Tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc feleségét

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

Dobrev Klára politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást.


Tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc feleségét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t és az Altus Portfólió Kft.-t vezető Dobrev Klárát a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán a Czeglédy-üggyel kapcsolatban.

Dobrev Klára meghallgatása után furcsának nevezte a délelőtti eljárást. Azt mondta, a nyomozó "egyetlen egy olyan kérdést sem tudott feltenni, ami az előtte lévő papírokból ne derült volna ki". Dobrev azt mondta, hogy a nyomozóval közölte, szerinte "ez egy politikai indíttatású eljárás".

Czeglédy Csaba bűnösségét vagy ártatlanságát eldönteni nem tudja, de abban biztos, hogy miután "a fideszes többségű Országgyűlés hoz egy olyan határozatot, amelyben a bűnösségéről a bíróság előtt dönt, az a jogállam megcsúfolása".

Dobrev szerint nagy baj, hogy az ügyészségről vagy a nyomozóktól folyamatosan szivárognak ki adatok és iratok a kormánypárti sajtóhoz, de azt még nagyobb bajnak tartja, hogy a kormánypárti sajtó hamarabb értesült az idézéséről, mint ő maga. Azt pedig a cinizmus netovábbjának nevezte, hogy ezek után az ügyészség nem tartja szükségesnek, hogy akár szolgálati titoksértés miatt vizsgálatot indítson.

Szerinte mindez jól bizonyítja, hogy a tanúkihallgatásnak nem volt más célja, mint hogy "a média készíthessen egy képet az Orbán-kormány egyik legádázabb ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek a feleségéről, ahogy éppen bemegy egy büntetőüggyel kapcsolatban a NAV-ra".

Szerinte nemcsak Czeglédynek nyújtottak segítséget, hanem a törvényesség keretein belül másoknak is, akik hozzájuk fordultak. Ezt a tevékenységet a jövőben is folytatják majd, mert úgy gondolja, "akinek vagyona van, kötelessége is van" – mondta Dobrev.


Gyanú

Czeglédy és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. A gyanú szerint csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.