Szakály: Lehet, hogy tévedtem

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt / MTI/Czeglédi Zsolt

Szakály Sándor megköveti azokat, akiket megsértett minapi nyilatkozatával. Azt mondta: lehet, hogy tévedett, de nincs bűntudata, nem mond le.


Szakály Sándor történész az MTI-nek adott pénteki interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. E kijelentése miatt a Demokratikus Koalíció közleményben követelte a kormánytól, hogy vonja vissza Szakály Sándor kinevezését, és a történész kövesse meg a magyar zsidóságot. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vasárnap adott ki közleményt, követelve Szakály Sándor lemondását. Szakály Sándor vasárnap az ATV műsorában közölte, ő arról beszélt, hogy az 1930-as években Európa számos országában, így Magyarországon is, hontalan vagy állampolgárságuktól megfosztott zsidók éltek. Magyarországon 1941-ben körülbelül 15-35 ezer Szlovákiából, Lengyelországból, Németországból és Ausztriából menekült zsidó volt, akiknek az állampolgársága bizonytalan volt. Randolph L. Braham történészt idézve azt mondta, hogy a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság megfogalmazott egy olyan igényt, hogy minden kétes állampolgárságú egyént ki kell utasítani Kárpátaljára, és át kell tenni a kelet-galíciai német hatóságokhoz. Hangsúlyozta: ez lépés nem volt emberséges, a tragédia következménye, hogy 11-18 ezer Magyarországon lévő, alapvetően hontalan vagy állampolgárságát bizonyítani nem tudó embert „tesznek át” Galíciába, ahol ukrán és német milicisták illetve csapatok legyilkolják őket. A nyilatkozata kapcsán azt mondta: „akit ezzel megsértettem, én megkövetem”. Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt – tette hozzá Szakály Sándor. Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról „kitoloncolták”, és „sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. „Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott. Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggeszttették. A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely „sajnos politikai konstellációba került”. Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne – tette hozzá. Szakály Sándor közölte, nem gondolja, hogy le kellene mondania a főigazgatói posztról. Elmondta azt is, hogy nem vesz részt a holokauszt megemlékezéshez kapcsolódó konferencián, amelyen előadása is lett volna, mert úgy gondolja: az a helyes, ha személye vagy a nyilatkozata körül ilyen vita alakult ki, akkor ne szólaljon meg a holokauszt-konferencián. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „bűntudatom nincs, mert nem követtem el bűnt az én felfogásom szerint. Lehet, hogy tévedtem”.