Robotok töltik a Wikipédiát

Fotó: Europress/AFP/John Macdougall / Europress/AFP/John Macdougall

-

Nem csak unatkozó professzorok írják és a házit elcsaló diákok olvassák a Wikipédiát. Az online enciklopédián a munka negyedét már robotok végzik, hamarosan pedig a fizetett szerkesztők is megjelenhetnek. Mit tartogat a jövő a világ ötödik legnépszerűbb oldalának?


244 év nyomtatott megjelenés után az Encyclopedia Britannicából 2012 óta már csak online kiadás létezik. A hivatalosan 2001. január 15-én indult Wikipédia lelkes német hívei pont az ellenkezőjét, a legnagyobb felhasználók generálta internetes tudástár nyomtatott változatát szeretnék létrehozni. Már gyűjtik is rá a pénzt. Ezer vaskos kötetének, az Encyclopedia Britannicánál ezerhatszázszor több szócikkének, 1 milliónál több oldalának jelentős része már a megjelenéskor elavulna. Lényegében kivitelezhetetlen feladat, ráadásul bőven akadnak sürgősebben megoldandó problémák. Egyre gyakrabban kell frissíteni a szócikkeket, egyenetlen a minőség, mind nehezebb szerkesztőket találni, tarthatatlanná válik a „csak önkéntesek” modell. A tömeges együttműködésen (crowdsourcing) alapuló, 287 nyelven 30 milliónál több szócikket tartalmazó kollektív enciklopédia növekedése lényegében elérte a kritikus határt. A Wikimédia Alapítvány mintegy 170 alkalmazottja mellett a világ négy szegletében 76 ezer önkéntes dolgozik az enciklopédián. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb fizetett szerzőket is foglalkoztassanak, ami kiváltaná a kommercializálódástól rettegő szerkesztők tiltakozását. Tíz éve már a reklámok felvetése is szakadáshoz vezetett.



A kritikus hangok nagyobb változatosságért is kiáltanak. Nem véletlenül, hiszen a szerzők 90 százaléka férfi, zömük a fejlett világban él. Következmény: tudomány és technológia témakörökben nagyon pontosak a szócikkek, szegényebb térségek társadalmi problémáiról viszont elnagyoltak, felszínesek. Például a Föld lakosságának 14 százalékát adó Afrikáról szóló anyagoknak csak a 2,6 százaléka szól. Ezekben az országokban több olvasóra lenne szükség, de hogyan, ha egyes nyelveken (malgas stb.) alig van anyag? A Wikipédiának még ebben a hónapban új főnöke lesz, akinek a fentebbi kérdések mellett egy általánosabbra is választ kell találnia. Hogyan tarthat lépést az ismeretátadás a gyorsan változó fogyasztási mintázatokkal? A személyi számítógép háttérbe szorulásával egyszerűsíteni kell a szócikkek mobileszközökön történő szerkesztését, és ki kell találni valamit a hangalapú kommunikációra és a Google Glass-hoz hasonló viselhető eszközökre is.


A szerkesztőkre nehezedő munka, az enciklopédia áttekinthetetlensége miatt az utóbbi időben mesterséges intelligencia bevetésével is próbálkoznak – jelenleg 12 bot dolgozik a Wikipédián. Az ember és program által egyaránt olvasható, automatikusan szerkeszthető nyílt tudásbázist, a Wikidata-t használva cserélgetik, módosítják az információt a bejegyzések és a 287 nyelv között. Az első szerkesztőbot már 2002-ben munkába állt, a maiak viszont sokkal többet tudnak: bejegyzés-generálás mellett a levélszemét és az online vandalizmus ellen is küzdenek. A Wikipédia mely részeit szerkesztik emberek, melyeket programok? A kérdést megválaszolandó, a Google Germany-nél dolgozó Thomas Steiner létrehozott egy a szerkesztési statisztikákat vizsgáló alkalmazást. A KurzweilAI weboldal február 20-án lefotózott egy olyan pillanatot, amikor az oldalt 42 százalékban a robotok szerkesztették. A százalékszám folyamatosan változik, a jellemző arány pedig nyelvenként eltérő. Az app azt is figyeli, hogy az anyagok hány százaléka ismeretlen felhasználóké. Világviszonylatban 25 százalék a bejelentkezés nélkül írók aránya, az angol nyelvű szövegeknél pedig a szerkesztők egyharmada anonim. Kristálygömb nélkül is meg lehet jósolni: jönnek a fizetett szerzők - az amerikai Berkeley egyetem már fel is vett egy főállású wikiszerkesztőt -, bővül a tematika, a mobiltelefónia áldásaként Madagaszkárra is több anyag jut, botok és humán szerkesztők jól meg fognak férni egymás mellett.