Rezsicsökkentés, különadók: 60 milliárdot menekítettek ki

Fotó: Nayu Kim / flickr / Nayu Kim / flickr

-

A már 2012-ben is jobbára veszteséges energiaszolgáltatók helyzete tavaly a rezsicsökkentés és a különadók miatt még tovább romlott. Aki teheti, menekíti pénzét az országból.


A héten minden áram- és gázszolgáltató nyilvánosságra hozta a 2013-ra vonatkozó pénzügyi adatait. A számok pedig beigazolták az előzetes félelmeket: a két éve még 43 milliárdos veszteség tavalyra 66,5 milliárdra nőtt. A lakossági áram és gáz ára már a rezsicsökkentés előtti időkben sem tükrözte a valódi árakat, és ez több szempontból is káros. Egyrészt, ha túl olcsó valami, abból hajlamosak vagyunk többet fogyasztani, mint amennyire valóban szükségünk van. Az energia esetében ennek nem csupán környezetünk látja kárát, de elmaradnak a beruházások is: nem szigeteljük le az ablakot, és nem költünk energiatakarékos mosógépre sem. A rezsicsökkentés ezen a helyzeten csak rontott, és ahogy látni fogjuk a rezsin megspórolt összeg csak rövid távon nyereség. Az energiaszolgáltatóknak a lakossági áram- és gázszolgáltatás korábban is veszteséges üzlet volt, ráadásul a rezsicsökkentést teljes egészében nekik kellett lenyelniük. Mivel nem akartak csődbe menni, a szolgáltatóknak máshonnan kellett pótolni az elmaradó bevételeket, ezt pedig eddig két forrásból tudták megtenni. Egyrészt a vállalatok a lakosságnál jóval drágábban juthatnak villanyhoz és gázhoz, és innen lehet némi profitra szert tenni, másrészt pedig a hálózatok üzemeltetése is komoly bevételhez juttatta a cégeket. Az a gyakorlat, hogy a vállalat egyik tevékenységnek veszteségét egy másik üzletből pótolja ki már eleve káros, ám a 2013-ban bevezetett közművezeték-adó ezt a fajta keresztfinanszírozást is lehetetlenné tette. Ráadásul a 2014-re ígért ipari rezsicsökkentés még tovább ronthat a szolgáltatók helyzetén, hiszen nem marad olyan üzletáguk, ahonnan nyereséget tudnának termelni. A profit pedig nem a megtestesült Sátán, hanem az a haszon, amiért az üzletek működnek. Ha a számlák kifizetése és a bevásárlás után önnek teljesen elfogy a fizetése, valószínűleg azon törné a fejét, hol kaphatna nagyobb fizetést, amiből például új, energiatakarékos mosógépet tud venni. Ha még a számlákra se futja, még sürgetőbb a helyzet. A 2008-ban bevezetett ágazati különadó máig érvényben van (annak hatályát tavaly kiterjesztették a hálózatokra is), ráadásul 2013 óta már a vezetékek után is fizetni kell, méterenként 125 forintot. Ez így együtt pedig nem az „extraprofitot” veszi el a szolgáltatóktól, de visszafogja a befektetéseket is: egyszerűen nem éri meg újabb területekre bevezetni a gázt, áramot, sőt. Az Elmű Hálózati Kft majd' 40 milliárdos veszteséget volt kénytelen elszámolni 2013-ban, az E.On Hungária 21 milliárdos, a Tigáz pedig 36 milliárdos mínusszal zárta a tavalyi évet.



Az EDF-Démász majdnem ötmilliárd forinttal fogta vissza befektetéseit tavaly, és a legtöbb iparági szereplő arról panaszkodik, hogy korábbi megtakarításaikból élnek. Kevesebbet fizetnek a beszállítóiknak és az alkalmazottaiknak is. Mivel az energiaiparban a befektetések hosszabb távra, sok-sok évre szólnak, néhány rossz évet nagyobb probléma nélkül ki lehet húzni. Egyelőre nem kell tehát áramkimaradásokra számítani, ám ha nem változik jelentősen az iparág jövedelmezősége, már pár éven belül komoly problémák léphetnek fel a hálózatokban; van hely, ahol már most gondot jelent a hálózatok szintfenntartása is. Ha ehhez még leépítések is társulnak, akkor az egész nemzetgazdaság veszíteni fog, amit még a különadókból befolyt összegek sem pótolnak. A vállalatok persze nem nézik ölbe tett kézzel a helyzetet, főleg akkor, amikor a kormányzati szivárogtatások ipari rezsicsökkentésről és nonprofit közműszolgáltatókról szólnak. Az energiaszolgáltatók a felszínen és a színfalak mögött is azért lobbiznak, hogy csökkentsék a terheiket, és olyan megoldást találjanak a kormányzattal közösen, mely hosszabb távon is kiszámíthatóvá teszi a piacot. Biztos, ami biztos alapon megindult vagyonok kimenekítése is: a hatalmas veszteségek ellenére több hatvanmilliárd forintot meghaladó osztalékot fizettek ki tulajdonosaiknak a szolgáltatók. Az állami felvásárlás előtt álló E.On-csoportból összesen 29 milliárdot vettek ki a még-tulajdonosok (több leányvállalatnál is a  eredménytartalék rovására), és hasonló a helyzet az EDF-csoportnál is. Ám nem csak a „gaz multik” féltik a pénzüket. A részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő cégek sem bíztak semmit a véletlenre: gyakorlatilag a teljes nyereségüket kivették a cégekből (Magyar Földgázkereskedő esetében majd 13 milliárd forintot), hiszen ki tudja, mit hoz 2014.