Szaúd-Arábiába érkezett Trump

Fotó: MTI/AP / Evan Vucci

-

Hivatali ideje első külföldi útjának első állomására, Szaúd-Arábiába érkezett szombaton Donald Trump amerikai elnök, megfigyelők szerint látogatása akár egy új partnerség kezdete is lehet a muzulmán világgal.


Rijádban az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési tanácsának (GCC) vezetőivel, majd részvételével nemzetközi fórumot tartanak, amelyre 50 arab, illetve muzulmán ország vezetői hivatalosak.

Nyolcnapos külföldi körútján Trump Szaúd-Arábia mellett felkeresi Izraelt és a Vatikánt - a három nagy egyistenhívő vallás központját -, Brüsszelben részt vesz a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján és Szicíliában a G7-es országcsoport csúcsértekezletén. Sokan jelképesnek is minősítik az elnök első külföldi útjának helyszíneit. Tanácsadói szerint Trump az egység és az összefogás fontosságának üzenetét viszi, elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében.

Aaron David Miller, a washingtoni Wilson Központ egyik kutatója, Közel-Kelet-szakértő pénteken az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elemezve a látogatás céljait és várható következményeit, azt hangsúlyozta, hogy az elnök az iszlám békés arcát emeli majd ki.

Az előzetesen kiszivárgott információk szerint, ahogy az előző amerikai elnök, Barack Obama 2009-ben Kairóban mondott nagy ívű beszédet az iszlám hívei előtt, úgy most Donald Trump készül jelentős előadásra Szaúd-Arábia fővárosában.

Az amerikai sajtóban pénteken megjelentek a tervezett beszéd egyes részletei. Ezek szerint Trump egységre szólít majd fel a muszlim világban elharapódzott radikalizmus elleni harchoz, arra buzdítja az arab-muszlim világ vezetőit, hogy lépjenek fel teljes szigorral a terrorizmus ellen, de hangsúlyozza majd, hogy nem a vallások és a kultúrák közötti küzdelemről, hanem "a jó és a rossz küzdelméről" van szó.

Donald Trump - olvasható a tervezett beszédhez fűzött kommentárban - "az amerikai nép követeként, a barátság és a reménység üzenetét" akarja közvetíteni, és tartózkodik a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésének taglalásától. "Nem azért vagyunk itt, hogy leckét adjunk, hogy megmondjuk más népeknek, hogyan éljenek, mit csináljanak vagy kik legyenek. Ehelyett partnerséget ajánlunk egy mindannyiunk számára jobb jövő érdekében" - áll a beszéd előzetes változatában.

Az elnököt Szaúd-Arábiában vörös szőnyeggel és szívélyesen fogadta Szalmán bin Abdel-Azíz király, jóllehet a választási kampányában Donald Trump nem egyszer ostorozta a konzervatív arab monarchiát. Az amerikai televíziókban a héten gyakran felidézték, amikor azt mondta: "amíg az olajár le nem ment, Szaúd-Arábia naponta dollármilliárdokat keresett. Mi meg megvédjük őket. Megvédjük őket, aprópénzért. De ezek a dolgok meg fognak változni".

Elemzők azonban rámutatnak: a dolgok valószínűleg nem fognak megváltozni, mivel az Egyesült Államoknak és Szaúd-Arábiának jó oka van arra, hogy jó viszonyt ápoljon egymással.

A két ország 1940-ben, a második világháború idején létesített diplomáciai kapcsolatot. Ezt öt évvel később a legmagasabb szintű partneri viszonyra emelte Abdel-Aziz ibn Szaúd király és Franklin D. Roosevelt elnök. A sivatag homokja alatt a harmincas évek végén felfedezett óriási olajmezőknek köszönhetően Szaúd-Arábia az Egyesült Államok létfontosságú partnere lett.

Amikor Szaddám Huszein néhai iraki diktátor hadserege 1990-ben lerohanta Kuvaitot, az amerikai elnök, George H. Bush elrendelte a Sivatagi vihar nevű hadműveletet Kuvait felszabadítására, több ezer amerikai katonát vezényelt Szaúd-Arábiába, és az ottani amerikai légi bázisokról indíttatta a támadásokat.

A kétoldalú viszonyban azonban voltak feszült pillanatok is, például az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrormerényletek után. A Pentagon és a World Trade Center ikertornyai elleni támadások elkövetőjeként az al-Kaida terrorszervezet jelentkezett, és a mintegy 3000 halálos áldozatot követelő terrorakció 19 elkövetője közül 15 szaúdi volt. Igaz, az al-Kaida 2003 óta az arab királyságban és szaúdiak ellen is elkövetett terrorakciókat, s ez Rijádot Washington megbízható partnerévé tette a terrorizmus elleni harcban. 2014 óta Szaúd-Arábia is részt vesz az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni, amerikai irányítású nemzetközi katonai koalícióban.

2015 óta a szunnita sivatagi királyság figyelme Jemenre irányul, ahol - egy nemzetközi arab koalíció élén - hadműveleteket hajt végre a síita Irán támogatta húszi lázadók ellen. Az Egyesült Államok hírszerzési adatokkal és hadianyag-utánpótlással támogatta ezt a koalíciót, de a civil lakosságot is érő támadások miatt az Obama-kormányzat tavaly decemberben leállította a fegyvereladást Rijádnak.

Szaúd-Arábia amiatt mindenképpen örült a Republikánus Párt támogatásával elnökké választott Donald Trumpnak, hogy vetélytársa, a demokrata Hillary Clinton valószínűleg folytatta volna az előző elnök Irán-politikáját. Barack Obama ugyanis megkötötte az atomalkut Iránnal, és nyitott Teherán felé, amelyet Rijád nemcsak vetélytársának, hanem ellenségének is tart.

Washingtonban az új elnök a térségből elsőként a szaúdi uralkodó kisebbik fiát és helyettes trónörökösét, a 31 éves Mohamed bin Szalmán koronaherceget fogadta. Az amerikai védelmi miniszter, James Mattis, a belbiztonsági tárca vezetője, John Kelly, valamint Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója már járt Szaúd-Arábiában Trump hivatalba lépése óta. S mint a héten a The New York Times megírta: Trump elnök látogatásán bejelentenek egy 100 milliárd dolláros fegyverszállítási megállapodást.