Sokára dőlhet el, lesz-e vizsgálat a cigányozó bírónő ellen

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Csak a jövő héten továbbítja a Szegedi Ítélőtáblára a Gyulai Törvényszék a cigányozó bírónő ítéletét, vagyis csak ez után kerülhet sor a másodfokú tárgyalás kitűzésére, tájékoztatta a VS.hu-t a Gyulai Törvényszék és az Ítélőtábla. A gyakorlat szerint leghamarabb várhatóan ősszel lehet a tárgyalás, márpedig a Törvényszék a jogerős ítéletet várja azzal, hogy egyáltalán döntsön a bírónő elleni esetleges eljárás megindításáról. Etikai eljárás viszont indulhat és tüntetés is lesz.


A cigánybűnözést emlegető és a cigányságot mint munkakerülő csoportot leíró bírónő ellen elméletben etikai eljárás, fegyelmi eljárás és alkalmatlansági eljárás is indulhatna. Törvényszéki bíró felett a fegyelmi jogkört a törvényszék elnöke gyakorolja, ő kezdeményezheti ilyen eljárás megindítását, amelyet a szolgálati bíróság folytat le. A bírák jogállásáról szóló törvény értelmében fegyelmi vétség, ha a bíró a kötelezettségeit megszegi, vagy „az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti”. Ugyancsak az elnök értékeli rendszeresen vagy soron kívül a bírák munkáját, ennek keretében sor kerülhet szakmai alkalmatlanság megállapítására is. A Gyulai Törvényszék egyelőre vár, szóvivője a VS.hu kérdésére korábban azt közölte, hogy bár nem elfogadható, ha egy bíró az ítélet indokolásában rasszista megjegyzéseket tesz, a törvényszék elnöke csak a Szegedi Ítélőtábla jogerős másodfokú határozatát követően dönt a bíróval szembeni intézkedés kezdeményezéséről. Azt egyelőre nem tudtuk kideríteni, hogy mi a kapcsolat a vitatott ítélet jogerős vagy nem jogerős volta, illetve az indoklásban megfogalmazott kijelentések elfogadhatósága között. Etikai eljárást bíró vagy a bírákból álló Országos Bírói Etikai Tanács (OBET) kezdeményezhet, és az OBET dönt arról is, hogy valamely konkrét bírói magatartás etikátlan-e. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke csütörtökön közölte, hogy épp most újítják meg a bírák etikai kódexét, az pedig napokon belül eldől, hogy indul-e etikai eljárás. Szerinte felvethet etikai kérdéseket az eset, elsősorban abban a vonatkozásban, hogy egy bíró az ítéletben mennyire fogalmazhatja meg személyes véleményét. A bíróság március 24-én elutasította a Békés Megyei Főügyészségnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatást kérő keresetét. Az ítélet indoklásában a tanácsvezető bíró cigánybűnözést emlegetett, és egyebek között azt mondta, hogy a cigányság faji hovatartozástól függetlenül olyan csoport, amelynek tagjai „egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”. Az ítéletet több jogvédő szervezet és párt is kifogásolta, 29 civil szervezet és a volt kisebbségi ombudsmanok, Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő pedig soron kívüli nyilvános vizsgálat lefolytatását és a bírónő alkalmatlanságának megállapítását kérte a Gyulai Törvényszéktől. A szervezetek tiltakozó levelet írtak a bírónőnek, az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Etikai Tanácsnak is. Szombattól képeslapküldő akciókampányt is indít több civil szervezet Budapesten a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért, amelyben azt követelik, hogy ne lehessen köztisztviselő vagy közhatalmat gyakorló, aki munkája során gyűlöletkeltő kijelentéseket tesz vagy diszkriminatív, előítéletes módon nyilatkozik. A kampány a Fővárosi Törvényszék előtt tartott demonstrációval kezdődik szombaton délután, ahol délelőtt egy másik tüntetés is lesz, amelyet ugyancsak civilek szerveznek.