Sólyom László jobboldali tévhiteket igyekszik cáfolni

Fotó: Moszkva, Tretyakov Képtár - Ilja Rjepin: Jeremiás próféta / Moszkva, Tretyakov Képtár - Ilja Rjepin: Jeremiás próféta

A volt köztársasági és alkotmánybírósági elnök szerint nem az Alkotmánybíróság miatt maradt el a rendszerváltás utáni felelősségre vonás, az elszámoltatás és a reprivatizáció. Sólyom a Heti Válaszban írt cikkében védelmébe vette az 1989-es alkotmányt és megmagyarázza az Alkotmánybíróság jogi szerepét.


Négy pontban reagált Sólyom László a Heti Válaszban azokra az általa jobboldali tévhiteknek nevezett nézetekre, amelyek az Alkotmánybíróságot (AB) teszik felelőssé a rendszerváltás hiányosságai miatt. A korábbi államfő ismerős és megalapozatlan szövegeknek nevezte az olyan kijelentéseket, mint a „megmaradt sztálini alkotmány” vagy az „Alkotmánybíróság nem engedte meg az igazságtételt”. Sólyom azt írta: nem igaz, hogy az Alkotmánybíróság nem engedélyezte a reprivatizációt, hiszen szabad kezet adott az Országgyűlésnek a privatizációhoz és reprivatizációhoz. Szerinte a folyamat azért maradt el, mert az 1990-ben megválasztott Antall-kormány soha sem akarta a tulajdonosoknak visszajuttatni az államosított javakat. „Eleve abból indult ki [a Parlament], hogy az állami tulajdont eladhatja, miközben a régi tulajdonosoknak erkölcsi alapon «méltányosságból» részleges kárpótlást nyújt” - írta Sólyom a kor szellemiségéről. A volt köztársasági elnök szerint jogilag volt megoldhatatlan a Zétényi-Takács-törvény elfogadása, mivel ahhoz, hogy a bűncselekmények nyomán jogi igazságtételt lehessen adni, fel kellett volna függeszteni az ügyben a büntetőjog alapvető alkotmányos garanciáit. Ezt az AB nem tehette meg, de javaslatot tett arra, hogy miként lehet „a nemzetközi jog keretén belül a múlt legsúlyosabb bűncselekményeit üldözni”. Írásában arra is kitért, hogy az NDK-s politikusok elszámoltatása még a magyarnál is enyhébb volt. „A lusztrációt (átvilágítást – a szerk.) az Alkotmánybíróság nem hogy nem akadályozta, hanem mulasztásos alkotmánysértést állapított meg annak elmaradása miatt” - jegyezte meg Sólyom a cikkben a megfigyelési ügyekkel kapcsolatban. Sólyom elmondta, az AB egy határozata azt is lehetővé tette volna, hogy az előző rendszer embereit végleg kizárják a politikai hatalomból. Szerinte a korábbi titkosügynökök kilétének nyilvánosságra hozását is a kormány akadályozta meg, és „vastagította a leplet”, amely a titkosszolgákat takarta. Sólyom szerint az „alaptalan vádaskodások”, amelyekkel a kor Alkotmánybíróságát „méltatják”, részint azzal magyarázhatók, hogy ezek „kényelmes, elhárító mechanizmusok”. Másrészt azzal, hogy egyesek képtelenek elfogadni azt, hogy „a jog nem mindig a személyes érdekeinkkel vagy vágyainkkal van összhangban.”