Snowden videón válaszol az EU-nak

Fotó: Giphy.com / Béla Fotós

Snowden azért nem élő videokonferencián válaszol, mert akkor beazonosíthatnák a tartózkodási helyét. December 18-án felel az EP-képviselők előre összeállított kérdéseire.


Válaszol az Európai Parlament (EP) polgári jogi bizottságának kérdéseire Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusa. A képviselőknek előre össze kell gyűjteniük, hogy mire kíváncsiak, aztán Snowden egy videofelvételen beszél az érintett témákról. „Az ülést élő egyenes adásban közvetítik majd a nézőknek” - közölte Jan Phillip Albrecht, a német Zöldek EP-képviselője. A megbeszélés így a nyilvánosság számára is elérhető lesz. Albrecht azt is elmondta, hogy azért nem videokonferenciát szerveztek a korábbi titkosszolgálati munkatárssal, mert az azzal a kockázattal járna, hogy azonosítják a szivárogtató tartózkodási helyét. Snowden Oroszországtól kapott menedékjogot, miután több hetet töltött a Seremetyevó repülőtéren, állítólag most a VKontaktye nevű orosz közösségi oldalnak dolgozik. „Az Európai Parlament képviselői ügyvédjén keresztül tartják a kapcsolatot Snowdennel” - mondta el Albrecht, aki azt is hozzátette, hogy  Snowden folyamatosan követi az EP meghallgatásait, mivel úgy véli, „jelenleg ez egyike azon kevés helyeknek, ahol igazi vita zajlik”.


Az USA nem kegyelmez Snowdennek

Snowdennek azért kell még mindig bujkálnia, mert az Egyesült Államok továbbra is államtitoksértés vádja miatt körözi. Snowden november 1-én a Der Spiegelben közölt nyílt levelében üzent az amerikai kormánynak. Ebben kérte, ne kelljen bíróság előtt felelnie tettéért, helyette egy kongresszusi meghallgatáson vehessen részt. Ez viszont nem érdekelte az Egyesült Államokat. „Az NSA lehallgatási módszereiről szivárogtató informatikus számára Washington nem kíván privilégizált körülményeket biztosítani” - közölte Dan Pfeiffer demokrata párti képviselő. A politikus és az USA hírszerzési bizottsága azt tanácsolta a férfinak, térjen haza Oroszországból és nézzen szembe a vádakkal. Az államtitoksértés gyakorlatilag bármilyen büntetést maga után vonhat, 10 év börtöntől az életfogytiglanig, szakértők szerint kicsi az esélye annak, hogy az NSA korábbi informatikusát az Egyesült Államok felmentse a vádak alól egy tárgyaláson. Snowden november 1-én, Moszkvában találkozott több újságíróval, valamint Hans-Christian Ströbele német parlamenti képviselővel, aki ügyvédként több esetben is védett már politikai üldözötteket. Ekkor juttatta el a Der Spiegelben közölt kiáltványát is, amelyben az ellene felhozott vádak elejtését és a kongresszusi meghallgatást kérte. Levelét úgy zárta: „Aki az igazságért harcol, nem követ el semmilyen bűnt.”  

Titkos adatgyûjtés - Snowden találkozója külföldi újság?

A lehallgatásokat vizsgáló bizottságot hozna létre a Fidesz

Orbán Viktor miniszterelnök levélben hívta meg közös konzultációra a parlamenti frakciókat, ahol az Edward Snowden által kiszivárogtatott információk magyar vonatkozásairól tárgyalnak majd. Aztán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában a Fidesz javaslatot tett egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, .

Miután a Snowden-féle kiszivárogtatások nyomán felmerült, hogy az amerikai hatóságok több európai ország vezető politikusát, köztük Orbán Viktor magyar kormányfőt is lehallgathatták, Orbán Viktor miniszterelnök levélben hívta meg közös konzultációra a parlamenti frakciókat. Aztán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságába is tárgyalt minderről a hazai szakszolgálatok képviselőinek részvételével. A bizottsági ülésről konkrétumokat nem derültek ki, a zárt ülésen elhangzott információk minősített adatok, államtitkok.

December 6-án, pénteken aztán a Fidesz 80 támogató aláírással benyújtott egy határozati javaslatot a Parlamentben, amelyben vizsgálóbizottság létrehozását indítványozza a Snowden-üggyel összefüggő kérdések tisztázására. Sőt a Fidesz nemcsak titkosszolgálati vonatkozású ügyeket vizsgálna, hanem arra is válaszokat szeretne kapni, hogy „milyen külföldi érdekcsoportok, szervezetek kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon saját érdekeik érvényesítésére”. A vizsgálóbizottság paritásos alapon működne, 4-4 kormánypárti, illetve ellenzéki képviselő lenne a tagja.