Rutinlátogatáson vizsgálta a felcsúti kisvasutat az EU küldöttsége

Fotó: Kadocsa Gyula

-

A vizsgálatok rendszerességének és rutinjellegének hangsúlyozásával kívánta tompítani az uniós strukturális alapok felhasználásának ellenőrzésére tett látogatások "szenzáció jellegét" az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságának vezetője.


A kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció vezetője, Ingerborg Grässle azt mondta: a testület 2011 után most járt a másodszor Magyarországon, és "többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét". Teljesen normális, a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatás volt a mostani – mondta Grässle.

A delegáció szeptember 18. és 20. között az EU által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett a civil szféra képviselőivel is találkozott. Látogatásán a delegáció megvizsgálta a 4-es metró beruházást, a felcsúti kisvasutat, az V. kerületi Város Szíve projektet is. A kisvállalkozások támogatására indított uniós program eredményeinek a felmérésére a delegáció a Bodri Pincészetet kereste fel.

Grässle az M4 beruházásról annyit mondott, hogy az év végére adnak ki részletes jelentést a projektről, a legfőbb ügyésszel gyümölcsöző tárgyalást folytattak az ügyben.

A felcsúti kisvasút a nagy médiavisszhang miatt került a testület látóterébe – mondta. A beruházás hasznosságát firtató kérdésre azt mondta: a testületnek nem feladata minősíteni a meghozott beruházási döntéseket, az az illetékes helyi testületek kizárólagos joga. Az ellenőrző szakbizottság csak a támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgálja. "Nem csak szavakban vagyunk demokraták, de aszerint járunk is el" – mondta Grässle. A látogatás során rendkívül sok félreértéssel volt kénytelen szembesülni a testület munkáját illetően, örömmel tapasztalta ugyanakkor az együttműködési készséget a politikai vezetők részéről.

A civil szervezetekkel folytatott megbeszéléseiket összefoglalva elmondta, hogy azok leginkább az uniós pénzek felhasználásának hatékonyságát és a pályázatok tisztaságát kritizálták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szakbizottság "nem áll egyik oldalra sem", nem akar senkinek a politikai eszközévé válni és nem áll szándékában befolyásolni a következő választásokat sem.

A közelgő választásokkal kapcsolatban a látogatás időzítésére vonatkozó kérdésre Grässle azt mondta, hogy a magyarországi látogatás időpontját az összes politikai csoport még 2016-ban hagyta jóvá. A választások pontos időpontja még nem ismert, de legalább fél évvel járunk előtte, így nem lehet befolyásolásról beszélni.

A testület látogatását összességében értékesnek minősítette a delegáció vezetője, és a 2011-es látogatás óta láthatóak az elért eredmények. "Látjuk a fejlődést és az életminőség javulását." A hiányosságok felderítésében sem a vizsgált ország kipellengérezése, hanem a tapasztalatgyűjtés, a problémák megoldását szolgáló adatbázis felépítése a cél. "Az EU egymillió projektet finanszíroz, évente 160 milliárd euró felhasználását kell felügyelnünk és garantálnunk, hogy az alapokat a kitűzött célra hatékonyan használják fel."

A mostani jogalkotási ciklus alatt a bizottság ellátogatott Horvátországba, Németországba, Görögországba, Olaszországba, Lengyelországba, valamint Jordániába, az USA-ba, Libanonba, Törökországba és Ukrajnába is. Minden látogatás után jelentést készít az Európai Bizottság felé is, amely szerv az EU költségvetésének legnagyobb részét kezeli. A delegációs utazások során tapasztaltakat az éves költségvetési mentesítési eljárás során is figyelembe veszi az Európai Parlament.