Sugárszennyezést terjeszthet a Csernobil melletti avar

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Alexei Furman / Béla Fotós

-

Alig bomlanak le a Csernobil környéki elhalt és kiszáradt fák és növények. A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje sugárszennyezést terjeszthet.


Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt robbanás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját okozta. Az azóta eltelt majdnem 30 évben a szennyezett terület elhalt fái, növényei és levelei nem úgy bomlanak le, ahogy máshol szoktak - derül ki amerikai kutatók vizsgálataiból. Az Oecologia című szaklapban megjelent tanulmány szerint Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem biológusa és az intézményen belül működő Csernobil és Fukusima Kutatóintézet társigazgatója és kollégája a Csernobilt körülvevő, hírhedt, úgynevezett vörös erdőben járva azt tapasztalta, hogy a fatörzsek évtizedek múltán is jó állapotban voltak. Kutatómunkájuk nagyrészt ebben az erdőben zajlott, amely nevét az elpusztult fák vörösesbarna színéről kapta. A rejtély megfejtése céljából más erdők aljáról gyűjtöttek több száz adag levélmintát, amelyeket elhelyeztek Csernobil körül, és vártak kilenc hónapot. Az eredmény szerint azok a levelek, amelyeket erősen szennyezett ponton hagytak, 40 százalékkal kevésbé bomlottak le, mint a tiszta vidékre helyezett avarminta. A bomlás foka arányban állt az adott helyszín radioaktív szennyezettségének fokával - olvasható a tanulmányban. Megállapításaik szerint valószínűleg a bomlást előidéző gombák és baktériumok alacsonyabb száma miatt nem bomlik le az avar, amely olyan, mint a gyújtós: száraz, könnyű és elég gyorsan ég. Mousseau és más kutatók is aggodalmukat fejezték ki, hogy az erdőtalajon felhalmozódott avar veszélyes lehet, és a jövőben katasztrofális erdőtüzeket idézhet elő. Ha erdőtűz ütne ki, a 28 évnyi lebomlatlan avar egyfajta katalizátorként szolgálna, a füst messzire szállítaná a balesetből származó céziumot és más szennyező anyagokat - mondta Mousseau.


A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió része) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. A baleset következtében a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek és körülbelül 200 ezer embert kellett kitelepíteni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy többezer ember halt meg a későbbiekben ezzel kapcsolatos betegségekben.