Szabadság téri emlékmű: közeleg a határidő, az avatásról nincs hír

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

Ha a kormány tartja magát a rendeletileg saját maga által kitűzött határidőhöz, május 31-én állni fog a német megszállás áldozatainak emlékműve a főváros szívében. Az avatási ceremóniára még nem küldtek ki meghívókat, legalábbis nyilvánosan még nem, de a sokaknak nem tetsző építményről már csak a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyal figurája és a rátámadó német birodalmi sas hiányzik. Nap mint nap zajlik a tiltakozás a helyszínen, de a Mazsihisz már nem szól semmit.


Kedden napközben a Szabadság téren munkások nem voltak, a környéken csak turistákat lehetett látni. A leendő szobor közelében elhelyezett emléktárgyakat és köveket nézegették, amelyeket az Eleven emlékmű névre hallgató Facebook-csoport kezdeményezésére vittek oda az építmény ellen tüntetők. A kordonokkal körbezárt és gondosan eltakart építési területből kívülről csak a már álló oszlopokat látni. A német sassal hadakozó Gábriel arkangyalnak még nincs nyoma, de feltehetően nem lesz nehéz a szobrot az oszlopok közé helyezni, és már tényleg kész a civil tiltakozók és tudomány illusztris képviselőnek kritikáiban ízekre szedett, nemrég 30 zsidó származású amerikai törvényhozó által is kifogásolt kompozíció. Egy kis lyukon bekukucskálva kiderült, hogy az építési terület tele van narancssárga papírrepülőkkel, amelyeket valószínűleg a tüntetők dobáltak be éjszaka. A nézelődő riporterre ráripakodott két rendőr: mit kíváncsiskodik, talán ő az építésvezető? Majd hozzátették: ha nagyon érdekli az építkezés állása, kérdezze meg a munkásokat. Azt persze már nem tudták megmondani, hogy őket hol találja, közölték, fogalmuk sincs. - -

Bojkott és elmaradt párbeszéd

A kezdetben a német megszállás emlékművének nevezett szoboregyüttesről teljesen váratlanul a tavaly szilveszteri közlönyből értesül a nyilvánosság. Részben a tervezett emlékmű koncepciója miatt bojkottálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a részvételt az idei holokauszt-emlékév állami rendezvényein. Az április 6-i választások előtt a kormány május végére tolta ki az emlékmű elkészítésének határidejét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig levelet írt a Mazsihisznek, ebben húsvét utáni egyeztetést ajánlott a vitatott ügyekben. A párbeszéd azóta sem jött létre, közben az emlékmű építése megkezdődött, azóta tartanak a különböző tiltakozások emiatt a helyszínen és a közéletben. A Szabadság térre tervezett építményt sokan azért tekintik problematikusnak, mert azt üzeni, hogy a magyar állam nem felel azért, ami 1944. március 19-e után történt, például a több mint 400 ezer zsidó deportálásáért. - -

Belfeszt biztosan lesz, avatásról nem tudni

Mazsihiszes forrásainktól azt tudtuk meg, hogy a szervezet nem fog megszólalni a szoborral kapcsolatban. Mivel nem politikai szervezetként tekint magára, csak addig szólt ebbe a kérdésbe bele, amíg ő maga is érintett volt, azaz amíg pályázati pénzeket kapott volna az államtól az emlékév keretében. Miután visszautasította ezeket a pénzeket, már nem tartja fontosnak, hogy beleszóljon. A Mazsihisz megtett minden tőle telhetőt, de „nem viselhet állóháborút a kormány ellen” – fogalmazott egy forrásunk. „A Kormány álláspontja változatlan. Ahogy a Kormány 1077/2014. (II. 19.)  határozatából is kiderül a német megszállás áldozatai emlékművének felállítási határideje 2014. május 31. A részletekről időben tájékoztatjuk majd az érdeklődőket” – írta meg kérdésünkre Hajdu Petra, a kormányszóvivő sajtófőnöke. Hogy fel is tudják-e avatni akkor, az még kérdéses, hiszen itt a nyár, és egyre több a szabadtéri program a városban. Míg múlt hétvégén a Belvárosi Főutca Fesztivál könnyűzenei színpada állt a Szabadság téren, ezen a hétvégén ott tartják a Belfesztet, azaz a Belvárosi Fesztivált. - -

Kis szobortörténet

Gyors tudnivalók az emlékműről: a Miniszterelnökség Párkányi Raab Pétert kérte fel a 211,6 milliós emlékmű megalkotására, amelynek fő elemei a birodalmi sas és Gábriel arkangyal. December utolsó napján derült ki hogy lesz szobor, február 20-tól jött egy szünet, a választások után pedig gőzerővel elkezdték megépíteni.
  • 2013.12.31. – A Magyar Közlönyben megjelent, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapesten, a Szabadság téren. A határozat szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás.
  • Az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.
  • Jan. 19. – Pásztor Tibor V. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő közzétette az önkormányzat tervezett rendkívüli üléséhez megküldött dokumentációt, benne Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár mellékelt levelét és a látványtervet is. Lázár János leveléből kiderül, hogy a pályázaton Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását választották ki, a kompozíció fő eleme Gábriel arkangyal és a birodalmi sas.
  • Jan. 21. – Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész is támogatta szakvéleményben a koncepciótervet, amellyel a Budapest Galéria is egyetért, közölte a Kormányzati Információs Központ. Nyilatkozatukból kiderült még, hogy a Miniszterelnökség kizárólag Párkányi Raab Péter szobrászművészt hívta fel ajánlattételre, majd vele, és a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel kötöttek vállalkozási szerződést. A költségekről úgy tájékoztattak, hogy a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 250 millió forint volt, a rendelkezésre álló fedezet bruttó 317,5 millió forint, az ajánlati ár pedig 211,6 millió forint plusz áfa.
  • Jan. 22. – Tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő emlékműhöz.
  • Feb. 19. – Május vége lett az új határidő, és az emlékmű neve már nem német megszállási emlékmű, hanem a megszállás áldozatainak emlékműve.
  • Feb. 20. – Orbán Viktor levelet írt a Mazsihisznek, miután az felfüggesztette részvételét az emlékév programjain, a lényeg: húsvét után folytassák a párbeszédet.
Itt szünet kezdődött, amely a választások utáni második napig tartott.
  • Ápr. 8. – Megkezdődtek a munkálatok. Tüntetők sokszor lebontották a kordont, pár nap múlva megbontották a talapzatot is.
  • Ápr. 29. – Egyenként távolították el a rendőrök az építési területről az emlékmű ellen tiltakozó demonstrálókat.
  • Máj. 13. – A Magyar Tudományos Akadémia tagjai első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt. A történettudományi és filozófiai osztály tudományos ülésén a művészettörténet egyik legnagyobb hazai tekintélye, Marosi Ernő kijelentette, hogy a szóban forgó szoborcsoport hatását egy szégyenletes plágium is súlyosbítja, valamint esztétikai értéke súlytalan, így nem való nyilvánosság elé.
  • Máj. 24. – Az EP-választás előtt az ellenzéki pártok vezetői a Magyar Tudományos Akadémia előtt tiltakoztak a szobor ellen. Felszólalt Szabó Tímea és Juhász Péter (Együtt-PM), Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom), Popper Gábor (Liberálisok), Horváth Csaba (MSZP) és Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció). Hangsúlyozták, hogy ha a főváros vezetését a „demokratikus pártok” veszik át, akkor eltávolítják a „történelemhamisító” emlékművet, és a Szoborparkba száműzik azt.