Simicskáék mégis kiszorították versenytársukat

Fotó: MTI/Ujvári Sándor / MTI/Ujvári Sándor

-

Gyorsan lépett a kormány: villanyoszlopon nem kampányolhatnak a pártok. A rendeletmódosítás egyértelművé tette, hogy a választási plakát is olyan, mint egy mosóporreklám.


A kormány módosította a reklámhordozókról szóló rendeletet, így mától már nem helyezhető el választási plakát villanyoszlopokon, az utakhoz tartozó berendezéseken, utak felett, vagy 4 négyzetméternél nagyobb hirdetés esetében az úttól 50 méteren, autópályától pedig 100 méteren belül lévő területen. A napokban vita alakult ki arról, hogy ezekkel a felületekkel számolhatnak-e a választási kampányok reklámtervezői, és az eddig hatályos jogszabályok alapján maga az igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor fogalmazta meg azt a jogértelmezést, hogy a választási plakátra nem vonatkozik a tilalom. A jelek szerint azonban ezzel nem értett egyet a kormány, és gyorsan egyértelművé tette a szabályozást. Eszerint reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezés minden olyan tárgy, amely gazdasági célú reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze - és itt jön a jogszabály új kiegészítése -, ideértve a választási eljárásról szóló törvény szerinti plakátot is.


Reklámkiszorítósdi

Az Országgyűlés 2010 decemberében száműzte az utak mellől a reklámok jelentős részét, arra hivatkozva, hogy a hirdetések elterelik az autósok figyelmét a forgalomról, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt. Most már egyértelmű, hogy a politikai hirdetések is ide tartoznak. A kampányolók dolgát nehezítette az is, hogy már csak azokban az országos kereskedelmi médiumokban reklámozhatnak, amelyek előzetesen regisztráltatják magukat. A jogszabály szerint a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi majd a nyilatkozatot tevő médiaszolgáltatók és a médiaszolgáltatások megnevezését, valamint az általuk a politikai reklámok közzétételre biztosított időtartamot. Az NVI a kiadók figyelmét is felhívta arra, hogy ha egy sajtótermék politikai hirdetést akar közölni, akkor a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez el kell juttatnia hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és a honlapján közzétesz.

Az ESMA kicsinálása volt a törvénymódosítás célja

A 2010 decemberében elfogadott törvénymódosítás és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet, amelyet 2011 nyarán alkotott meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (melynek akkori vezetője Matolcsy György, jelenlegi jegybankelnök volt), alaposan ráijesztett a közterületi cégekre. Ezek akkor egymilliárdos piacszűküléssel, a reklámfelületek 6-8 százalékának eltűnésével számoltak. A módosítás az ESMA közterületi reklámcégnek fájt a legjobban. Ahogy erről annak idején a Kreatív Online írt, a cég forgalmának 80 százalékát adták azok a kandeláberhirdetések, amelyek a törvénymódosítás érintett, és így törvénybe ütköztek. A törvénymódosítás mögött akkor a Kreatív Online piaci információi szerint egyértelműen az ESMA működésének ellehetetlenítése állt, miután már a kormányváltás előtt nyílt titoknak számított a médiapiacon, hogy a Simicska Lajos vezette Mahír felvásárlási szándékkal kereste meg az ESMA-t, de a tárgyalások épp a kormányváltáskor akadtak el. A kommunikációs szaklapnak Bleuer István, akkor – 2011. decemberében – a következőket nyilatkozta: „Nem álltam volna el az üzlettől, és több forgatókönyv is létezett. Abból indultam ki, hogy egy kormányváltáskor nem jöhet rosszul a piacon egy esetleges megállapodás, a tárgyalásaink során pedig Simicska Lajossal [hozzá kötődik a Mahir-cégbirodalom – A Szerk.] és a Mahir Cityposter ügyvezetőjével, Kovács Istvánnal is találkoztam. Konkrét árajánlat soha nem hangzott el, a kormányváltáskor pedig eltűntek, azóta sem reagáltak semmilyen megkeresésre. Alighanem változott a tervük.”