Százmilliárd forintos többletforrást kérnek a kórházak

Fotó: Baráth Endre / Fortepan / Baráth Endre / Fortepan

-

Harmincszázalékos támogatásnövelés mellett látja csak menedzselhetőnek az egészségügy, s benne a kórházak pénzügyi válságát az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE). Molnár Attila elnök szerint ehhez 100 milliárd forinttal kellene megemelnie a kormánynak a kórházakra jutó éves keretet.


Molnár Attila a Népszabadságnak azt mondta: az új számviteli törvény szabályai mellett csak úgy maradhatnak talpon az intézmények, ha az átlagos esetért járó, mostani 150 ezer forintot a kormányzat fölemeli 195 ezer forintra. Minden egyéb „kórházmentő pénzügyi segély” szinte felesleges, mert az eladósodást nem állítja meg. Az elnök hozzátette: az általuk javasolt kórházi alapdíjakhoz hasonló nagyságrendű emelésre van szükség a járóbeteg-, a rehabilitációs és a krónikus ellátásban is.

A lap úgy tudja, az EGVE az ágazat finanszírozásáról szóló közgyűlési állásfoglalását elküldte az egészségügyért felelős államtitkárságnak. Választ még nem kaptak. Az új számviteli szabályok szerint az intézmények nem költhetnek többet, mint amennyi a bevételük az adott hónapban. Amely intézmény ezt túllépi, annak a Magyar Államkincstár (MÁK) leállítja a kötelezettség-vállalási lehetőségeit, magyarul nem rendelhet semmit.

A legeladósodottabb intézmények eddig csak azért úszhatták meg rendeléseik leállítását, mert a MÁK csak május elsejétől alkalmazza a számlakiállítás letiltását. A még kezelhető, négyszázalékos adósság limitjén már januárban túl volt a fővárosi Károlyi és a Péterfy Sándor utcai, az ajkai, a hódmezővásárhelyi, a komlói, az esztergomi, a szentesi, a Zala, illetve a Fejér megyei kórház, az Országos Kardiológiai Intézet és a Honvédkórház. Az említett intézmények többsége az elmúlt egy hónapban százmilliós összegekkel növelte tartozásait. A szekszárdi megyei kórház éves büdzséje 8,4 milliárd, adóssága pedig 1,3 milliárd forint - írja a lap.