a Fidesz-KDNP vezérkar engem akar vagy nem akar jelölni, meg kell hogy előzze az én állásfoglalásomat. Pillanatnyilag parlamenti választási kampány van, nekem állampolgári és politikusi érdekem, hogy az engem támogató politikai közösséget segítsem ebben a küzdelemben. Már első megválasztásomkor, 1990-ben is közös polgármesterjelölt voltam, a Fidesz akkor is támogatott. Azóta sem volt olyan választás, hogy a Fidesz és én egymást ne támogattuk volna.


A legutóbbi főpolgármester-választáson függetlenként indult, de ön mögé állt a Fidesz. Ez így van, egyetlen pártnak, az SZDSZ-nek voltam a tagja: 1989-től 1994 nyaráig, ám az SZDSZ nem arról lett híres 89-ben, hogy liberális, hanem hogy antikommunista párt volt. Azóta nem vagyok tagja semmilyen pártnak, nem is leszek, de egy politikai közösséghez tartozom. A lényeg az, hogy valóban párton kívüliként lettem főpolgármester a Fidesz-KDNP jelölésében és támogatásával, de nem mint párttag. Ha 2014-ben ez megismétlődik, akkor ugyanebben a konstrukcióban fog megismétlődni.


Említette az SZDSZ-t… Soha nem voltam liberális politikus. Nyilvánvaló és köztudott, hogy miért léptem be oda 1989-ben és nagyon furcsa, hogy ezzel párhuzamosan például Fodor Gábornak soha nem vetik a szemére, hogy Fidesz-vezető volt, majd egyik pillanatról a másikra átugrott egy másik pártba, annak vezetője is lett, majd ez a párt el is tűnt. Én nem léptem be semmilyen másik pártba. Úgyhogy a volt SZDSZ-esek jobb lenne, ha hallgatnának.


Önt azzal vádolják, hogy gesztusokat tesz a szélsőjobb irányába. Ezekre az ultraliberális retorikai trükkökre nem vagyok fogékony. Nem jutottam valahonnan valahova, az maradtam, aki voltam. Az SZDSZ mutatott teljesen más képet 91-92-ben, 1994-ben pedig végképp, szemben azzal, amit 89-ben láthattunk. Az SZDSZ eltűnt, a Fidesz megmaradt. Engem az a párt támogat ma, amelyik 90-ben is támogatott, a másik eltűnt. Ezek az Új Színház, meg Tormay Cécile ügyek egyszerűen idétlenségek. Az Új Színházban politikai prekoncepciók voltak, amik aztán nem igazolódtak. Most már finanszírozási problémákról, meg gazdálkodási nehézségekről beszélnek, leesett a nézőszám. Hadd tegyem hozzá, hogy kiváló vezetésűnek és jó színháznak tartom a Madách Színházat, de ha megnézi a 2011-12-es adatokat, akkor a Madách Színházban a nézőszám sokkal jobban visszaesett, mint most az Új Színházban. Mégsem azt a következtetést vontam le, hogy a színigazgatóval van a probléma

Semmiféle fasiszta, meg antiszemita allűrök nem érezhetőek, nem is engedném. Ezek gusztustalan, agresszív és egyáltalán nem építő jellegű ultraliberális performanszok, amiknek a megjelenéséhez az SZDSZ-közeli politikai és gondolkozói köröktől hozzá lehet szokni a több mint 20 év alatt, ők ilyenek, nekik ez természetes. Én pedig maradtam, aki voltam.

(Az interjú február 28-án készült.)