Szlovákia: nem volt siker

Hofbauer Hannes

gazdaságtörténész, Szlovákia-szakértő

Szlovákia: nem volt siker


Kelet-Európa kormányai valamiért igencsak kedvelik az egykulcsos adót. Magyarország a térség tizennegyedik országa, amely ezzel a rendszerrel próbálkozik. Az egyik állam, Szlovákia azonban már visszatáncolt a flat tax-től. Mi vezetett a kétezres években ahhoz, hogy számos kelet-európai országban egyszerűen megőrültek a flat tax gondolatára? Milyen következményekkel járt ez a hájp? Szlovákia példáján próbálom megválaszolni, bemutatva a pro és kontra érveket. Először is utalnék arra, hogy egykulcsos adók Nyugat-Európában is vannak. Az energiaadók, vagy a fogyasztást terhelő adók mind egykulcsosak, ahogy a dohány- vagy adótermékeket terhelő adónemek is. Az egykulcsos adók nyugat-európai tipikus példája az ÁFA. Egy megivott sör után mindenki, a munkanélküli és a bankigazgató is ugyannnyit tartozik fizetni az állam felé. Ez ugyan lehet igazságtalan, de valamiért minden nyugat-európai adórendszerben így van szabáyozva. A flat tax nem tesz mást, mint ezt a rendszert az szja-ra és a vállalkozásokat terhelő adónemekre is kiterjeszti. És ezzel fejre állítja a nyugat-európai gazdaság- és társadalompolitika céljait. A nyugat-európai gazdaság- és társadalompolitikai célok ugyanis csak egy progresszív adórendszerrel valósíthatóak meg, persze arról éles viták folynak, hogy hány és milyen mértékű kulcs tagolja az adórendszert. Alapvetően kijelenthető, hogy minél liberálisabb egy politika, annál kevésbé kell fizetniük a gazdagoknak. 2004. január 1-jén Mikulaš Dzurinda jobboldali kormánya Közép-Európában elsőként bevezette a flat tax-et; 19 százalék lett az általános adókulcs. Nem csak a jövedelmeket vagy a nyereséget, de az ÁFÁ-t is csak ez az egyetlen adókulcs terhelte. Ez a vállalkozókat és a nagykeresetűeket azonnal tehermentesítette, de az átlag adózó kiadásai öt százalékkal nőttek. Mindenki, aki 650 euró alatt keresett (átszámolva a szlovák korona akkori értékét) az adóreform vesztese lett. Ha hozzávesszük, hogy a szlovák gazdaság húzóágazatában, az autógyártásban 350 euró volt akkoriban az átlagbér, látható, hogy a flat tax bevezetése a szegények és a közéosztály elleni nyílt támadással ért fel. Elsőként egyébként a kelet-szlovákiai roma lakosság lázadt fel a megemelt ÁFA miatti drágulás miatt. 2004. február 24-én százak ostromolták meg Kassa (Košice) és Tőketerebes (Trebišov) környékének élelmiszerüzleteit. A legszegényebbek éhséglázadását persze nem csak a flat tax okozta, de arra is visszavezethető. A szlovák flat tax a jövedelmeket alulról csoportosította át felülre, mindez két évvel később Robert Fico baloldali győzelmét eredményezte. Ő volt az első politikus Kelet-Európában, aki egyértelműen azzal az antiliberális ígérettel nyerte meg a választást, hogy felszámolja a flat tax-et. Egészen 2012-ig tartott azonban, amíg Fico beváltotta 2006-ban tett ígéretét. Mivel érveltek a Dzurinda és Ivan Mikloš körül csoportosuló liberálisok a flat tax mellett? Elsősorban az volt a fő érvük, hogy a szlovák adómorál igenalacsony, és számos vállalkozó egyszerűen kivonja magát az adókötelesség alól. Ezért az akkori Pénzügyminisztérium inkább a biztos kicsit, s nem a bizonytalan nagyot választotta, és radikálisan lecsökkentette az adóterheket (a 35 és 25 százalékos kulcsok helyett egységesen 19 százalékra). Ettől várták az adómorál megjavulását. Az érv amúgy önmagában még nem is helytelen, de a radikális adócsökkentés negatív következményeit nem menti. Ezen negatív következmények egyikét - a befektetőkre gyakorolt vonzó hatást - ráadásul megpróbálták pozitívként eladni. Tény, hogy hol másutt Kelet-Európában volt a kézezres években alacsonyabb az adókulcs, mint Szlovákiában? Nem is várattak magukra nagyon a nagybefektetők. A pozsony környéki fejlesztések azonban Szlovákián túlmutató negatív következményekkel jártak. Minden szomszédos állam belement az adóversenybe, és elkezdte csökkenteni az adókulcsokat. Csehországban 15 százalék lett az szja-kulcs, Ausztriában a társasági adót 35-ről 25-re, Németországban 25-ről 15 százalékra csökkentették. Mi lett ezen adóversenynek a logikus következménye? Kiürült az államkassza, és az államnak egyre kevesebb eszköze maradt politikailag befolyásolnia a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Gerhard Schröder akkori német kancellár 2004 áprilisában a Pozsony (Bratislava) által megkezdett adóversenyre tekintettel a következőket nyilatkozta: “Az nem járja, hogy Németország az EU legnagyobb nettó befizetőjeként maga ellen majd még egy adóversenyt is finanszírozni fog”. Ezzel szemben George W. Bush 2005-os szlovákiai látogatásakor megállapította, hogy “a flat tax kiváló döntés, mert Szlovákát érdekessé teszi a külföldi befektetők számára”. Aki a flat tax kísérletét csak a vállalkozói oldalról hajlandó értékelni, az igazat is adhat Bushnak. A társadalom széles rétegeit és magát az államot, amelynek pénzügyi lehetőségei kiapadnak, közben lesodorták az út szélére.

Kiknek használ az egykulcsos adó?


A jól kereső felső középosztálynak
A tehetséges és szorgalmas embereknek

SZAVAZAT UTÁN