Szaúd-Arábiának nem mindegy, hogyan idézik a prófétát

Fotó: MTI/AP / Amr Nabil

-

A királyságban egy új vallási hatóságot hoznak létre.


Szaúd-Arábia ellenőrizni fogja, hogyan használják Mohamed próféta kinyilatkoztatásait a vallási vezetők és jogtudósok. A királyság kulturális és tájékoztatási minisztériuma szerint így akarják elkerülni, hogy a próféta gondolatait a terrorizmus vagy erőszak igazolására használják.

A Hadísz – részben Mohamed próféta kinyilatkoztatásainak gyűjteménye – használatának felügyeletét végző hatóság létrehozását Szalmán bin Abdel-Azíz király rendelte el. A Hadíszt vallási vezetők és iszlám jogtudósok használják hivatkozási alapnak a muzulmán élet minden aspektusának magyarázatához.

A minisztérium szerint a hatóság célja a hamis és szélsőséges, illetve az iszlám tanításaival szembehelyezkedő szövegek eltávolítása. A Hadísz különböző, gyakran szövegkörnyezetéből kiragadt értelmezéseit céljaik és tetteik igazolására az al-Kaida és az Iszlám Állam is használta.

A hatóságot Medinában (az iszlám második legszentebb, Mohamed próféta nyughelyének otthont adó városban) állítják fel, és iszlám tudósok tanácsa fogja felügyelni munkáját. A minisztérium a gyakorlati megvalósítást nem részletezte.

A királyságban működő 70 ezer mecset mellett a szaúdiak külföldön is működtetnek mecseteket és vallási központokat. Szaúd-Arábia az iszlám vahhábita irányzatát követi, amelynek konzervatív változata a saría, azaz az iszlám jog szigorú értelmezését és a korai muzulmánok szokásának követését követeli meg. Emellett az iszlám síita ágát eretnekségnek tartja. Az ultrakonzervatív vahhábizmus a 18. század közepe óta fontos szerepet játszik az asz-Szaúd dinasztia életében, ugyanis a vallási vezetők legitimálják az uralkodó családot, cserébe megkapták a mecsetek és egyetemek irányítását. A vallási vezetők időnként elítélték a harcias doktrínákat, és Rijád tisztogatásokat végzett az imámok és vallástudósok között.

A kulturális és tájékoztatási minisztérium szerint a létrehozandó hatóság a Hadísz ellenőrzésének és azonosításának szilárd tudományos alapját fekteti le, ezzel fogja az iszlámot szolgálni. A Hadísz a Koránnal szemben másodlagos fontosságú, a két szöveg közti ellentmondások évszázadokon keresztül tartó értelmezési vitákhoz vezettek.