Szakszervezetek: kihúzta a kormány balhé nélkül

Fotó: MTI/Beliczay László / MTI/Beliczay László

-

Az érdekképviseletek vezetőit kérdeztük, hogy hová tűnt a dolgozók hangja. Félelemről, közönyről, esélytelen küzdelemről beszéltek.


2010 óta nem bénult meg Budapest, vasutassztrájk sem izgatta a kedélyeket, már-már úgy tűnik, a magyar munkavállalók elégedettek. Pedig erről szó sincs. Az elmúlt hetekben meglepő gyorsasággal zárult le több bérvita is, miután az érintett szakszervezetek (a közúti közlekedési dolgozók és a vasutasok is) sztrájkkal kezdtek el fenyegetőzni. - Ez a sztrájk még az előző kormányzati ciklusban volt Bár a látszat azt mutatná, hogy a kormány azért hajlik a megegyezésekre, mert nem akar balhét a választások előtti hetekben, a VS.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint nem a kabinet kompromisszumkész, hanem a munkavállalók bénultak. „A sztrájktörvény 2010-es módosítása óta lehetetlen komolyabb akciót szervezni a közüzemeltetésben és a közszolgáltatásban. Nem véletlenül ezekben az ágazatokban volt érdemi tiltakozás” – mondja Székely Tamás, a decemberben alakult Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alelnöke. (Az új szervezet a hat nagy szakszervezeti konföderációból hármat, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségét, az MSZOSZ-t és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát kapcsolta össze, együtt mintegy 250 ezer tagot számlálnak. A vasutasoknál a három talán legjelentősebb szakszervezetnek is lett nemrég egy transzkonföderációs szövetsége, hiszen a VASZ-nak tagja az MSZOSZ-tag Vasutasok Szakszervezete és a Ligához tartozó, VDSzSz is, amelynek elnöke épp a Liga-vezető Gaskó István.) Székely szerint az érdekképviseletek teljesen elbizonytalanodtak, ugyanis a most hatályos sztrájktörvény szerint a munkabeszüntetések esetén meg kell határozni a vasút és a közlekedés vagy a közszolgáltatás területén az elégséges szolgáltatások mértékét. Arra pedig egy szakszervezet sincs felkészülve, hogy hatalmas kártérítéseket fizessen a munkáltatóknak, ha esetleg utólag egy bíróság úgy dönt, mégsem volt megfelelő az elégséges szolgáltatás. (2012-ben a személyszállítási törvény a normál menetrendhez képest a városi közlekedésben 66, a helyköziben 50 százalékos járatarányt állapított meg elégségesként, és előírta, hogy a sztrájk idején érvényes menetrendről az utasokat a sztrájk előtt két nappal tájékoztatni kell.)  

Félelem

„A kormány megfélemlítette a munkavállalókat, akik már nem mernek egységesen fellépni a jogaikért” – mondja Székely. Példaként Franciaországot említi, ahol az érdekképviseletek egymillió embert tudnak az utcára vinni, ha helyzet van. „Nálunk 2006-ban a politika foglalta el az utcát, amit inkább a szakszervezeteknek kellett volna megtenni” – mondja az MSZSZ alelnöke. Székely a társadalmi szolidaritást hiányolja, amely szerinte csak természeti katasztrófák, árvizek, iszapömlések idején bukkan fel, akkor is csak rövid ideig. (2011-ben sztrájkolni már nem tudtak a szakszervezetek, de a Liga két hullámban országosan szervezett félpályás útlezárásokat, amelyekkel sikerült néhány fontosabb módosítást elérnie az új Munka törvénykönyve tervezetében.)  

Közöny

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek vezetője szerint inkább a kétharmados többség az, amivel a munkavállalók nem tudnak mit kezdeni. „Ebben a ciklusban akkora a Fidesz legitimitása, hogy sokan úgy vannak vele, nem éri meg az utcára menni” – véli Gaskó, akinek szakszervezete konzorciumi partnereivel, két nagy munkaadói szervezettel – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) – együtt 1,6 milliárdos uniós támogatást kapott A munkáért című projektre (munkaadói és munkavállalói hatásvizsgálat, a kollektív szerződések kötésének elősegítése tanácsadással, a munka világát érintő témákban a fiatalok felkészítése tananyaggal, illetve a vállalkozók képzése). - Gaskó István rugalmasabb, de biztosabb szabályozást szeretne A kétharmados henger a jelek szerint nem csak a szakszervezeti tagokat bénította le: Székely Tamás a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása ellen szervezett tüntetés kudarcát hozza fel példaként, ahol hárommillió érintettből alig pár százan tiltakoztak a lépés ellen. Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára decemberben üdvözölte ugyan a szakszervezeti szövetség megalakulását, a politikus dicsérő szavait azonban némileg árnyalja, hogy az érintett érdekképviseletekkel eddig semmilyen kérdésben nem egyeztettek. Pedig lenne miről beszélniük. Gaskó István szerint a munka törvénykönyvének átalakítása a gazdasági válságra rímel, így a mostani kilábalással inkább „rugalmasabb, de biztosabb szabályozás kéne”.  

Akik már megegyeztek

A vasutasok március elején már sztrájkkal fenyegettek, ám egy napra rá már arról érkeztek hírek, hogy megszületett a bérmegállapodás. Hasonlóan gyors megállapodás született a közúti közlekedési alágazatban is.  

Akik még nem egyeztek meg

Bár a választásokig már csak kevesebb mint egy hónap van hátra, két ágazat még nem adta fel. A BKV-s dolgozók egy részét tömörítő Egységes Közlekedési Szakszervezet újra demonstrálna a buszvezetőkre pluszterhet rakó első ajtós felszállás ellen, míg a Pedagógusok Szakszervezetét vezető Galló Istvánné már Balogh Zoltán emberi erőforrás miniszterrel akar találkozni, miután a tanárok többsége még mindig nem kapta meg a teljes tavalyi cafeteriáját, az idei juttatásokról pedig még döntés sincs. - 2010. január – A budapestieknek is csak régi emlékeik vannak a sztrájkról

2011-ig működött az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelyet a kormány „lecserélt” a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (NGTT). Az OÉT sokak számára ismert volt – ha másról nem is, arról, hogy nélkülözhetetlen szereplő volt a minimálbér-megállapításban. Az új szervezetnek, az NGTT-nek ez már nem reszortja, főleg véleményező és javaslattevő funkciója van.
A tagokat tekintve is jelentős a változás: amíg az OÉT a magyar munkavállalók, munkaadók és a kormány háromoldalú egyeztető fóruma volt, addig az NGTT-ben a munkavállalókon és a gazdaság szereplőin túl a tudomány, a civil oldal és az egyházak képviselői is helyet kapnak.
- -