Orbánnak Fülig Jimmy jutott eszében Vona kérdéséről

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A képviselők a csok kiterjesztéséről, a német vállalatok véleményéről és a közfoglalkoztatásról is kérdezték a kormányt.


A Fidesz javaslatára a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek tagságának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját levették napirendről.


Megemlékezés

Kövér László házelnök megemlékezett a 76 éves korában a közelmúltban súlyos betegségben elhunyt Pál László egykori ipari és kereskedelmi miniszterről, az MSZP volt országgyűlési képviselőjéről. Pál László 1990-ben lett az Országgyűlés tagja, majd 1994-től egy évig vezette az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot. Politikai pályafutása mellett 1995-1999 között a MOL Rt. igazgatóságának elnöke, 2002-2004 között a Magyar Villamos Művek Rt. megbízott vezérigazgatója volt.

A számítástechnikai ipar megteremtése érdekében végzett munkájáért és iparszervező tevékenységéért több neves magyar és külföldi kitüntetést kapott – mondta Kövér. A képviselők egy perces néma felállással emlékeztek az elhunytra.


LMP: az "okoskorszak" páratlan lehetőség Magyarországnak

Szél Bernadett (LMP) szerint ún. okosforradalom zajlik a világban, amely emiatt szédületes tempóban alakul át. Az LMP szerint az okoskorszak páratlan lehetőség arra, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön és egy igaz 21. századi sikertörténet legyen.

Bírálta a kormányt, mert meg akarta adóztatni az internetet, és ahelyett, hogy több informatikust és mérnököt képezne, összeszerelőüzemet hoz létre. Az LMP az elektromos autók, a megújuló energia, az okoseszközök és az okosvárosok korszakának nyertesévé akarja tenni az országot. Felszólalását úgy zárta: Free Tibet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, 2010 óta 740 ezer új munkahely jött létre, míg a baloldal megduplázta a munkanélküliséget. 2020-ig a kormány 1200 milliárd forintot szán kutatásra és fejlesztésre. Azt kérdezte, hogy a paksi bővítés leállítása után az LMP kivel fizettetné ki a drágább áramot.

Szerinte méltatlan hazugságkampányt folytat az LMP a nemzeti konzultációval kapcsolatban. Az LMP-s politikusok hiába kaptak a konzultációs ívek feldolgozásának megtekintésekor részletes tájékoztatást, "ordas nagy álhír és hazugságkampányba kezdtek". Szerinte Hadházy Ákosnak több óra is kevés volt arra, hogy felfogja a konzultáció feldolgozási folyamatát. Lehet, hogy nem volt képes megérteni azt, hogy a beérkezett és a feldolgozott ívek száma nem azonos – mondta.

Az államtitkár szerint az is lehetséges, hogy az LMP előre eltervezte, hogy hazudni fog, csak azért, hogy kisiklassa a nemzeti konzultációt.


MSZP: át kell tekinteni a tao-támogatást

Varga László (MSZP) november 25-e a magyar labdarúgás napja alkalmából bírálta a tao-támogatások rendszerét. Ebből a támogatásból 330 milliárd forint folyt be, de a kormánypártok mindent megtettek azért, hogy eltitkolják, hogy a pénzt milyen célokra használták fel a kedvezményezettek. Szerinte a támogatást ráadásul szűk kör kaphatta meg. A képviselő szerint határozati javaslatot nyújtanak be a tao-támogatások jogszabályi hátterének áttekintésére.

Varga szerint ezt a pénzt a magyarok a siralmas állapotban lévő egészségügyre és oktatásra költenék.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondtaa sportolás a társadalmi jólét fontos eleme, még akkor is, ha ezzel több ellenzéki párt nem ért egyet. Ezért találta ki a kormány, hogy a társasági adó terhére is támogatja a sportnak. Az EU 2011-ben, majd 2017-ben is jóváhagyta a rendszert. Ha az Európai Bizottságnak problémája lett volna, akkor megtiltotta volna a rendszert.

Az államtitkár az átláthatóságról azt mondta, a támogatásban részesülő sportszervezetek közbeszerzési törvény alapján járnak el. Az is a támogatási rendszer sikerei közé sorolta, hogy 155 ezer nőtt az igazolt sportolók száma.


Jobbik: nem szabad szembeállítani a nőket és a férfiakat

Dúró Dóra (Jobbik) a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-i világnapja alkalmából számolt be arról, hogy konferenciát szervezett pártja. Szerinte ebben a kérdésben a sztereotípiák helyett egyensúlynak kell lennie, nem a férfiak ellenében kell kommunikálni, nem szabad szembeállítani a nőket és a férfiakat.

Arra kell törekedni, hogy a férfiak és a nők szerepét a családban és a munkában együtt találják meg. Káros és célját nem éri el, ha gyermekvállalást kényszerként mutatják be a nőknek – mondta. A nők és férfiak közötti bérkülönbség vezető beosztás esetén 30 százalékos – mondta Dúró.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a Jobbiknak lehet, hogy több hasonló rendezvényre is szüksége lenne, mert az emberek szemébe a Jobbik és az erőszak fogalma összefonódott.

Szerinte a kormány hathatós döntéseket hozott ebben a témában: a nők foglalkoztatása rekordmagas, a Nemzeti alaptanterv része a sztereotípiamentes családi életre nevelés, a magyar családtámogatási rendszer bővebb, rugalmasabb és biztonságosabb, mint évekkel ezelőtt, a bérkülönbségek csökkentek.


KDNP: Soros György támadást intézett Magyarország ellen

Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy 2010 előtt nemcsak eladósodott az ország, hanem az államadóssága, bankrendszere, közműszektora ki volt szolgáltatva külső erőknek és ők akartak diktálni. A Fidesz-KDNP kormány erre határozott nemet mondott, bevezette a méltányos közteherviselést, elküldte az IMF-et és csökkentette az államadósságot.

A kormánypárti politikus szerint a cél egy büszke, gyarapodó, biztonságos ország felépítése, és fontosnak nevezte, hogy Magyarország akkor erősödik, ha maga dönt a kérdésekben. Hollik az elképzelés elleni példátlan támadásként értékelte, hogy Soros György ellenkampányt indított a nemzeti konzultáció ügyében és bele akar szólni az ország belügyeibe. Szerinte a milliárdos nyíltan befolyásolni akarja a választások kimenetelés és a bevándorláspárti ellenzéket akarja kormányra segíteni. Ennek érdekében 4700 milliárd forintot utalt át alapítványainak, s ebből finanszírozza lejárató kampányát, a nyílt társadalom megvalósítását és a nemzetállamok lerombolását – mondta a kormánypárti politikus, mélyen antidemokratikusnak nevezve a tervet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára is szembeállította a külföldi érdekkörök által diktált megszorításokat azzal, hogy amióta Magyarország maga dönt, bér- és nyugdíjemelésekről szólnak a hírek.

Miközben az unió a szolidaritás elvét kéri számon, a szociális kiadásokból, a legnehezebb körülmények között élőktől vennének el forrásokat a migrációs helyzet kezelésére – mondta. Nincs bátorságuk megkérdezni az érintetteket, hogy milyen segítséget kérnek. Rétvári szerint a magyar kormány viszont ezt megtette, s helyben segíti az egészségügyi ellátást, lakhatást, oktatást.


Fidesz: meg kell védeni Magyarországot

Németh Szilárd (Fidesz) azt mondta: ideje, hogy a magyar parlament állást foglaljon Soros tervéről, ami alapjaiban veszélyezteti az ország függetlenségét és az emberek biztonságát. Szerinte az európai parlament elindult a kötelező, felső korlát és határidő nélküli kvóta felé vezető úton. Emellett egy döntéssel 50 ezer embert hoznának be Törökországból is – mondta Németh.

A kormánypárti politikus szerint Soros maga szállt be az ügyletbe és beavatkozik a magyar belpolitikába, s noha letagadja tervét, annak elemei érvényesülnek a brüsszeli politikában. A Fidesz egy határozati javaslattal minden frakciónak lehetőséget kínál, hogy állást foglaljon – mondta Németh, aki szerint Hadházy megsértette azt a közel 2 millió embert, aki már kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet.

Dömötör Csaba államtitkár azt mondta: a konzultáció felvetései nem ötletelésből erednek, hanem rendre megjelennek az uniós jogszabálytervezetekben. Példaként említette a kötelező betelepítési kvótát, azok szankcionálást, akik nem akarnak részt venni benne, továbbá az NGO-k számára megnyitott szponzoráció lehetőségét.

Az államtitkár szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány 2016-os jelentése azt részletezi, hogyan érték el a terület befolyásos szereplőinél a regionális és globális folyamatok alakítását. Soros maga is rendre feltűnik a legmagasabb szintű uniós vezetők körében, mindenféle demokratikus felhatalmazás nélkül.

Dömötör szerint erős támogatást lát a kormány, soha ennyien nem töltötték még ki a nemzeti konzultációs kérdőívet.


Megemlékezés

Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló az Ukrajnai Nagy Éhínség (Holodomor) 85. évfordulója alkalmából kért szót, a 20. század legnagyobb tragédiájaként jellemezve a 7 millió ember halálát okozó, szándékosan előidézett éhínséget. A szószóló köszönetet mondott Magyarország szolidaritásáért.


MSZP: miért nem akarják, hogy a magyar fiatalok egyetemre járjanak?

Hiller István azt mondta, az elmúlt hetekben több olyan összegzés jelent meg, amely szerint a gimnazisták létszáma radikális csökkenést mutat, egész pontosan 2010 óta 20 százalékkal, 201 ezerről 181 ezerre apadt számuk. Ezt nem indokolja a létező és súlyos demográfiai probléma. Szerinte a kormány tudatos és elhibázott koncepciója a valódi magyarázat, eszerint a gimnáziumi érettségi vagy diploma kevesebbet ér, mint egy szakképzésben szerzett végzettség. Azt kérdezte, miért nem akarják, hogy a magyar fiatalok egyetemre járjanak?

Rétvári államtitkár azt válaszolta: az előző kormány döntött a tandíj bevezetéséről minden diákra kiterjedően. Ezzel szemben a mostani kormány megteremtette az ingyenes tanulás lehetőségét, emellett ingyenes nyelvvizsgázási lehetőséget is biztosítanak, az első három felsőoktatási jelentkezés ingyenes, bővítik a kollégiumi férőhelyeket. 5,5 százalékkal nőtt az érettségivel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettségűeké majdnem 4 százalékkal emelkedett a mostani kormány idején, tehát nem igaz, hogy ez a kabinet visszafogná azt, hogy bárkinek lehetősége legyen érettségit, vagy diplomát szerezni – mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen és 30 nem szavazattal jóváhagyta.


Jobbik: miért nem terjesztik ki a csok-ot?

Z. Kárpát Dániel szerint a csok kiterjesztése a felső középosztálytól felfelé tud segítséget nyújtani, s azokat célozták meg vele, akik a legkevésbé szorulnak rá. Magyarországon eközben lakhatási válság van – mondta. Szerinte nagyon sokan évtizedes távlatban sem látják a lehetőséget, hogyan tegyenek szert saját ingatlanra, aminek demográfiai következménye is van. A panelban élők is "kimaradtak a szórásból" – mondta a jobbikos politikus, aki újból felvetette a bérlakás-programjukat, ami mindenkinek segítene. Azt kérdezte: mit üzen a kormány az érintett magyar polgároknak?

Szabó Zsolt, NFM-államtitkár azt mondta: míg 2010-ben a családi otthonteremtési támogatások összege nem érte el a 150 milliárdot, addig a jövő évi büdzsé már 226 milliárdot tartalmaz e célra. A csok eddig már több mint 60 ezer család lakáshoz jutását segítette elő, 170 milliárd értékben.

A családi és társasházak energetikai korszerűsítésére közel 115 milliárd forint, nullszázalékos hitelkonstrukció áll rendelkezésre. Ebből 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg, s ez a családi házaknál maximum 10 milliót, társasházi lakásoknál maximum 7 millió forintot jelent. 2020-ig 380 ezer panellakás felújítását tervezik, 500 milliárdból – mondta Szabó.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen és 30 nem szavazattal jóváhagyta.


Az LMP a paksi beruházásról

Schmuck Erzsébet a paksi beruházás elvetésére szólított fel. Szerinte ez az Orbán-kormány legkárosabb ötlete, s a legalább 4000 milliárdos számla visszafizetése minden családra egymilliós terhet ró majd. Az LMP ezt az összeget a lakásállomány korszerűsítésére fordítaná, és kiszámolták, hogy ha a szerintük teljesen felesleges paksi bővítésről lemondanak, akkor minden háztartás számára egymillió forint vissza nem térítendő támogatást tudnak biztosítani. Ezt az otthonok energetikai korszerűsítésére lehetne fordítani, s így mindenki jól járna, új pályára állíthatnák az országot – mondta Schmuck, és azt kérdezte: hajlandóak felülvizsgálni a paksi beruházással kapcsolatos álláspontjukat?

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár szerint sajnálatos, hogy az LMP-től újra és újra olyan álláspontok jelennek meg, amelyből kiderül: az energetikához nem értenek, s nem összetartozó dolgokat kevernek össze. Hibás az alapvetése a képviselőnek, a hőszigetelés ugyanis nem befolyásolja a közvilágítást, vagy azt például, hogy az utcán a villamosok mennyi áramot használnak. A háztartásokat földgázzal fűtik, a hőszigetelés nem alternatívája az erőműépítésnek – mondta az államtitkár.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament 111 igen 15 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta.


Fidesz: miért javult a német vállalatok megítélése Magyarországról

Gyopáros Alpár (Fidesz) a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérésének eredményéről számolt be. Eszerint az itt lévő német cégek soha nem voltak még ilyen derűlátóbbak, 70 százalékuk jónak tartja a saját tevékenységét, vezetőik 52 százaléka további javulást vár, 56 százalékuk növelné a beruházásukat, 61 százalékuk pedig létszámbővítést is tervez. Azt kérdezte, minek köszönhető ez a kiváló történelmi eredmény? Milyen szerepe volt ebben a kormánynak?

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte: a kormány szerepe meglehetősen szerény, a siker zömét a magyar emberek tudhatják magukénak, a kormány csak a feltételrendszert teremtette meg ehhez. Nem felejthető el, milyen hatalmas utat tett meg Magyarország az elmúlt években. 2010-ben a Magyar Befektetési Ügynökség által lezárt támogatásra ígért projekt hat volt, 2016-ban hetvenegy, és míg 2010-ben bő ezer új munkahely jött létre ezek révén, tavaly több mint 17 ezer.

Biztonsági, stabilitási versenyképességgel is kiegészült a versenyképességünk, mivel Magyarország egy olyan ország, amely megvédi magát a külső tényezők ellen, az olyan biztonsági feszültségek ellen, mint például az illegális migráció – mondta. A képviselő elfogadta a választ.


MSZP: hol tart a közfoglalkoztatás problémáinak korrigálása?

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: az alapjogi biztos rendszerszintű problémákat tárt fel a közfoglalkoztatásban. Arra várt választ: hol tart ezek korrigálása? Szerinte a kistelepüléseken szinte az egyetlen foglalkoztatási lehetőség a közfoglalkoztatás, ami miatt felértékelődik a polgármester szerepe, akik sokszor kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a foglalkoztatottakat. Ugyancsak problémás a résztvevők képzése, visszajutása az elsődleges munkaerő-piacra.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a vizsgálat a napokban érkezett meg a tárcához, a képviselő így szerinte nagyon bízhat a kormányban, ha azt gondolja, hogy már meg is oldódhattak az abban feltártak. Ha megvizsgálják a jelentést, válaszolnak az abban foglaltakra.

Azt is mondta, 741 ezerrel többen dolgoznak, mint a Fidesz-kormányt megelőzően. Bíznak abban, hogy minél többen kerülnek ki a közfoglalkoztatásból, remélik, hogy a létszám 2020-ra 150 ezerre apad.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 103 igen szavazattal, 30 nem szavazat ellenében.


Jobbik: miért csúsznak az agrárkifizetések?

Magyar Zoltán (Jobbik) gazdaellenesnek nevezte a kormányt, mert évről évre csúszik a támogatások kifizetése számukra. Még 2016-os ökotámogatásokat sem kapott meg néhány gazda, és csúszásokkal kell számolnia azoknak is, akik változásvezetést kérnek. Az előleg kifizetése is lassan megy szerinte, és úgy látta: aki panaszt tesz, annak ügyét még lassabban kezelik.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett: mivel már minden kifizetést az Államkincstár intéz, jelentősen bővült az intézmény feladatköre az elmúlt időszakban. Szerinte a hivatal igen magas színvonalon végzi feladatát.

Bővült azon jogcímek sora, amelyekre előleget fizetnek, a változás-bejelentési eljárásról szólva pedig cáfolta, hogy az büntetést vonna maga után. Mind az Államkincstár, mind a kormányhivatalok ügyfélszolgálatai megadnak minden segítséget a gazdálkodóknak.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 106 igen szavazattal, 27 nem ellenében.


KDNP: mekkora összeget fordítanak a Határtalanul programra?

Hoffmann Rózsa (KDNP) a Határtalanul programról kérdezte a kormány képviselőjét. 2013 óta már 200 ezer magyar diák utazott külhonba és 12 ezer határon túli fiatal kereshette fel az országot. Ezernégyszáz iskola hetedik osztályosai és kilencedik évfolyamos középiskolások működhetnek együtt hasonló korú magyar társaikkal. Azt kérdezte: melyek a programmal és a pályáztatással kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Idén mekkora összeget fordítanak a program folytatására?

Soltész Miklós, az Emmi államtitkára szerint a nemzetépítés sok lépése történt meg az elmúlt években. Külön szégyennek nevezte, hogy egyes képviselők nemmel szavaztak a kettős állampolgárságra, vagy nem vettek részt a szavazáson. Utóbbiak közé sorolta Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Bírálta azokat a jobbikosokat is, akik elítélően szólnak a határon túliakról.

Szerencsére nem ezt vallják azok a diákok, akik eljutnak a határon túlra – mondta, és természetesnek tartotta, hogy fenntartják a programot, amelyre eddig 8,7 milliárd forintot fordított a kabinet.

A képviselő elfogadta a választ.


Kónya: miért nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez?

Kónya Péter (független) azt mondta: az EP megszavazta az Európai Ügyészség létrehozását, a szervezethez pedig eddig húsz uniós tagállam csatlakozott. Miért fél a kormány az Európai Ügyészséggel való együttműködésről - kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a magyar kormány egyetértett a szervezet létrehozása mögött húzódó célkitűzésekkel és konstruktívan vett részt a tárgyalásokban. A rendelethez viszont csak akkor lehetne csatlakozni, ha az tiszteletben tartaná a tagállamok alkotmányos berendezkedését és a szubszidiaritást.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont megtette ezt 104 igennel, 24 nem ellenében.


LMP: miért nem készítik fel az országot az éghajlatváltozásra?

Schmuck Erzsébet azt kérdezte, hogy az országgyűlés miért nem vitatja meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS).

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkár azt felelte, hogy az éghajlatváltozási szakpolitika az EU és a tagországok közötti megosztott hatáskörök közé tartozik. Magyarország ezért a többi tagállam közösen alakítja ki az egységes EU-s álláspontot és azt képviseli a tárgyalásokon. A kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogy hogyan lehet adoptálni a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kidolgozott eljárásokat – mondta.

A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 26 nem ellenében.


Fidesz: hogyan segítik a nők munkaerőpiaci elhelyezkedését?

Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy 67 Női Információs és Szolgáltató Központot (Nő-Köz-Pont) hoznak létre országszerte, hogy ezzel is segítsék a nők elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Azt kérdezte: milyen eszközökkel segítik a nők elhelyezkedését?

Rétvári Bence államtitkára azt felelte, hogy az Országgyűlés több javaslatot is elfogadott a témában. A nők foglalkoztatása rekordot döntött és csak pár tizedre van az EU foglalkoztatási rátájától. A három éven aluli gyermeket nevelő és amellett dolgozó nők aránya 15 százalékkal nőtt, miközben a női munkanélküliség a felére csökkent – mondta az államtitkár.

A képviselő a választ elfogadta.


MSZP: mikor áll helyre a hulladékszállítás rendje?

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy választókerületében, Szekszárdon és környékén hetek óta akadozik, lényegében leállt a hulladékszállítás. A képviselő azt mondta, számtalan alkalommal figyelmeztették a kormányzatot, hogy katasztrofális hatásokkal járhat a hulladékgazdálkodás szektorában véghezvitt rombolás. Mikor vetnek véget az áldatlan állapotoknak, hajlandóak-e korrigálni a hibás intézkedéseket, mikor állhat helyre országosan a szemétszállítás rendje? – kérdezte.

Szabó Zsolt államtitkár azt mondta, hogy a rendszert azért alakították át, hogy egy hosszú távon fenntartható, magas színvonalú közszolgáltatás jöjjön létre. Meg akarják őrizni a rezsicsökkentés eredményeit, meg akarnak felelni az uniós előírásoknak és csökkenteni szeretnék a lerakott hulladék mennyiségét.

A képviselő a választ nem fogadta el, vele ellentétben a parlament megtette ezt, 100 igennel, 26 nem ellenében.


Jobbik: mikorra várható érdemi intézkedés az állatvédelem területén

Egyed Zsolt (Jobbik) állatkínzásokról szóló híreket ismertetve azt mondta: az állatvédelem területén számos hiányosság van, a kormány azonban nem fogadja meg pártja javaslatait és csak látszatintézkedéseket tesz. Azt kérdezte, mikorra várható a Btk. szigorítása, mikor ismerik el az állatvédelemben dolgozók munkáját és adnak több forrást a területre, hogy az érintettek normális körülmények között végezhessék munkájukat.

Zsigó Róbert, a földművelési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára azt felelte: a kormány kiemelt figyelmet fordít az állatvédelemre, ami egyebek mellett szemléletformáló programokban, a menhelyi ivartalanításban, a szervezeteknek biztosított 3 milliárd forint forrásban nyilvánul meg. A jogszabály-módosítások hatásai között említette, hogy a kötelező chipezés miatt csökkent a kóbor kutyák száma. Jelezte azt is, már ma is az EU egyik legszigorúbb ítélkezési gyakorlata van Magyarországon az állatkínzásokra vonatkozón, csak a Btk. szigorításával pedig nem lehet visszaszorítani az eseteket.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a Ház azonban igen, 104 igen és 31 nem szavazattal.


LMP: hol tart az ivóvízminőség-javító program?

Ikotity István (LMP) szerint az utóbbi időben bizonytalanságok és új keletű problémák merültek fel egyes ivóvízminőség-javító programokban, a beruházások nem érték el a kitűzött célt, miközben már tovább kellene haladni az infrastruktúra korszerűsítésében. Azt mondta: 32 projekt esetében 46 szabálytalanságot állapítottak meg. Ezek okairól érdeklődött, továbbá arról, mivel magyarázható, hogy még nem zárult le több program.

Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerint a cél, hogy minden településen jó minőségű legyen az ivóvízellátás. 2014 és 2020 között 264 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből 20 százalék csak rekonstrukcióra költhető. A 2018-as költségvetésben külön alapot is létrehoztak erre.

Az államtitkár szerint a kivitelezési vagy mérnöki hibák, mulasztások esetében a társulások jogosultak érvényesíteni a garanciát, a kormány minden esetben együttműködik velük.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban igen, 106 igen és 38 nem szavazattal.


MSZP: miért nem ratifikálja a parlament az isztambuli egyezményt?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kifogásolta, hogy Magyarország 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményt, és a fideszes Németh Szilárd szerint amíg a jelenlegi kormánypártok adják a parlamenti többséget, addig esélytelen is a ratifikáció. A szocialista politikus azt mondta, a megismert adatok szerint 2014-16 között 314 nő és több mint 50 gyermek vesztette életét ilyen erőszak miatt. Ön az áldozatok vagy a bűnözők pártján áll?

Orbán Viktor azt válaszolta: a kormány határozottan elutasítja a nők elleni erőszak minden formáját, és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett. Éppen ezért az Országgyűlés 2013-ban jelentős mértékben szigorította a családon belüli erőszakra vonatkozó büntetési tételeket, és önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a törvény szigorúan bünteti a nőkkel szembeni erőszak minden válfaját. Megjegyezte: az MSZP nyolcéves kormányzása alatt nem tette meg a szigorításokat.

Bangóné Borbély Ildikó erre azt mondta: az áldozatok száma eggyel sem lett kevesebb.

A miniszterelnök viszonválaszában azt mondta: a magyar és az európai kultúra egyaránt a nők tiszteletére épít. Jelenleg azonban az illegális bevándorlással migránsok milliói érkeznek Európába, akik nem tisztelik a nőket, és nem riadnak vissza az erőszaktól. Ezért azt kérte az MSZP-s politikustól, hogy ha hozzá hasonlóan az áldozatok oldalára akar állni, akkor nyújtson segítséget a kormánynak Magyarország megvédésében a migrációtól.


Jobbik: Vona-Orbán-vitát kellene tartani

Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktornak és neki – a kormányfőnek és az ellenzék legerősebb pártja miniszterelnök-jelöltjének – vitát kellene tartani a jövő évi parlamenti választás előtt. A vitán "kizárólag Magyarország jelenéről és jövőjéről szeretnék beszélni" – mondta Vona, aki szerint ez a vita az ország érdeke.

A kormányfő azt felelte: "26 alkalommal vitáztunk itt, látom, most pótvizsgára jelentkezik, megfontoljuk".

A Jobbik elnöke úgy értékelte a választ, hogy Orbán "továbbra is menekül". Szerinte a miniszterelnök "egy fiatal lánglelkű demokratából egy kiégett, méltóságát veszített despota lett", aki veszíteni fog 2018-ban, és így végig kell majd néznie, ahogy a Jobbik felemeli Magyarországot.

Orbán úgy reagált: Fülig Jimmy jutott eszébe, aki azt mondta, uralkodni könnyű, csak trónhoz jusson az ember ebben a nagy tolongásban. "Sok sikert kívánok az ellenzéki oldalon folyó küzdelmekhez."


LMP: emeljék 20 ezer forintra az egyszülős családok családi pótlékát

LMP: emeljék 20 ezer forintra az egyszülős családok családi pótlékátSzél Bernadett (LMP) az egyszülős családok családi pótlékának 13 700 forintról 20 ezer forintra emelését szorgalmazta. A szegénységi kockázat ezekben a családokban akkora, mint a nagycsaládokban.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kormány minden családtámogatási formát hajlandó emelni, amely munkához kötött.

Az LMP-s politikus viszonválaszában kérte a tartásdíjak rendezését is.

A miniszterelnök ezt is úgy kommentálta: a kormány minden olyan javaslatot támogat, amely a tartásdíj egyszerűsítéséről, korrektté alakításáról szól.


Fidesz: hogyan állnak a 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozások?

Budai Gyula (Fidesz) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogyan állnak a 4-es metró beruházásával kapcsolatos nyomozások. Az OLAF jelentése szerint a projekt egyharmadát, 166 milliárd forintot elloptak, elcsaltak 2002-2010 között. A brit csalás elleni hivatal szerint pedig az Alstom-vezetők 2,7 millió euró kenőpénzt juttattak a metróberuházással kapcsolatban magyarországi baloldali politikusoknak, kapott a pénzből például Medgyessy Péter volt kormányfő feleségének cége.

Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: két nyomozás zajlik, az egyik a Központi Nyomozó Főügyészségen a járműbeszerzésekre vonatkozó Alstom-szerződések ügyében. A büntetőeljárásnak jelenleg három gyanúsítottja van, és "további gyanúsításra is sor fog kerülni". "Úgy reméljük, hogy az aktív vesztegetőktől el fogunk jutni a passzív vesztegetőkig" – mondta. A december 3-án lejáró nyomozási határidőt meghosszabbítják. A másik nyomozás az OLAF-jelentés alapján indult, ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja, jelenleg tanúkihallgatások, iratbeszerzések és jogsegély-előkészítés van folyamatban, ennek a nyomozásnak a határideje 2018. január 23., de ezt is biztosan meghosszabbítják – mondta Polt. Szerinte súlyos bűncselekmények történtek, a személyi felelősség kiderítése a cél.


MSZP: miért ilyen nagy ütemben kerülnek nagykövetjelöltek a külügyi bizottság elé?

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy a külügyminiszter az elmúlt 2,5 hónapban több mint 20 nagykövetjelöltet delegált meghallgatásra a külügyi bizottságba. "Hova ez a sietség?" – kérdezte. Emlékeztetett, 2009-ben a fideszes Németh Zsolt a nagyköveti kinevezések felfüggesztését kérte a választásokig.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta: az új külügyi törvényben azt terjesztette elő a tárca, hogy a nagyköveti terminus 5 év legyen, Mesterházy azonban ezt 4 évre csökkentette volna, amit támogattak is. A 4 év pedig jó néhány nagykövet esetében most jár le, ezért kell nagyköveteket jelölnie. Azért most hallgatják meg a leendő külképviselet-vezetőket, mert a külügyi bizottság a jövő év első felében csak "limitált számban" ülésezik majd.

Mesterházy azt is kifogásolta, hogy olyan helyettes államtitkár lesz nagykövet, aki a keleti nyitásért felelt, ami szerinte azt jelenti, hogy ez a külpolitikai cél megbukott.

Szijjártó szerint a déli és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár is jól végezte a dolgát. Leendő nagyköveti munkájukat egyébként az MSZP is támogatta – mondta.


Jobbik: pártokon felüli megoldás kell a devizahitelesek megsegítésére

Z. Kárpát Dániel azt mondta, egyfajta szakmai konszenzust szeretne elérni a devizahitelesek megsegítése érdekében. Van 140 ezer ember, akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni, és 90 napot meghaladó tartozásuk könnyen kilakoltatáshoz vezethet. Bár a moratórium most eltolja a problémát, de végső megoldást nem jelent.

Azt szorgalmazta, hogy pártok feletti megoldást találjanak, s azt kérdezte: mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?

Orbán Viktor válaszában felsorolta a probléma megoldására hozott kormányzati intézkedéseket, közte a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a bankok elszámoltatását, a forintosítást, az áron aluli árverések tilalmát, a kilakoltatási moratórium kiterjesztését.

A magyar parlament az elmúlt években jól dolgozott, nagyon fontos törvényeket fogadtak el. Az áron aluli árverezés tilalmáról szóló törvény megalkotása után ma egyetlen családot sem lehet kiforgatni a lakásvagyonából, senkit nem fenyeget a kilakoltatás és mindig meg tudták akadályozni eddig azt is, hogy ez tömeges méretű legyen. Ennek érdekében mindig együttműködtek az önkormányzatokkal.

Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból. Minden értelmes párbeszédnek hívei. Azt mondta, a devizahitelek betiltásáról szóló törvényt, és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását Vona Gábor nem szavazta meg, s hasonló volt a helyzet az árfolyamgát esetében is, ezt sem a pártelnök, sem a Jobbik-frakció nem szavazta meg.


KDNP: mikor tisztázza magát a Czeglédy-ügyben a Gyurcsány-család?

Gaal Gergely azt mondta, hogy a baloldal bukott politikusa, Czeglédy Csaba által működtetett bűnszervezet több milliárdos kárt okozott a költségvetésnek, és több száz diákot csaptak be. A nyilvánosságra került dokumentumok alapján az Altus zrt. háromszor adott kölcsönt, rövid lejáratú formában 60-90 millió forintot, ahogy arról Dobrev Klára beszámolt tanukénti meghallgatásán. A volt kormányfő felesége azt is mondta: másnak is adtak kölcsönt, mert a gazdagok kötelessége, hogy adjanak, ha hozzá fordulnak. Gaal szerint valójában nem rászorultaknak adott segítséget, hanem a cégükön keresztül részt vett egy bűnszervezet további működtetésének finanszírozásában.

Arra volt kíváncsi, hogy a Gyurcsány-család mikor fogja tisztázni magát a Czeglédy-ügyben? Meddig dőlnek még ki csontvázak a szekrényből?

Völner Pál államtitkár szerint a kölcsönszerződésben késedelmi kamat, személyi biztosíték és azonnali inkasszó is szerepel, amelyek a baráti kölcsön helyett üzletszerű hitelezést feltételeznek. Felmerül a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc cége rendelkezett-e megfelelő engedéllyel pénzügyi kölcsön nyújtására. Ha nem, felmerül a bűncselekmény gyanúja – mondta. A kormány és a Fidesz azt tartja a legfontosabbnak, hogy a sértettek kárrendezése mielőbb megtörténjen – mondta, s kitért a vonatkozó országgyűlési határozatra is. Szerinte az egész baloldalnak súlyos etikai és politikai felelőssége van az ügyben.


Az LMP a kórházi eszközbeszerzésekről

Hadházy Ákos (LMP) szerint manipuláció zajlik a nemzeti konzultációs ívek kapcsán. Az azonnali kérdés témájáról azt mondta: információik szerint a kórházi közbeszerzéseknél manipuláció tapasztalható. Arra volt kíváncsi, a kormányfő tud-e az újabb négy esetről, és arról, hogy az ellátó-központnak már 100 millió forintot kell büntetésként visszafizetni. Azt mondta, hogy egyes eszközökre közös ajánlatot kellett beadni. Szerinte az ilyen esetek miatt emberek halhatnak meg.

Orbán Viktor reagálásában köszönetet mondott annak a közel kétmillió embernek, akik kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és akiket az LMP társelnöke az elmúlt napokban méltánytalanul megbántott.

A konkrét kérdésre azt válaszolta: a kormányzati rendszerben a közbeszerzési döntőbíróság dolga, hogy az egyes közbeszerzéseket megvizsgálja, és ha szabálytalanság merül fel, akkor a döntéseket hatályon kívül helyezi. Ez a szervezet végzi a munkáját, vannak közbeszerzések amelyeket jóváhagy, és vannak, amelyeket nem, s ez így van rendjén. "A közpénzek felől biztonságban lehet" – mondta a kormányfő. Szerinte Magyarországon semmilyen közbeszerzési vita nem vezethet oda, hogy életmentő beavatkozásokat ne tudjanak elvégezni az orvosok.


Fidesz: milyen reményekkel számolhatnak a kárpátaljai magyarok?

Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztetett, hogy szeptember 5-én Ukrajnában olyan oktatási törvényt fogadtak el, ami megnyitja a lehetőséget ahhoz, hogy elukránosítsák a magyar oktatási rendszert. A parlamenti pártok között konszenzus alakult ki arról, hogy hogyan lépjenek fel a kárpátaljai magyar oktatás érdekében. A politikus emlékeztetett, hogy a múlt hét végén a miniszterelnök, valamint a külgazdasági és külügyminiszter a keleti partnerségi csúcstalálkozón vett részt, ahol kormány- és államfői szinten elfogadták, hogy nem lehet elvenni a megszerzett kisebbségi jogokat Ukrajna nemzeti kisebbségeitől.

Ugyanakkor Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, olyan agressziónak van kitéve, ami minden nap szedi áldozatait. Milyen reményekkel számolhatnak a kárpátaljai magyarok?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország mindig határozott és hangos támogatója volt Ukrajna európai integrációs törekvéseinek, illetve támogatja az ország szuverenitását és területi integritását. Ezek miatt "elképesztő hátba szúrásként" élik meg mindazt, ami az ukrán oktatásban történik. Szégyen, hogy egy uniós integrációs törekvésekkel rendelkező országban elveszik a tíz évesnél idősebb magyar fiatalok jogát attól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak – mondta.

A keleti partnerségi csúcstalálkozón egy olyan dokumentumot fogadtak el, amely szerint biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletét, ahogy az az ENSZ és az Európa Tanács konvencióiban és dokumentumaiban szerepel.

A miniszter szerint addig kell harcolniuk, amíg ezt a törvényt meg nem változtatják. Ezért továbbra is fenntartják, hogy Ukrajna nemzetközi törekvéseit semmilyen szinten nem támogatják.


MSZP: a miniszterelnök határolódjon el Budai Gyula kijelentésétől

Bárándy Gergely (MSZP) "Ön szerint is komcsi a teljes bírói kar?" címmel tett fel kérdést a miniszterelnöknek. A politikus azt mondta, hogy Budai Gyula, az igazságügyi bizottság fideszes alelnöke a testület ülésén "lekomcsizta" a teljes bírói kart. Ez a Fidesz és a kormány valamint a miniszterelnök személye véleménye a bírói karról - tette fel a kérdést a képviselő, aki elhatárolódásra szólította fel Orbánt.

A mostani esetet a Magyar Bírói Egyesület is szóvá tette és arra kérte a törvényhozó és végrehajtó hatalom meghatározó szereplőit, hogy lépjenek fel és határolódjanak el az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő kijelentésektől – mondta.

A miniszterelnök a képviselő kérdésének írásbeli címére felelve azt mondta, "nem szerintem a teljes bírói kar nem komcsi".

Bárándy Gergely válaszul úgy fogalmazott, ezzel a kormányfő "gyakorlatilag lekomcsizta", ha nem is a teljes bírói kart, de legalábbis egy részét. Újra azt kérte a miniszterelnöktől, hogy határolódjon el Budai kijelentésétől.

Válaszul a kormányfő kijelentette, hogy az alaptörvény kimondja, a bírák független és csak a törvénynek vannak alárendelve és a kormány ezt tiszteletben tartja.

Orbán egyúttal idézte a Magyar Bírói Egyesület 2012 januári közleményét, amelyben példátlannak nevezték, hogy egy országgyűlési képviselő a törvény erejénél fogva független bírákat politikai komisszároknak nevezett és számonkéréssel fenyegetett. "Ez az országgyűlési képviselő ön volt, Bárándy úr, ennyit a kérdésének a hitelességéről."


Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy ma Magyarország leggazdagabb cége a "Fidesz Zrt.", ami politikai pártként van bejegyezve, de fő tevékenységük gazdasági jellegű, elsősorban a közpénzek megcsapolására szakosodtak. A Zrt.-t egy személyben a vezérigazgató irányítja, "aki szereti bitorolni a Magyarország miniszterelnöke titulust is" – mondta. Egy céghálózatot hoztak létre a zárt rendszerbe bekerült strómanokon keresztül, akik látszólag különállóan működnek, de valójában kizárólag a "Fidesz Zrt. fennhatósága és irányítása" végzik a tevékenységüket. A képviselő a miniszterelnöknek azt mondta, hogy "Ön ma Magyarország leggazdagabb embere", mert ha "a strómanok által összeharácsolt vagyont" összeadják, akkor senki nem versenyezhet vele. Magyarország miniszterelnöke kizárólag a saját gyarapodásáért dolgozik és nem az ország felvirágoztatásáért. Azt kérdezte: jó ez így, hogy ön a Fidesz Zrt.-n keresztül kirabolja Magyarországot?

A miniszterelnök azt felelte, hogy a kampány közeledtével láthatóan egyre abszurdabb kérdések és támadások érkeznek, de ez nem befolyásolja a kormányt a munkájában. Egy olyan párt beszél abszurd módon korrupcióról, amely ma egy oligarcha tenyeréből eszik – mondta Orbán.

Szilágyi ezután megismételte kérdését, amire a kormányfő azt kérte, hogy ha bűncselekményről van tudomása, akkor tegyen feljelentést. Ha nem tesz feljelentést vagy nincs tudomása bűncselekményekről, de ilyeneket mond, "akkor pedig csak azt tudom javasolni, hogy forduljon orvoshoz".


Az azonnali kérdések után Szél Bernadett (LMP) ügyrendi kérdésben annak kivizsgálását kérte, hogy szerinte a fideszes Németh Szilárd "hazug patkánynak" nevezte Hadházyt. Az elnöklő Jakab István azt felelte: meg kell várni, amíg elkészül a hivatalos jegyzőkönyv vagy a párt videófelvétellel bizonyítani tudja, hogy valóban ez hangzott-e el.