Szeretnél érettségizni? Akkor segíts másokon!

Nyafogó diákok, panaszkodó iskolák helyett a közösségi szolgálatot kedvvel végző fiatalokat találtunk, amikor utánajártunk annak, hogyan működik a 2011-ben elfogadott közoktatási törvény rendelkezése. Bár a közösségi szolgálat kötelező, a többség annak ellenére elfogadta/megszerette, hogy enélkül 2016-tól nincs érettségi. Vannak iskolák, ahol már régóta létezik ilyen program.


“Nem is értettem, hogy miért nekünk kell ezt elkezdeni” - idézi fel a 16 éves Scarlett, aki egy bajai középiskolában tanul. Idővel megbarátkozott a helyzettel, sőt már le is tudta az egészet. Nyáron elment egy óvodába. Azt mondja, jól szórakozott a gyerekekkel, játszottak, sétáltak, mesélt nekik. Nem bánta, hogy ráment a szünetből három hete, iskola mellett erre nem nagyon lett volna ideje.

A szintén 16 éves, Baján tanuló Nikolett több területen is dolgozott: segített óvodában, korrepetált egy kollégiumban kémiából, fizikából és matekból. Azt mondja, vannak olyan osztálytársai, akik nem rajonganak az ötletért, de aki volt már valahol, az szerette, amit csinált. 33 órája már megvan, még hét kell. Bár hivatalosan 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteni ahhoz, hogy 2016-tól érettségizni lehessen, 5-5 óra az előkészítés és a lezárás.

A diákok hét terület közül választhatnak. Mehetnek a katasztrófavédelemhez, egészségügyi, szociális területre, vagy foglalkozhatnak természet vagy környezetvédelemmel, társadalmilag hasznosan, a közösség javát szolgálva.



Kezdők és haladók

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet korábban azt írta, egy hónappal a tanévkezdés után az iskolák negyede „már” elkezdte szervezni a közösségi szolgálatot. Amíg az iskola nem köt együttműködési megállapodást egy intézménnyel, nem indulhat el a projekt.

Akad olyan fővárosi intézmény, ahol csak novemberben kezdték szervezni a közösségi szolgálatot, de hallottunk olyanról is, ahol nem nagyon látszik a készülődés sem. Máshol viszont már az előző tanévben nekiálltak a munkának, sok iskola pedig részletesen tájékoztatja a diákokat és a szülőket is honlapján.

Nem tudni, hogy maga az iskola szervezhet-e olyan foglalkozást, amelyet elkönyvelhet a diáknak közösségi szolgálatként. A nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium igazgatója, Leveleki Miklós szerint rákérdeztek erre, de még nem kaptak igenlő választ, ezért külsősökhöz küldik a diákokat. 10-12 tanuló például a nyíregyházi állatkertet választotta: etettek, trágyáztak, takarítottak. Van olyan diák, aki már tavaly teljesítette az előírt penzum kétharmadát. Leveleki Miklós szerint összességében eddig pozitívak a tapasztalatok, bár az elején kicsit nehezen indult, a diákok és a szülők is idegenkedve fogadták a közösségi szolgálat bevezetését. Ma már a szülők is keresik azokat a helyeket, ahova mehetnek a fiatalok. Náluk van elég fogadóhely, Győrben viszont nincs.

A Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóhelyettese arra panaszkodik, nagyon nehezen találnak ilyen típusú lehetőséget a 2-300 diáknak. Az iskola már januárban elkezdte a szervezést, de akkor a különböző (lehetséges) fogadóhelyek sem voltak még elég tájékozottak - mondja Győriné Németh Márta. Az árvíz “kapóra jött”, a diákok zsákolással teljesítették a szolgálat időarányos részét. De járnak buszmegállót is festeni, szemetet szedni. A fogadóhelyek száma lassan bővül. Győriné abban bízik, idővel kialakul, hova tudnak menni a diákok, és tömegesen is tudnak majd értelmes feladatot végezni.

Létezik több olyan intézmény is, amely már régóta szervez közösségi szolgálatot. Ilyen például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. A témaheteken mindenkinek kell valamilyen szociális tevékenységet végeznie, ezen felül a diákok harmada vállalt eddig is valamilyen feladatot - mondja Marsi Zoltán, a közösségi szolgálat szervezője. Kórházba járnak mesét olvasni, korrepetálnak, adományt gyűjtenek, időseknek segítenek. Azzal, hogy a szolgálat kötelező lett, a dokumentáláson kívül számukra nem változott semmi.

A fővárosban és Pest megyében a legnagyobb a kínálat, a legkevesebb fogadóhely Győr-Moson-Sopron megyében működik - derült ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adataiból. Az Intézet honlapján önkéntes alapon iskolák és fogadóhelyek is regisztrálhatnak. A több mint 1600 fogadóintézmény között találtunk olyat, amelyik előbb regisztrált, minthogy kidolgozta volna a részleteket. Alapítványok, egyesületek, önkormányzatok is megtalálhatók a választhatók listáján. Felhívtunk néhányat. A cserhátsurányi önkormányzathoz például még nem jelentkezett senki. Nyáron voltak diákmunkásaik, fénymásoltak, iratokat rendeztek, a közösségi szolgálatosnak is nagyjából hasonló lenne a feladata.

A Fiatalok Kulturális Szövetsége Ifjúsági Egyesületnél programszervezésben segíthetnek a diákok. Az egyesület vásárosnaményi irodavezetője, Dudásné Szabó Katalin azt mondta, azért regisztráltak, mert szükség van az önkéntesek segítségére, ugyanakkor ez a fiataloknak ugyancsak megfelelő tapasztalatszerzési lehetőség.


Járulékos haszon

A Mozgásjavítóban (Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet és Diákotthon) nem a munka, hanem a közös program a lényeg - erről már Galambos Katalin gyógypedagógus, közösségi koordinátor beszélt. Az iskola mellett kollégium is működik, a közösségi szolgálatra érkezők részt vehetnek szakkörökön, együtt sportolhatnak például egy kerekesszékes fiatallal, vagy moziba, múzeumba mehetnek velük. Szeptemberben öt, novemberben már tizenkét diák érkezett hozzájuk. Egyszerre összesen huszan mehetnének. Van, aki azután is maradna, hogy teljesítette a kötelező óraszámot. Olyan gyerek még nem jött, akinek rossz érzése van a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban - mondja Galambos Katalin. Hetente 3-4 iskola jelentkezik, hogy együttműködne velük. A lehetőséget szemléletformálásra is használják – mondja az iskola tanára.

Beszélgetnek, sétálnak, filmet néznek vagy társasoznak az idősekkel azok a diákok, akik a Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Idősek Otthonába mennek közösségi szolgálatra. A különböző programoknál is besegíthetnek. Egy szakmai csoport választja ki azokat az időseket, akiket látogathatnak a fiatalok. Szellemileg leépült idős embert például nem vonnak be a programba. Ha nem sikerül összehangolni a párost, lehet váltani. Eddig egy diák adta fel menet közben, ő egy teljesen más területet keresett magának közösségi szolgálatra - mondja az intézmény mentálhigiénés csoportvezető helyettese, Novákné Bálint Erzsébet. A diákokon az elején érezhető a kényszeredettség, hogy „ez is egy plusz teher, amit rájuk raktak”, de idővel, ahogy megismerik az idősotthon lakóit, túllépnek ezen és elkezdenek kötődni - meséli Bálint Erzsébet. Tőlük is kérdezték már, látogathatnak-e akkor is, mikor már nem lesz kötelező.  Az előző tanévben 27, az 2013-ban eddig 16 diák ment közösségi szolgálatra. Négy iskolával kötöttek együttműködési megállapodást. Bálint Erzsébet tapasztalatai szerint a diákoknak most nagyon sok az iskolai feladata, emiatt nehezen tudják ellátni a szolgálatot. Az, hogy a diákok négy után tudnak jönni, az intézménynek is komoly szervezési munkát jelent.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz 50-100 diák érkezett eddig, többen már nyáron elkezdtek dolgozni. A környezetnevelési, ökoturisztikai programoknál, vagy természetvédelmi kezelési munkáknál (cserjék kivágása, ültetése) is tudnak segíteni. Utóbbinál sem kell megszakadni a munkában, a diákoknak menet közben mesélnek a növényekről, vagy bemutatják a területet - mondta Karlné Meráth Réka osztályvezető. A Nemzeti Parkban egyébként korábban is dolgoztak önkéntes diákok.

Jelen állás szerint a katasztrófavédelem vezet: őket eddig 1500 diák választotta. Ők többek között tűzvédelmi rendszereket ellenőrizhetnek, bejárhatják a veszélyes üzemeket.


Nem lehet ingyen munka

Nem jellemző, de előfordulhat, hogy egyes szervezetek az ingyenmunka lehetőségét látják a közösségi szolgálatban, de ez jogszerűtlen - hangsúlyozta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Kaposi József. A közösségi szolgálat keretében „csak segítő tevékenység végezhető”, olyan nem, ami az intézmény munkatársainak kötelessége, vagy amiért egyébként pénz járna. Anyagi haszna ebből a munkából senkinek sem lehet. Ha nem a célnak megfelelő tevékenységbe vonják be a diákokat, az iskolának fel kell mondania az együttműködési megállapodást.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, Kovács Attila