Rubik kockával indít támadást a világ GDP-je ellen a Google

Fotó: MTI/Sóki Tamás / MTI/Sóki Tamás

-

HÁTTÉR

A Google nyitóoldalával tiszteleg az idén negyven éves magyar találmány, a Rubik-kocka előtt. Azonban ha az animációra rákattintunk, nem a Rubik-kocka történetére irányítanak minket, hanem tálcán kínálják a lehetőséget, hogy ha eddig nem, akkor most kirakhassunk a bűvös kockát. Virtuálisan. Ha valakinek sikerül, annak talán egy Wikipédia szócikk a jutalma.


Rubik Ernő egy olyan 2x2x2-es kockát szeretett volna megalkotni, amely mindhárom tengelye körül elfordítható úgy, hogy közben nem esik szét a játék. 1974 tavaszán készítette el az első modelljét, de a szétesés elkerülése nem volt könnyű feladat, Rubik eleinte gumigyűrűkkel rögzítette egymáshoz a kis színes kockákat, majd mágnessel próbálkozott, azonban egyik megoldás sem vált be. Végül rájött, hogy a kis építőelemek alakjuknál fogva is meg tudják tartani egymást, így a nagy kocka bármilyen forgatás esetében is egyben marad. Ezután már szabad volt az út a szabadalmaztatásig, Rubik 1975 januárjában adta be először a bűvös kocka szabadalmi kérelmét. A Politechnikára bízta a játék gyártását, azonban az nem igazán foglalkozott a találmánnyal, a játék első évei ennek megfelelően elég lehangolóak voltak. Nem volt nagy az érdeklődés, és a külföldre exportált darabokból is sokat küldtek vissza, mivel rengeteg volt a selejtes. Az Országos Pedagógiai Intézet ezenkívül még 1975-ben elutasította a kockát mint oktatási segédeszközt.


Tekerjen ön is!


A találmány csak az 1980-as években lett igazán sikeres, harminc évvel ezelőtt már legalább 16 országban gyártották a bűvös kockát, sőt Tajvanon hamisítványt is gyártottak belőle.1982-ben megszervezték Magyarországon az első Rubik-kocka-világbajnokságot, 19 ország versenyzett Budapesten. A kocka elméletileg bármilyen keverés után legfeljebb 20 lépésből kirakható (ennek a kiszámolása egyébként a matematikusoktól 30 évet vett el), és több mint negyvenháromtrillió különböző módon lehet a kocka oldalait megkeverni.




Legutoljára a Pac-Man ragasztotta az olvasókat a Google-re

2010 májusában, egy nyugalmas pénteken a Google a legendás videójáték, a Pac-Man logóját illesztette a nyitóoldalára. A pontokat zabáló, leginkább egy síkba operált kis gömböchöz hasonlító Pac-Man-figurával játszani is lehetett a Google alkalmazásában. Ekkor bizonyosodott be először, hogy mennyire jót tesz a Google-nek, ha a nyitóoldalon szórakoztatja a felhasználókat, és ekkor jelentek meg a féltő üzenetek Twitteren, hogy a Google majd romba dönti az országok GDP-jét, mert munka helyett mindenki játszani fog. Az ember ugyanis viszonylag keveset időz a Google keresőjének oldalán, a Rescue Time blog annak idején kiszámolta, hogy átlagban négy és fél percet töltünk el naponta Google-kereséssel, és 11 másodpercet időzünk a Google keresőjének oldalán. 2010-ben, a „Pac-Man D-Dayként” elhíresült napon a felhasználók egy random csoportját figyelték meg, amely nagyjából 11 ezer embert jelentett. Döbbenetes eredményre jutottak a megfigyelők: egy átlagos felhasználó 11 másodperc helyett 36 másodpercet töltött el a Google nyitóoldalán. Még úgyis, hogy valószínűleg az emberek nagy része nem is tudta, hogy a Pac-Man logóra rákattintva játszani is lehet a tátogó sárga ponttal. A blog a Wolfram Alpha nevű trükkös asszociatív kalkulátorral végzett néhány számítást is. Aznap a Googlenek 504,703,000 látogatója volt. Ha a 11 ezer felhasználó viselkedése reprezentatív, akkor ez azt jelentette, hogy majdnem öt millió órát töltött el az összes, ötszázmillió látogató a Google keresőjének oldalán. 25 dolláros órabérrel számolva a Google egy 120 millió dolláros számlát nyújtott be a világnak.