Szakály: Idegenrendészeti eljárás volt a kamenyec-podolszkiji deportálás

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt / MTI/Czeglédi Zsolt

-

A Veritas Kutatóintézet tervei közt szerepel, hogy konferenciát szervezzen Megszállástól megszállásig címmel, bemutatva Magyarország 1944-1945-ös történetét.


Idegenrendészeti eljárás?

A Veritas nevű, 2013-ban 260 millió adóforintból alapított történetkutató intézet élére kinevezett Szakály Sándornak már első, az MTI-nek adott nyilatkozatával sikerült nagy visszhangot kiváltania: állítása szerint ugyanis a magyarországi zsidóságot csak a németek 1944-es bevonulásával érte jelentős veszteség. Arról azonban már nem beszélt, hogy az 1938., 1939. és 1941. évi három zsidótörvény fokozatosan csökkentette az érintett magyar állampolgárok jogait. A harmadik zsidótörvény már mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. A zsidó származású magyarok fokozatos jogfosztása hozzájárult ahhoz, hogy életük egyre elviselhetetlenebb legyen - még jóval a német csapatok bevonulás előtt. A történész úgy véli, az sem igaz, hogy 1941-ben a németek provokálták a magyarok hadba lépését Kassánál, oly módon, hogy szovjet felségjelzésű repülőkről bombázták a várost. De Szakály még ennél is tovább ment: szerinte a magyarországi zsidóságot onnantól kezdve érte jelentős veszteség, hogy a német haderő bevonult hazánkba. Szakály idegenrendészeti eljárásnak tartja az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálást is, mely során magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat szállítottak el. (Zömük olyan magyar zsidókból állt, akik a trianoni békekötés előtt még Magyarországon éltek.) A történész kijelentette: Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést, miután kiderült, hogy sokukat meggyilkolták. A Veritas Megszállástól megszállásig címmel tervezi annak a konferenciának a megszervezését, mely a magyar történelem 1944-1945-ös éveit állítaná a középpontba. Az intézet feldolgozná a rendszerváltást meghatározó események történetét is. Formailag valóban idegenrendészeti eljárásról volt szó – mondta a VS.hu-nak Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat érintő kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán. Mint mondta, a 16-18 ezer embert érintő eljárás „komoly dolog volt”, az 1944 előtti jelentős veszteség megkérdőjelezése pedig pusztán emiatt sem állja meg a helyét. Szita példaként említette még a „hideg napok” néven elhíresült 1942-es újvidéki mészárlást, mely szintén nem abba az irányba mutat, hogy a zsidóságot ne érte volna jelentős veszteség a német bevonulás előtt. A magyar katonai alakulatok által végrehajtott vérengzésnek több ezer, főleg szerb és zsidó polgári személy esett áldozatául.


De azért nem relativizálnak

Az új intézményben huszonöt munkatárs kezdi meg a kutatómunkát februártól – erről maga Szakály beszélt az MTI-nek. A Veritas létrejöttének célja, hogy bemutassa a magyar történelem olyan időszakait, amelyek a kormányzat szerint eddig kevésbé kerültek reflektorfénybe. „A történészeknek figyelniük kell arra, hogy az ország történetének minden eseményét elfogultságtól mentesen mutassák be” – fogalmazott Szakály. Az intézet három kutatócsoportba szervezve foglalkozna az 1867 és 1990 közötti időszak történetével. A főigazgató szerint a Veritas ugyanakkor nem politikai megrendelésre dolgozik, mivel szerinte az a történész, aki így tenne, elvesztené hitelét. Szakály mégis hozzátette: más szellemiséget kell a Veritasnak képviselnie, mint az eddigi történettudományi kutatóműhelyeknek. Például szerinte „nem illik azt mondani, hogy nem volt valami, ami a fehérterrort kiváltotta”. Szakály úgy véli, azt sem szabad állítani, hogy a fehérterrornak több ezer vagy tízezer áldozata volt, miközben ez szerinte csak néhány százra tehető. Szakály Sándor nekiment Ságvári Endrének is: a történész szerint a pártállami rendszerben „Petőfi-típusú héroszt faragtak” belőle, miközben Szakály szerint a német megszállás után nem fejtett ki aktív ellenálló tevékenységet.

Vannak, akiknek nem jutott...

A Fővárosi Bíróság döntésének következtében két éve szűnt meg az 1956-os Intézet Közalapítvány, amelynek aztán az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti keretei között kellett tovább működnie. Rainer M. János akkor elmondta: tudomása szerint velük együtt 35 közalapítványnak szűnik meg a jogviszonya, viszont nem mindegyik függeszti fel tevékenységét. A Politikatörténeti Intézetben sem örültek túlzottan, amikor bejelentették: az országos levéltár kezelheti tovább az intézet anyagait. Azóta az intézet közölte: Strasbourgig is hajlandó elmenni jogorvoslatért.

...és vannak, akiknek jut pénz

Ahogy a Ténytár is összegyűjtötte, a kormány 2013-ban több mint kétmilliárd forintot különített el különböző intézetek, archívumok, központok létrehozására. Magát a Veritast is egy 2013. október 25-ei kormányrendelet hívta életre. A Veritas a Miniszterelnökség irányítása alatt áll majd, a főigazgatói pályázatot pedig Lázár János bonyolította le. A kormány 2012 decemberében hívta életre a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Ezt 1,3 milliárd forintból alakították meg, élére pedig a Fidesz-barát székelyudvarhelyi polgármestert, Szász Jenőt nevezték ki. Az intézetet létrehozó kormányrendelet szerint 100 fővel működhetnek Szászék – a biztonság kedvéért pedig a 2013-as költségvetést is úgy módosították, hogy 1,2 milliárd forint még jusson az NSKI-nek. Ráadásul 2012-ben is kaptak még az év vége előtt 100 millió forintot. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum létrehozásáról a 2013. március 11-i Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet. Ezt 360 milliós költségvetéssel, 30 fővel hozták létre, és az egykor MDF-es Biró Zoltánt nevezték ki az élére. A Molnár Tamás Kutató Központ létrehozására is jutott 2013-ban 175 millió forint a költségvetésből. Ezt az intézetet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hozták létre, célja pedig a XIX.-XX. századi magyar politikai és szellemi élettel kapcsolatos tudományos munkák kutatása és megőrzése. A központnak még nincs vezetője vagy végleges székhelye, és a tervezett munkáról sem tudunk még közelebbit. A Radnainé Fogarasi Katalin által vezetett Nemzeti Örökség Intézetének megalakulását egy tavaly áprilisi határozat jelentette be. Az intézet 29 fővel működik majd a Miniszterelnökségen belül, első eredményeiket pedig 2014 első felében publikálják majd.