Szerbia: a vajdasági magyarok a kormányba mennek

Fotó: MTI/Molnár Edvárd / MTI/Molnár Edvárd

-

Vasárnap a Szerb Haladó Párt (SNS) kezdeményezésére előrehozott parlamenti választásokat tartottak Szerbiában. A Haladók elnöke, Alekszandar Vucsics szerint erre a megígért reformok felgyorsítása, és a 18 hónapja kormányon lévő párt mandátumának megerősítése érdekében volt szükség. Az előzetes eredmények szerint Vucsics számítása bejött; ráadásul az időjárás is az ő kezére játszott.


Részben a napos, meleg idővel magyarázták, hogy a részvételi arány az előző, 2012-es parlamenti választáson regisztráltnál alacsonyabb, 50 százalékot alig meghaladó volt vasárnap. Az eredmény pedig egyértelműen a Haladókat igazolta - Milosevics bukása óta az SNS lehet az első parlamenti párt, amely nem kényszerül koalíciót kötni egyetlen riválisával sem ahhoz, hogy kormányozhasson. Az előzetes adatok szerint ugyanis Vucsicsék a szavazatok 48,4 százalékát szerezték meg, de a töredékszavazatokkal együtt elérték az 50 százalék plusz egy fős, önálló kormányalakításhoz szükséges többséget is. A Haladók korábbi koalíciós partnere, az Ivica Dacsics leköszönő miniszterelnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) a szavazatok közel 14 százalékát szerezte meg (nagyjából annyit, mint 2012-ben), rajtuk kívül pedig csak a két pártra szakadt demokratáknak - a Borisz Tadics vezette Új Demokrata Pártnak (NDS) és a Dragan Gyilasz vezette Demokrata Pártnak (DS) - sikerült  egy-egy százalékkal átlépnie az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Nem sikerült átlépnie a parlamenti küszöböt, így kiszorult a törvényhozásból a Liberális Demokrata Párt, az Egyesült Régiók Pártja, valamint a nacionalista DSS is - utóbbi kiesésével az utolsó EU-csatlakozást ellenző párt is kiesett a parlamentből. Az így felszabadult töredékszavazatok újraosztásával vált biztossá a Haladók kormányzáshoz szükséges többsége. Mivel a nemzetiségi pártokra nem vonatkozik az 5 százalékos határ, így a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSz) az előzetes eredmények szerint legalább 7 képviselőt küldhet a belgrádi parlamentbe, többet, mint az elmúlt 20 évben bármikor. A szandzsáki bosnyákok 3 képviselőt, az albán kisebbség pedig 2 képviselőt delegálhat a belgrádi parlamentbe.  



A Haladó Párt sikere részben Vucsics személyes népszerűségének, részben a párt agresszív korrupcióellenes és nyugat felé határozottan nyitó fellépésének köszönhető. Az SNS-nek még azt is megbocsátották, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében engedményeket tett Koszovó ügyében, hiszen közben egyre-másra küldték bíróság elé az addig érinthetetlennek gondolt szerb oligarchákat. A Vucsics-féle kormányzás sikerét mutatja, hogy a Bosznia-Hercegovinában kirobbanó, majd Montenegrót és Macedóniát is elérő tüntetések Szerbiát mind a mai napig elkerülték. Az alig több, mint fél évtized alatt szélsőségesből Európa-pártivá konszolidálódott Haladók a demokratákat váltották a hatalomban, 2012-ben. Akkor még a szocialisták meghívására léptek be a kormányzó szövetségbe, mostantól viszont nem szorulnak rá Dacsicsék támogatására, és várhatóan nem is kínálják fel nekik a koalíció lehetőségét, miután kevesebb mint két év alatt sikerült támogatottságukat megduplázniuk, és egyértelmű kormányzó erővé nőtték ki magukat. Az előző választási vereség által padlóra küldött és ennek következtében két pártra szakadt demokraták 2014-re teljesen leírták magukat, parlamenti jelenlétük megfeleződött. A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint a Tadics vezette új demokraták remélhetnek meghívást a kormányba, ez a Serbia Insajd blog elemzése szerint Tadics terveivel is összecsengene. DE szerintük sokkal valószínűbb, hogy mind az új, mind pedig a régi demokraták ellenzékben maradnak majd, és a nemzetiségi képviselők meghívásával alakulhat kormány Szerbiában. A VMSZ választások után kiadott közleménye is erre utal. Pásztor István, a párt elnöke a Magyar Szónak nyilatkozva jelezte: függetlenül attól, hogy az SNS abszolút többséggel rendelkezik majd a parlamentben, a VMSZ pozíciója nem változik: továbbra is a parlamenti többség része kíván lenni.


- A Vojiszlav Seselj köpönyegéből előbújt Alekszandar Vucsics 1995-ben, 24 évesen lett a Szerb Radikális Párt főtitkára, majd a szélsőséges párt felbomlásakor Tomiszlav Nikolicsot követve csatlakozott a Szerb Haladó Párthoz. Miután pártja 2012-ben kormányra került, Nikolicsot pedig államfőnek választották Vucsics vette át a párt vezetését, egyúttal a miniszterelnök-helyettesi és védelmi miniszteri posztot is betöltötte. Bár sokan számon kérték rajta korábbi radikális elkötelezettségét, a mos 44 éves Vucsics ezt rendre azzal hárította el, hogy nem szégyenli, hogy megváltoztatta rossz szokásait és megszabadult eőnytelen tulajdonságaitól, mi több, büszke, hogy változni tudott.