Soros György újra megszólalt

Fotó: Szabó Gábor

-

A kormány nem a köz javát, csak saját hatalmi és anyagi érdekeit tartja szem előtt. A "Soros-terv" elleni propagandakampány kudarcot vallott - olvasható a Soros György által publikált cikkben pénteken a Népszavában.


A milliárdos üzletember a Népszavához eljuttatott cikkében reagált a kormány ellene folyó kampányának fejleményeire, és ebben azt írta, a kormány szerint a nemzetinek nevezett konzultáció soha nem látott sikert aratott, amelynek során 2 332 755 embert küldte vissza válaszát.

"A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát" - fűzte hozzá, hozzátéve, még ezek az "inflált számok" is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal.

Soros György szerint hét állítást tett közzé az ő nevéhez kötött "állítólagos" tervből, amelyek egy részét szándékosan félrevezető módon, szövegkörnyezetét meghamisítva közölték vagy olyan kijelentéseket tulajdonítottak neki, amelyeket sosem tett, és amelyek sehol nem lelhetők fel.

A kampány nyilvánvaló célja, hogy a kormány gyűlöletet gerjesztve terelje el a magyar nép figyelmét azokról a kudarcokról, amelyek például az oktatás és az egészségügy területén sújtják Magyarországot, ahol a rákbetegek halálozási aránya az egyik legmagasabb az egész világon - hangsúlyozta.

"A kormány azt szeretné elhitetni önökkel, hogy én a magyar nép ellensége vagyok. Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól" - hangsúlyozta, rámutatva, az első filantróp alapítványát 1984-ben Magyarországon hozta létre, amikor az ország még szovjet uralom alatt állt. Az elmúlt évtizedek során, több mint 400 millió dollárt fordított szülőhazája fejlesztésére és támogatására.

Az 1990-es években, amikor a magyar nép nagy nehézségek és áldozatok közepette küszködött a kommunizmusból a piacgazdaságba való átmenettel, alapítványa ingyen tejhez segítette a budapesti és vidéki iskolás gyerekeket, ultrahang- és röntgenberendezésekhez a kórházakat. Több mint 3200 magyar kapott ebben az időben tudományos ösztöndíjat az alapítványtól, közülük többen, az 1990-es évek legelején, Budapesten alapított Közép-európai Egyetemen (CEU) végezték posztgraduális tanulmányaikat.

Jelenleg a CEU-t a világ 100 legjobb társadalomtudományi egyeteme között tartják számon, ami egy fiatal intézménytől jelentős eredmény - fűzte hozzá.

Soros György úgy folytatta, a propagandakampány másik eleme a nyílt társadalom értelmének, jelentésének szándékos kiforgatása volt.

A "nyílt társadalom" nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy ez megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást - írta.

Ezzel szemben, szigorú, közös, európai határvédelmet javasolt, hiszen az egyes országok - közös cselekvés nélkül - csak más tagállamok kárára szigetelhetik el időlegesen magukat a menekülők elől. A nyílt társadalom azon a feltevésen alapul, hogy egyikünknek sincsen kulcsa a biztos igazsághoz, és a békés egymás mellett élés érdekében, tiszteletben kell tartani mások, embertársaink, beleértve a kisebbségek véleményét - közölte Soros György.

A nyílt társadalom - ahogyan Marxot kritizálva a filozófus, Karl Popper megfogalmazta - mindenekelőtt a kritikus gondolkozáson és a közérdeket érintő kérdések aktív társadalmi vitáján alapszik. Ezért is támogat alapítványa - többek között az Európai Unióval közösen - olyan, az állampolgári jogokat védő szervezeteket, mint amilyen a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, amelyek védik és előmozdítják azokat az európai értékeket és elveket, amelyekért az Európai Unió létrejött, és amiért Magyarország 2004-ben csatlakozott a közösséghez.

A milliárdos cáfolta a kormány azon állítását is, miszerint befolyást gyakorolna Brüsszelre, és ezt a befolyást arra igyekszik használni, hogy rákényszerítse "gonosz" tervét az Unió tagállamaira.

"Az állítás lebecsülése a magyar népnek, hiszen képtelensége minden józanul gondolkodó ember számára belátható: az unió fontos kérdéseiről, így a migrációs válság kezeléséről is az EU tagállamai döntenek, beleértve Magyarországot" - írta.

Hozzátette, azért nyilvánul meg fontos közéleti kérdésekben, azért közölt több írást is a migrációs válságról, mert úgy érzi, vannak másokkal is megosztható elképzelései arról, miképpen kellene a világ gazdagabb részének kezelnie, talán megoldania a súlyos bevándorlási válságot.

Meggyőződése, hogy a menekültek elhelyezése csak önkéntes alapon történhet, hiszen a tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, és a menekülő embereket sem lehet kényszeríteni, hogy olyan országban telepedjenek le, amely nem szívesen, nem jó szándékkal fogadja őket.

Azok a tagállamok, amelyek nem tudnak vagy nem kívánnak menekülteket befogadni, többféle más módon is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához. A menekültprobléma azonban nem az egyes országok, hanem Európa közös gondja, amelyre közös, európai megoldást kell találni - szögezte le Soros György.

Ezeket, az európai közös érdekeket szem előtt tartó javaslatait, torzította el szándékosan a magyar kormány, és tárta "Soros-tervként", félrevezető módon, a magyar nép elé - tette hozzá.