Sláger lehet a rabok „videós előállítása”

Fotó: MTI/Illyés Tibor

-

A jövőben lehetőség lesz a tárgyalásokon távmeghallgatásra, amitől olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb eljárásokra számít a hazai igazságszolgáltatás. A technikai fejlesztés országos kiépítésének ára állítólag 1-2 év alatt megtérülhet. Hasonlóról már 1993-ban is álmodtak, 2006-ban nekikezdtek a bevezetésének, most ugyanott tartanak.


Évi ötvenezer előállítást spórolna meg a hazai büntetés-végrehajtás, ha elterjed a bírósági videokonferencia rendszere. A Fővárosi Tövényszéken kedden mutatták be egy szimulált bírósági meghallgatás keretében, milyen az, ha csak a bíró és az ügyész van a tárgyalóteremben, a gyanúsított pedig – ügyvédje társaságában – a börtönben ül. Az elképzelt bűneset egy balul sikerült betörés, ami rablásba fordult át, a tét pedig a gyanúsított előzetesben tartása volt. Középsúlyú bűncselekmény, nehézsúlyú hallgatósággal, a tárgyalóteremben ült ugyanis Pintér Sándor belügyminiszter, Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A pulpituson a bírónő, az ügyész és egy hatalmas monitor foglaltak helyet. A gyanúsított és ügyvédje egy zártláncú rendszeren keresztül vett részt a tárgyaláson, a képet és a hangot pedig rögzítik, hogy akár a későbbiekben is fel lehessen használni. A most kialakított alaprendszer költsége 25 millió forint volt, ez egyelőre a Fővárosi Törvényszék és két bv-intézet, a Venyige utcai és a Budapesti Fegyház és Börtön meghallgatószobáit foglalja magában. Pintér Sándorról kiderült, hogy „nagyon nagy híve ennek a rendszernek,” amit mi sem bizonyít jobban, hogy már 1994-ben is az ő vezetésével próbálgatták a távmeghallgatás rendszerét, de akkor sem a technikai, sem a jogi akadályokat nem sikerült elhárítani. Európában a távmeghallgatás több országban is létezik, a spanyoloknál és a lengyeleknél a tanúknak elég a lakhelyükhöz legközelebb eső hiteles meghallgatóhelyen megjelenniük, míg Észak-Írországban húsz bíróság, három bv-intézet és 17 rendőrőrs kapcsolódik egy hálózatba. Bár Handó Tünde is örült az új rendszernek, amellyel egy idő múlva a jegyzőkönyvvezetők is tehermentesíthetők lesznek,

a “videós előállítás” legnagyobb nyertesének a büntetés-végrehajtás tűnik,
ahol az egyik fő feladatot – évente átlagosan 80 ezer szállítással – az előállítások jelentik. Csóti parancsnok azt reméli, hogy a rendszer bevezetésével csökken az állománya leterheltsége és nő a biztonság, hiszen a gyanúsítottak jó része a rácsok mögött marad. A szimulált tárgyalás egyébként nem hozott meglepetést: sem az adás nem szakadt meg, sem a rablással gyanúsított férfit nem engedték ki az előzetesből. A bírósági hivatal számításai szerint az új rendszer annyival olcsóbb, hogy az országos kiépítése egy-két év alatt megtérülhet.



A távmeghallgatás története 1993-tól 2010-ig

2006-ban már zajlott egy büntetőper Magyarországon, amelyben kipróbálták a távmeghallgatást. Az akkor kiépíteni tervezett rendszerre évekkel korábban korábban közbeszerzési eljárást is kiírtak, amelyet a KFKI-LNX Hálózatintegrációs Zrt. nyert meg. Amikor a próbaperről annak idején beszámoltak, Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Büntető Kollégium vezetője megemlítette, hogy a technikai újításról először 1993-ban, egy konferencián volt szó, akkor elsősorban a rendőrségi felhasználásról. A 2006-os próba sikerességéről sokáig nem esett szó. Legközelebb 2010 februárjában beszélt arról Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hogy még abban az évben kamerákat szerelnek fel, kísérletképpen, tíz-húsz bíróság. A rendszer a közvélemény tájékoztatása mellett több más funkciót is ellát majd – hangzott az ígéret –, például alkalmas lesz elektronikus jegyzőkönyvezetésre vagy távmeghallgatásra.