Rio nyomornegyedek tisztogatásával készül a vb-re

Fotó: Europress/AFP/Christophe Simon / Europress/AFP/Christophe Simon

-

HÁTTÉR

Az utóbbi időben sok világbajnokságot és olimpiát rendeztek politikai és közbiztonsági értelemben zűrös helyen. Brazília tehát semmiképpen sem az első és nem is az utolsó ebben a sorban, sőt a sokszor erőszakos társadalmi „kozmetikázások” és kilakoltatások sem példa nélküliek.


Március 30-án, vasárnap brazil különleges egységek bevonultak és megszállták Complexo da Marét, Rio de Janeiro egyik legnépesebb nyomornegyedét, azaz faveláját. Ezzel megkezdődött az utolsó előtti állomása a 2008 óta tartó, 40 favelát érintő tisztogató programnak, mellyel a város a nyári világbajnokság fogadására készül. A művelet, melyben 1180 kommandós vett részt 21 páncélozott jármű és drónok támogatásával, komolyabb ellenállás nélkül, 15 perc alatt lezajlott. Ez főleg annak köszönhető, hogy a favelát irányító Commado Vermelho bűnszervezet vezetői már a támadás előtt elmenekültek, feltehetőleg Paraguayba és más favelákba. A brutalitásukról elhíresült, magasan képzett BOPE- (Batalhão de Operações Policiais Especiais) egységek mindaddig ellenőrzésük alatt  fogják tartani a több mint százezres népességű városrészt, amíg fel nem áll a békéltető állomás (UPP) – egy a BOPE-nál jóval „közösségbarátabb” rendőri szerv, mely a rend fenntartásával és a helyi közösség fejlesztésével a negyed társadalomba való integrálásáért lesz felelős.

-


Jelenleg a hadsereg 2750 deszantosa fésüli át a favelát fegyverek és drogok után kutatva, miközben folyamatosan kisebb összetűzésekbe keverednek a drogbandákkal. Eddig összesen 162 embert tartóztattak le, tizenhat bandatag pedig életét vesztette a március végi bevonulás óta. A katonák lefoglaltak továbbá több tonna kábítószert, fegyvereket és kézigránátokat is. Rio de Janeirót több mint 760 kisebb-nagyobb favela veszi körül, melyek többségébe nem ér el az állam keze, és ahol a törvényt különböző bandák és bűnszervezetek diktálják. Becslések szerint mintegy másfél millió ember lakik ezekben a bűnözés melegágyának számító nyomornegyedekben, ami szinte megoldhatatlannak tűnő társadalmi problémákat állít az ország vezetése elé – nem is beszélve a júniusban kezdődő labdarúgó-világbajnokságról, melynek biztonsága finoman szólva nem teljesen garantált. Az állam a problémára reagálva egy 2008-ban elindult békéltető program mellett döntött, aminek lényege, hogy a világbajnokságig 40 UPP-t állítanak fel – segítségükkel mintegy 180 favelát vonnak ellenőrzés alá. Az UPP-programhoz külön erre a célra képeznek újoncokat – eddig összesen 9000-et, és számuk 2016-ra várhatóan eléri majd a 12 000-et is. A vasárnapi akció a 39. ilyen állomásnak tisztította meg a terepet – sikeressége ellenére azonban erős kritikákat kapott, többek között a Guardian és a Rio Times újságírói fejezték ki fenntartásaikat.

-


A Complexo da Maréba való bevonulást ugyanis az elmúlt hetekben megszaporodott, UPP-k elleni támadásokkal, illetve drogbandáknak a negyedben lezajló  találkozóival magyarázták. Ez az indoklás azonban több helyen is erősen sántít. Bár valóban elharapódzott a favelákban szolgáló rendőrök elleni erőszak – idén márciusra több rendőrt öltek meg, mint tavaly egész évben –, ezek a támadások teljesen más negyedekben történtek, nem köthetők közvetlenül Maréhoz. A drogbandák vezetői pedig még a támadás előtt elmenekültek a negyedből – elfogásuk nem is volt cél, ugyanis ha sarokba szorultak volna, a kialakuló heves tűzharcban rengeteg civil került volna a tűzvonalba. A kritikusok szerint a valódi cél sokkal inkább presztízs- és politikai színezetű volt: Maré a nemzetközi repülőtérből a városba vezető út mellett fekszik, tehát a vb-t látogató turisták számára rögtön a kirakatban van. Rendbetétele ezért látványos, a sajtót sem nélkülöző katonai akcióval kezdődött, hogy mindenki megnyugodjon: Brazília ura helyzetnek, és ha kell, keményen fellép! Szintén ez állhat amögött, hogy a szokásosnál sokkal tovább, egészen a világbajnokság végéig a hadsereg ellenőrzi majd a területet az UPP helyett. Az UPP-k maguk is sok kérdést vetnek fel. A kezdeti reményteljes eredmények után az erőszak és a bandák kezdenek ismét teret hódítani a már pacifikált területeken – több városrészbe újból be kellett hívni a BOPE-t rendet rakni. A helyiek szerint a rendőrség legalább annyira félelemben tartja őket, mint a bandák, lényegében két tűz közé szorítva a civil népességet. Módszereik brutálisak és megalázóak, sőt sokszor a gyilkosság sem áll messze tőlük. Februárban egy társuk halálát bosszulta meg pár rendőr hat bandatag hidegvérű kivégzésével, tavaly pedig 10 rendőr került bíróság elé egy építőmunkás kínvallatásáért és meggyilkolásáért. A legtöbb hasonló eset persze sosem kerül nyilvánosságra. Az ilyen túlkapások aláásták a kialakulóban levő polgári bizalmat, és alapot adtak a bandáknak a visszatérésre, ami sokszor rendőrök elleni támadásokban teljesedett ki.

-


Bár sok tekintetben jelentős javulás mutatható ki a már megtisztított favelákban – javult a foglalkoztatás, a gyilkossági ráták visszaestek –, a számok sokszor csalókák, ugyanis a rendőrök elől elmenekült bandatagok az új környezetükben ott folytatják, ahol abbahagyták, azaz a problémát csak tologatják egyik favelából a másikba. Igaz, a valós cél nem is a bűn – például a drogkereskedelem – visszaszorítása, hanem a stratégiai negyedek visszafoglalása és ellenőrzés alá vonása. Azonban a legtöbb negyedben hosszú évtizedekig jelentették a bandák a törvényt, hatalmuk mélyen az emberek lelkébe van ágyazva, így sokszor még távollétükben is meg tudják azt őrizni. Az utóbbi időben sok világbajnokságot és olimpiát rendeznek politikai és közbiztonsági értelemben zűrös helyen. Brazília tehát semmiképpen sem az első és nem is az utolsó ebben a sorban, sőt a sokszor erőszakos társadalmi „kozmetikázások” és kilakoltatások sem példa nélküliek. A korrupció és az önös politikai érdekek, amelyek körüllengik a brazil vb-t, komoly indulatokat szültek a rohamosan polgárosodó brazil lakosság körében, és az elmúlt hónapokban többször is százezrével vonultak az utcákra tiltakozni. Szerintük, ha az állam valóban az ő érdekeiket tartaná szem előtt, akkor a stadionok helyett iskolákat és kórházakat építene, kilakoltatások helyett inkább otthonokat teremtene. A rend és a törvény visszaállítása a favelákban, a helyi közösségek fejlesztése és a népesség integrálása a társadalomba nemes célok, a cél pedig szentesítheti az eszközt. Kérdés, hogy valóban ez volna-e a cél.