Szavazás külföldről: mi mindent kell tudni?

Fotó: Europress/AFP/Isza Ferenc

Hogyan szavazhat, ha április 6-án nem tartózkodik Magyarország területén? Mit kell tennie, ha külföldön él, tanul vagy dolgozik, és voksolni is szeretne? Mi a helyzet akkor, ha frissen honosított külhoni magyar? Az új választási szabályozás komoly fejfájást okozhat minden külföldön élő magyar polgárnak, némelyeknek komolyabbat, mint másoknak.


A 2013-as választási eljárási törvény gyakorlatilag három különböző kategóriájú magyar állampolgárt különböztet meg, annak függvényében, hogy van-e magyarországi állandó vagy ideiglenes lakcíme, illetve hogy az országban tartózkodik/él-e a választások napján:

  1. magyarországi lakcímmel rendelkező, az országban tartózkodó választók (ők a lakhelyükhöz tartozó szavazóköri névjegyzékben szerepelnek),

  2. magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön tartózkodó választók (a lakhelyükhöz tartozó szavazókörben voksolhatnak, vagy kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe),

  3. magyarországi lakcímmel nem rendelkező, külhoni választók (regisztrálniuk kell a levélben szavazók névjegyzékébe).

A továbbiakban csak az utóbbi két kategóriával foglalkozunk, hiszen ők azok a választópolgárok, akik ideiglenesen vagy életvitelszerűen külföldön tartózkodnak.

 


Magyarországi lakcím – külföldi tartózkodás

Ebbe a csoportba azok a magyar állampolgárok tömörülnek, akik életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, dolgoznak vagy épp az egyetemek padjait koptatják, ám továbbra is rendelkeznek magyarországi lakcímmel. Bárki, akinek pénztárcájában lakcímkártya lapul magyarországi lakcímmel, ám a világ egy kevésbé pannon sarkában él, ebbe a kategóriába sorolhatja magát. Ugyancsak hasonló szabályok vonatkoznak azokra az itthon élőkre, akik valamilyen okból épp külföldre utaznak a választások napján.

Ezek a választók automatikusan szerepelnek a központi, valamint a lakhelyükhöz tartozó szavazókör névjegyzékében, ezért ha ebben a szavazókörben szeretnék leadni voksukat, bátran megtehetik. Ugyanakkor áll még egy opció azok előtt, akiknek nem adatik meg a lehetőség, hogy pusztán ezért „hazaugorjanak” külföldről: ők Magyarország külképviseletein is kifejezhetik politikai preferenciáikat.

Ehhez azonban kérniük kell felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, megjelölve azt a nagykövetséget vagy konzulátust, ahová ellátogatnának a parlamenti választások napján. Az átjelentkezést le lehet bonyolítani személyesen vagy postai úton a magyarországi lakcímhez tartozó helyi választási irodánál, illetve online is. Ez utóbbi tűnik a legkényelmesebb megoldásnak, ám ha valaki mégis a postát választja, vigyázzon, hogy kérelme legkésőbb március 29-ig megérkezzen a helyi választási irodába. Március 29-e az a nap ugyanis, amellyel bezárólag valaki kérheti felvételét a külképviseleti névjegyzékbe.



A nyomtatott és internetes kérelemben a választópolgárnak meg kell adnia családi és utóneveit, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, lakcímkártyáján szereplő személyi azonosítóját, illetve az értesítési címét, faxszámát vagy email-címét, ahová a kérelem elbírálásáról szóló tájékoztató küldhető.

Ha a jelentkezést elfogadták, nem marad más hátra, mint a szavazás napján megjelenni a kérelemben megjelölt külképviseleten, és leadni a voksot. Kedvezőtlen elbírálás esetén fellebbezni lehet a döntés meghozatalától számított három napon belül, igaz, csak személyesen vagy postai úton. Mivel ez kevésbé megvalósítható határidőnek tűnik, a hibák kijavítása után a kérelem fellebbezés nélkül is leadható újra az interneten keresztül. (Szerencsétlenebbül járnak azok, akiknek az elutasító döntéshez nem mellékelnek megfelelő indoklást az elkövetett hibákról, és így azt sem tudhatják, mit kell javítaniuk.)

A sajtóban és a közösségi hálókon megjelent eddigi információk szerint a kérelmek elutasításának leggyakoribb oka az, hogy a választó által megadott adatok nem egyeznek tökéletesen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő információkkal. Ennek elkerülése érdekében óriási körültekintéssel kell átmásolni a kérelemre a személyi iratainkon szereplő adatokat. A leggyakoribb hibák az elírás/elgépelés, a saját vagy az anya második utónevének kihagyása, budapesti szülőhely esetén pedig az adott kerület megjelölésének elmulasztása.


Magyarországi lakcím nélkül

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok előtt a levélben szavazás lehetősége áll. Ebbe a kategóriába főként az ún. „új állampolgárok”, az egyszerűsített honosítás révén szavazójoghoz jutó kárpát-medencei magyarok tartoznak. Ugyanakkor azok a külföldön élők is szavazhatnak levélben, akik végleges elköltözésük okán egykori lakcímkártyájukat visszaadták a hatóságoknak. A lakcímmel rendelkezőkkel ellentétben e csoport tagjai csak a pártlistákra szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.



A regisztrációhoz egy magyar személyi azonosító, útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági igazolvány szükséges. A külhoni magyarok március 22-ig kérhetik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe, postai úton a Nemzeti Választási Irodánál vagy pedig online is. A személyes adatok megjelölése mellett fel kell tüntetniük azt a postai címet, ahová a kérvény elbírálásáról szóló értesítés, valamint a szavazási levélcsomag küldhető. Ez utóbbi nem csak az otthoni címen, de akár a külképviseleteken vagy Magyarország fontosabb városaiban is átvehető személyesen. Aki tehát nem szeretné megadni otthoni címét (például, ha a kettős állampolgárságot tiltó és büntető országban lakik), az az elbírálásról szóló értesítést e-mailben kaphatja meg, szavazási levélcsomagját pedig személyesen veheti át.

A szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot és egy névtelen belső borítékot, amelybe majd a szavazólapot kell elhelyezni. Tartalmaz még egy személyes azonosításhoz szükséges nyilatkozatot, amelyet a voksolónak kell kitöltenie, és alá kell írnia, igazolva személyazonosságát. A csomagban egy külső válaszboríték is található, ebbe kell elhelyezni a lezárt belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot is. Magyarország területéről a levél díjmentesen küldhető, külföldről pedig ki kell fizetni az adott országra vonatkozó postai díjakat. A címzett mindkét esetben a Nemzeti Választási Iroda. A csomagot idejében postára kell adni, mert a jogszabály szerint annak meg kell érkeznie az április 6. előtti nap végére, azaz legkésőbb április 5-én 23.59-ig.

A levélcsomag személyesen is ledható a választás napján a külképviseleti választási irodákban vagy Magyarországon bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.