Spiegel Online: súlyos csapás a jogállamra

Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely

-

A Spiegel Online az ún. Stop Soros törvényjavaslatról írt. A Politico szerint a keleti államok nagyobb politikai befolyást szeretnének Brüsszelben.


A magyar kormány "súlyos csapást mér a jogállamra", mivel a tervezett új törvény lehetőséget ad arra, hogy "visszaéljenek vele és megbéklyózzák a civil szervezeteket, de akár még a szabad sajtót is" – írja a Spiegel Online. A szerző, Keno Verseck a kormány ismét Soros György ellen lép fel, aki a magyar miniszterelnök szerint egy, a muzulmán vallású "illegális migránsok" összefogásával megszervezett "invázió" révén fel akarja számolni Európa keresztény jellegét és az európai nemzetek etnikai-kulturális önazonosságát, ezért tervét keresztül kell húzni. Az új törvényalkotási kezdeményezés "valójában még többről szól", alkalmas arra, hogy korlátozza "a hatalom utolsó működő ellenőrző tényezőjét" jelentő civil szervezetek munkáját – írja Verseck.

A tervezetben szerepel számos igen átfogó, vagy bizonytalan tartalmú előírás, így például nem határozza meg az illegális migráció és a külföldi anyagi támogatás fogalmát. Így akár azt is meg lehet tenni, hogy nemkívánatosnak minősítenek bárkit, aki némi adománnyal támogatott valamely civil szervezetet, és "megvonják a közhasznú státuszt és a pénzügyi kedvezményeket gyakorlatilag az összes olyan civil szervezettől, amely számottevő támogatást kap külföldről" – írja a Spiegel Online.


Az EU keleti tagországai, a jogállamisági bírálatok ellenére politikai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni gazdasági fellendülésüket, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülés tekintetében – írja a Politico. Tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki.

A jelek szerint ez arra sarkallja a keleti tagállamok vezetőit, hogy nagyobb beleszólást követeljenek maguknak az EU-ban. A lap szerint ironikus, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.

A magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az EU fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére azonban több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét a jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.