Szankciókkal fenyeget Obama a krími népszavazás miatt

Fotó: Europress/Getty Images/Peter Macdiarmid / Europress/Getty Images/Peter Macdiarmid

-

Az egykor Szerbiához tartozó Koszovó függetlenségének - nyugati országok általi - elismerésével indokolta Vlagyimir Putyin a Krím sorsának eldöntésére hivatott referendumot, amelyen az első hivatalos jelentések szerint 95 százalékos arányban azok győztek, akik a félsziget Ukrajnától való elszakadását és Oroszországhoz való csatlakozását kívánják. A Krím ukrán és tatár lakossága viszont távolmaradt a népszavazástól.


Az orosz elnök jogszerűnek ismerte el a krími népszavazást a Barack Obama amerikai elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésén. Obama lényegében megismételte ezt az amerikai álláspontot, vagyis, hogy a katonai beavatkozásért és a nemzetközi jog megsértéséért Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni. Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra is, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta (jelenleg több EU-, és NATO-tagállam nem ismeri el a szakadár, albán többségű tartomány önállóságát). Putyin leszögezte: a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát, egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet szerinte szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok gerjesztenek. Obama további amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, de hangsúlyozta, hogy Washington tovább dolgozik partnereivel a válság diplomáciai megoldásán, és ennek keretében kész tárgyalni az orosz kormányzattal is. Putyin is kiemelte, a nézeteltérések ellenére Moszkvának és Washingtonnak közösen kell dolgoznia azon, hogy Ukrajnában stabilizálódjon a helyzet. Az orosz elnök úgy vélte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) Ukrajna teljes területére megfigyelőket kellene küldenie.