Rotterdam is láthatja, hogy milyen a magyar kilátástalanság

-

HÁTTÉR

Mezőszemerén játszódik a Másik Magyarország című film, amely kijutott a nemzetközi filmfesztiválra. Az ottani kilátástalanság Nagy Dénes szerint Magyarország metaforája lehetne. A főszereplő és egyben helyi lakos, Bukta Imre képzőművész hozzáállása pedig a megoldás egyik alternatívája.


A nemzetközi közönség is megnézhet Nagy Dénes Másik Magyarország-Töredékek egy falu hétköznapjaiból című dokumentumfilmjét, a Mezőszemere lakosait bemutató alkotás ugyanis kikerült a 43. Nemzetközi Rotterdami Filmfesztiválra. Az innovatív filmalkotásokra specializálódott seregszemlén Nagy Dénes filmje a fesztivál The state of Europe- My Own Private Europe különprogramjába került be, január 26-án, 27-én és 30-án vetítik filmjét a fesztiválon. Nagy Dénes ötvenperces dokumentumfilmje a Heves megyei Mezőszemerére kalauzol, Bukta Imre képzőművész szülővárosába és művészi inspirációjának helyszínére. Bukta narrátorként magyarázza a falusi életet, ott alkot, földet művel, miközben a filmben a település lakosai mesélnek a hétköznapjaikról. Flóri például minden reggel ötkor kell, hogy miután elment a kútra ivóvízért, játszhasson a számítógépén. Zsófi egy szobán osztozkodik még öt másik emberrel, anya-apa és a gyerekek egy helyen vannak egész nap. Noé, a család fekete báránya, szintén egész nap számítógépezik, már három éve nem kap karácsonyi ajándékot. Húsz év múlva nem hogy a falut, de Magyarországot sem akarja látni. "Minél messzebb Szemerétől", annál jobb -mondja a filmben.



Mezőszemere olyan, mint külföldről hazaérkezni

„Én nagyon szeretem ezt a környéket, az embereket, és úgy érzem, néha én is hozzájuk tartozom.”- mondja Nagy Dénes, miután rákérdezek, miért volt szükség egy újabb "kis magyar kilátástalanság"-filmre. „Ez a forgatás nekem nem arról szólt, hogy lementem vidékre, kívülállóként elámultam az embereken, majd ennek alapján megmutogattam őket a közönségnek. Inkább azt akartam bemutatni,a hogy ez a környék valamilyen általános érzésemről szól.  Egy olyan érzésről, amelyet egy Magyarországra, egy ilyen periférián álló országba született ember érezhet. Mezőszemere egyszerre szép, de közben áthatja valami nagy szomorúság is. Olyan, amikor hazajössz valahonnan, megérkezel Ferihegyre, bejössz BKV-val a belvárosba, és hirtelen sírni van kedved. Rosszul érzed ugyan magad ilyenkor, de mégis hazajössz. Ez az az ambivalens viszony, amely engem is jellemez, ezt akartam kifejezni" - mondta a filmes a VS.hu-nak. A filmben ábrázolt Mezőszemerén azonban nem csak a tél, a hóba fagyott utcák miatt, látszik úgy, mintha megállt volna az élet.  Bukta és a rendező szerint is az a legnagyobb baj, hogy megszűnt a mezőgazdasági életmód a településen és környékén, így nincs miből megélni, és nincs is miért, tovább ottmaradni a faluban. „Mindenkitől megkérdeztük, hogy hol képzeli el az életét, és mindenki azt felelte, hogy a városban. Mezőkövesden vagy Egerben. Egyértelmű nekik a város választása, hiszen ott van pizzéria, ott van a mozi, ott van minden.”


Fotó: Campfilm


Van-e bármi reményteli Mezőszemerén?

„A Bukta számomra egy reményteli figura annak ellenére, hogy nem lát kiutat abból a helyzetből, ami ott uralkodik. De mégis, ő legalább valamicskét tud magáról, látja, hogy honnan hová mennek a dolgok. Szerintem ez a tisztánlátás alapja lehet a reménynek. De tágabban is lehet értelmezni a filmet: Mezőszemere egy kicsit olyan, mint az egész ország. Ami nekem hiányzik itthon élve, hogy nem látok tisztán, nem tudom, hová tartok. A busz a film végén, hogy a homályból jön, és a homályba megy, jól kifejezi az általános életérzésemet Magyarországon" - mondta Nagy Dénes. A filmes nagyon pozitívan élte meg a mezőszemerei forgatást. Az emberek örültek a Pestről jött forgatócsoportnak, tudták, hogy kik az egy éven keresztül forgatni lejáró filmesek. „Nagyon érdekes, hogy most Budapesten forgatok filmet, és itt sokkal bizalmatlanabbak az emberek, mint ott, vidéken. A fővárosban rendkívül ellenségesek a filmesekkel és a kamerával. Mezőszemerén működött, hogy ha elmagyaráztuk, hogy miről szól a forgatás, akkor hajlandóak voltak a kamera elé állni. Ott még van valami tekintélye annak, hogy ha Pestről lejön egy forgatócsoport, akkor az egyfajta tiszteletet érdemel. Pesten meg inkább beszólnak nekünk, és nehéz rábírni az embereket, hogy közreműködjenek.”


Fotó: Campfilm


Hogy készült?

„A Buktának halottam a MOME-n egy előadását, aminek az volt a címe,hogy Falusi Dizájn. Ő akkor fotókat vetített le az elmúlt húsz év vizuális furcsaságairól az ő környezetéből. Ezek nagyon humorosak, de szomorú képek voltak. Annyira megfogott az előadása, hogy aztán odamentem hozzá egy ötlettel, hogy szívesen forgatnék egy filmet arról a helyről, amely a képeken szerepel, Mezőszemeréről. Akkor még úgy volt, hogy Falusi dizájn lesz a címe” - mesélte Nagy. A Falusi dizájnnak a koncepciója is más volt a forgatás kezdtén. "Imre, mint egy idegenvezető, megmutatta nekünk a vidéket. Ő elsősorban a falu esztétikájára összpontosított, elmondta, hogy ez a kerítés miért jó, hogy az egyik biciklitároló a kórházi ágy korlátjából van, de rájöttünk, hogy ez a kommentálás kimondottan érdektelen lenne egy filmben, nem lenne semmilyen hatása" - mondta Nagy Dénes a menet közben áttervezett filmről. Végül a táj átvette a főszerepet az embertől. Az emberi szereplők egy része adott volt. Nagy már a korábbi, Lágy eső című filmjének egy részét is Mezőszemerén forgatta. A helyszínek kiválasztásában Bukta Imre festményei segítettek. A kutyás, kocsmás, vallásos festményekhez kerestek helyszíneket és embereket. "A filmben látható interjúk, általában az elsőként felvett anyagok. Nem beszéltem meg a szereplőkkel, hogy miket fogok kérdezni. Az ottaniaknak egyébként azt mondtuk, hogy a falusi életről forgatunk. Ezért néhányuknak nem tetszett a film, mikor megnézték, hiszen biztosan a település szebbik arcát akarták látni" - mondta Nagy a VS.hu-ank.


"Van egy lány a filmben, a Zsófi, ő a Lágy eső főszereplője is egyben"

Nagy Dénest a Másik Magyarország forgatásakor Sergei Loznitsa Life, Autumn című filmje inspirálta. Az orosz filmben a falusiak még  közelebb állnak a természethez, mint a magyar változatban.

Nagy Dénes 2009-ben rendezőszakon végzett Szász János osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Egy évet töltött a Berlini Filmakadémián (Dffb), ahol Krassimir Krumov és Valeska Grisebach vezetése alatt tanult. Számos rövidfilmet készített, fikciós és dokumentumfilmes műfajban egyaránt, melyek jelentős fesztiválok programjaiban szerepeltek. Lágy eső című 28 perces kisjátékfilmje Cannes-ban, a 45. Rendezők Kéthete (Directors’ Fortnight) válogatásban debütált a nemzetközi közönség előtt. Jelenleg Falc címmel egész estés dokumentumfilmjét forgatja Budapesten. „A Falcnak három női főszereplője lesz, ők olyanok, akik vágták vagy vágják magukat. Bizonyos helyzeteket ugyanis úgy oldalnak meg, hogy üvegszilánkkal vagy pengével megvágják. Ez egyfajta stresszoldás a számukra, de nincs konkrétan köze az öngyilkossághoz”.