Szabadság téri emlékmű: Gábriel arkangyal és német birodalmi sas a tervben

Fotó: V. kerület képviselőtestülete / V. kerület képviselőtestülete

-

A miniszterelnökség kiválasztotta a nyertes pályaművet, az V. kerületi önkormányzat szerdán dönt. A szobornak a német megszállás évfordulóján, március 19-én állnia kell.


Párkányi Raab Péter szobrászművész tervét választotta ki a Miniszterelnökség közbeszerzési eljáráson a német megszállás emlékművének felépítéséhez. A javaslatot Pásztor Tibor MSZP-s képviselő hozta nyilvánosságra blogján – fedezte fel a 444.hu . Az emlékmű teljes magassága 7 méter lesz, két fő eleme a német birodalmi sas és Gábriel arkangyal. 13 oszlop, timpanonos és architrávos kapuzat lesz alkotja még a szobor részét. - - Az V. kerületi képviselők elé kerülő anyagban a műleírásnál szerepel például, hogy “elnyomás és elnyomott, megszálló és megszállott jelenik meg. (...) Két kultúra jelenik meg, az egyik, mely úgy gondolja, hogy erősebb (de mindenképpen agresszívebb) fölé tornyosul, rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonalú alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára.” A szobor tervét Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek véleményezték és támogatták felépítését. Azt írták, „az emlékműnek hűen kell tükröznie Magyarország méltóságának és függetlenségének elvesztését, monumentalitásában ki kell fejeznie a megszállás egész nemzetet sújtó tragédiáját.” Korábban kérdeztük, mennyibe kerül a szobor megépítése, de nem mondták meg.  

Német megszállás a történészek szemével

Romsics Ignác történész Magyarország megszállásával kapcsolatban a Magyarország története a XX. században című könyvében a többi között leírta, Hitlerrel tárgyalva Horthy kormányzó nem volt hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot, hogy a német csapatok magyar hívásra érkeztek az országba. Viszont le sem mondott, és vállalta azt is, hogy helyén maradva a németek ízlésének megfelelő kormányt nevez ki. Romsics azt írta, Horthyt az bírta maradásra (és ezzel a német lépés legalizálására), hogy Hitler azzal fenyegetőzött, az akcióba román és szlovák csapatokat is bevon, valamint azt ígérte, kivonja a német csapatokat, miután kinevezték a németbarát kormányt. Így a vezérkari főnök arra utasította a csapatokat, hogy a németeket barátként fogadják. Egy ember fogadta őket fegyverrel: Bajcsy-Zsilinszky Endre, akit a Gestapo emberei március 19-én letartóztattak. A német megszállás - és az új kormány megalakulása után - újabb zsidóellenes intézkedéseket hoztak, majd megkezdődött a zsidóság deportálása. “Az akció ellen széles körű ellenállás sem az érintettek, sem környezetük, a keresztény magyarság körében nem bontakozott ki”. Romsics arról is ír, itthon nem alakult ki a nyugat-európaihoz hasonló földalatti mozgalom vagy a lengyel és jugoszláv partizánakciókhoz fogható ellenállás. Ez Romsics szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar társadalom jelentős része hálás volt a németeknek és Hitlernek Trianon orvoslásáért. (forrás: Magyarország története a XX. században, 262-265.oldal) A Magyarország német megszállása és a zsidóság című tanulmányban Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Dokumentációs Központ ügyvezető igazgatója ezt írta: „Az 1944. március 19-i német megszállás tragikus fordulat volt hazánk történetében. Alapot adott az ország kirablásához, majd elpusztításához, a Szálasi-puccshoz, összességében egymilliónál több, közte közel hatszázezer zsidó hazánkfia halálához vezetett. Az ország elvesztette nemzeti vagyonának 40 százalékát. A megszállóknak magyar földön érdemi ellenállással nem kellett számolniuk. Zavartalanul kivitelezhették a magyar nép elleni végzetes tetteiket, mert a politikai elitben megtalálták azokat a személyeket, érdekcsoportokat, akik hamis küldetéstudattól, karriervágytól vezetve, a nemzetiszocialista ideológiát és politikát követve a hitleri rezsim összeomlásáig kiszolgálták őket.”

Navracsics: a magyar állam is felelős a holokausztért

Korábban több miniszterelnök is bocsánatot kért a holokausztért. Legutóbb Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes beszélt arról, hogy a magyar állam is felelős a holokausztért. „A magyar társadalom 1990-ben szembesült azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket” – mondta Navracsics Tibor egy konferencián. Hozzátette, hogy a felelősséggel szembe kell nézni. Másnap ugyanott Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, a holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma, „a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak.”

Csak a Jobbiknak tetszett az emlékmű terve

Elítélte a fővárosi Szabadság térre, a szovjet emlékművel szemben elképzelt, a német megszállásnak emléket állító emlékmű tervét az Együtt-PM, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, tiltakozik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. A Jobbik viszont emelt a liciten: csak úgy támogatja a kormány hirtelen jött ötletét, ha közben a szovjet emlékművet elviszik onnan. A kormány azt közölte, az emlékművel a kegyeletét akarja leróni minden magyar áldozat előtt.