Szijjártó: a kormány elutasítja a kvótákat

Fotó: MTI / KKM

-

Magyarország súlyos vitában áll az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében – mondta Szijjártó Péter a testület brüsszeli ülésén. A miniszter szerint ez meghatározó sorskérdés a kontinens jövője szempontjából.


A kormány elutasítja az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson. Szijjártó Péter szerint nem lehet véletlenszerű az összefüggés Soros György beszéde és a dublini szabályozás reformjáról az EP által elfogadott tárgyalási mandátum között.

A magyar kormány nem tér ki a vita elől, de az álláspontok a legtöbb kérdésben rendkívül távol esnek egymástól, "teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról".

"Amikor Magyarországot támadják, akkor olyan országot támadnak, amely a saját erejéből vált Európában a probléma részéből a megoldás részévé" – mondta. Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész mentén folytassák le – mondta a miniszter. Az EU egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy "a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat".

Szijjártó szerint senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de az a véleménye, hogy az illegális bevándorlás súlyos veszély, amit bizonyítanak az elmúlt évek eseményei. Az EU "minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe", ezért mihamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, és ebből a munkából Magyarország kiveszi a részét.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta: az uniós alapértékek veszélyben vannak Magyarországon, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. A szabad média és az erős civil társadalom nagyon fontos egy demokráciában, ezek nélkül nem biztosítható a kormányzat számon kérhetősége – mondta.

Pardavi beszélt a civiltörvényről – azt Oroszországban elfogadott, sokat bírált jogszabályhoz hasonlította –, és figyelmeztetett, hogy a magyar kormány az intoleranciát próbálja tüzelni, méghozzá adófizetői pénzből.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint Magyarországon létezik még szabad sajtó, azonban nincs sajtószabadság. Az utóbbi "sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztőség harcát". Szerinte "a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol".

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója optikai csalódásnak nevezte, hogy Magyarország nem hajtja végre az uniós jogszabályokat, az ország ugyanis folyamatosan a középmezőnyben van a kötelezettségszegési eljárások számát tekintve.

Gál Kinga fideszes képviselő szerint semmilyen vizsgálat nem igazolta, miért kellene rendszerszintű problémáról beszélni Magyarországon, ahol nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat. Nem érti, miért tiltakoznak a civiltörvény miatt, az miért jelent gondot, ha az érintett szervezeteknek nincs rejtegetnivalójuk? A szintén fideszes Járóka Lívia azt mondta, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerint a kormány helytelenül úgy állítja be a tevékenységét érintő vizsgálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra.

Az ugyancsak MSZP-s Ujhelyi István szerint "a kormány bűnei miatt megint Magyarország került az európai szégyenpadra". Az ülésen szórólapokat osztottak, hogy bemutassák, a Fidesz "tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel", miközben Brüsszelben a kormány az "európai arcát" próbálja mutatni – mondta.

"Szánalmas, hogy a kormány nem képes felvállalni a tényleges vitát, csak mondja az unalomig ismételt, ezerszeresen elcsépelt propagandaszövegét" – mondta Niedermüller Péter DK-s képviselő, aki szerint a szélsőjobboldali politikusokon kívül senki nem támogatta Szijjártó álláspontját.

A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta: Szijjártó az elhangzott kifogások közül érdemben csak a migránspolitikát, a határvédelmet ért bírálatokra válaszolt. De szerinte a jogállamiság felszámolásában a kormány szerdán átlépte a Rubicont azzal, hogy az Állami Számvevőszéket használta fel a Jobbik ellehetetlenítésére.

A felszólaló külföldi képviselők többsége bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt. Egyesek a demokratikus elvek és a sajtószabadság csorbulását, mások a migrációs politikát kritizálták, de szóba került a nemzeti konzultáció kérdése is. Voltak, akik kiálltak a kormány mellett, mondván, hogy számos kérdésben jól ellenállt az EU nyomásgyakorlásának.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben e meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentumtervezetét, amelyet márciusban fog ismertetni a LIBE tagjaival, és akik júniusban szavazhatnak róla. A jelentés szeptemberben kerülhet majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.