Soros: Teljes kudarc a globális drogellenes harc

Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup / Europress/Getty Images/Sean Gallup

-

„Ezermilliárd dolláros fiaskónak” nevezte a kábítószer-kereskedelem elleni globális háborút kedden Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesban közölt cikkében.


A kormányok világszerte több mint négy évtizede hatalmas összegeket ölnek hatástalan drogellenes erőfeszítésekbe. Ez a fellépés nem csupán pénzpocsékolás, de a szándékolttal ellentétes hatást ér el, ráadásul olyan programok kárára történik, amelyek viszont működőképesek, mint például a tűcsereprogram, vagy a helyettesítő szerekkel folytatott terápia – áll a londoni gazdasági napilapban megjelent írásban. Soros György idéz egy hamarosan megjelenő tanulmányból, amely a patinás londoni egyetem, a London School of Economics (LSE) kutatási programja keretében készült, öt Nobel-díjas közgazdász támogatásával. Soros György szerint a globális kábítószer-ellenes harc eddigi eredményeit feldolgozó tanulmány végkövetkeztetése az, hogy e fellépés több kárral járt, mint haszonnal. A drogtilalom óriási feketepiacot teremtett, amelynek éves forgalma 300 milliárd dollár körülire taksálható, mindemellett a kábítószer-forgalom ellenőrzésének feladatát a termelő és tranzitországokra, például Afganisztánra és Mexikóra hárítja át. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt az alapvető igazságot, hogy a kábítószerpiac igencsak alkalmazkodó, és ha valahol visszaszorítják, áttelepül máshova. Erre példa Kolumbia. Amikor a kolumbiai hatóságok eredményt értek el az ország kokainkereskedelmének felszámolásában, az „üzlet” és a vele járó erőszakhullám Mexikóba vonult át. Az LSE-tanulmány becslése szerint a mexikói emberölési bűncselekmények 2007 óta végbement emelkedésének több mint 20 százalékához a kolumbiai karhatalmi fellépés járult hozzá – írta Soros György.


A termelő országoknak sem jó

A szerző szerint a jelenlegi kábítószer-ellenes politika árát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztó országok is megfizetik. Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, ahol a világ teljes lakosságának nem egészen 5 százaléka, a globális börtönnépességnek viszont több mint 25 százaléka él. Legtöbbjük kábítószer-kihágásért és egyéb, nem erőszakos bűncselekményekért került rács mögé, és az ő esetükben a bebörtönzés alternatíváival – például a drogfüggőség kezelésével – valószínűleg olcsóbban és hatékonyabban el lehetne érni a társadalom védelmét és a visszaeső bűnözés csökkentését – írta. Soros György felidézi, hogy az általa finanszírozott Nyitott Társadalom Alapítvány olyan kárenyhítő programokat támogat, mint a tűcsere, amely kipróbált és költséghatékony megelőzési módja a HIV-fertőzés terjedésének. Van olyan ország, ahol kimutatták, hogy a tűcsereprogramra költött minden dollár 27 dollárnyi költségmegtakarítást eredményez, ami „nem csekélység”, tekintettel arra, hogy a HIV-fertőzések kezelésére dollármilliárdokat kell fordítani. Ennek ellenére az amerikai Kongresszus nem hajlandó a tűcsereprogram szövetségi finanszírozására. A világ országainak mérlegre kell tenniük jelenlegi drogellenes politikájuk költségeit és hasznát, és működőképes programokra kell átcsoportosítaniuk  forrásaikat – áll Soros György keddi írásában.