Rétvári nem volt képben a strasbourgi ítélet ügyében az m1 műsorában

Fotó: VS.hu/Hirling Bálint / VS.hu/Hirling Bálint

-

Rétvári Bence elismerte, hogy a strasbourgi bíróság jogsérelmet állapított meg, de a kormány még vizsgálja az ítéletet, hogy eldöntse, mit lép az ügyben. Szerinte lehet, hogy nem is a hatályos jogszabályok alapján döntött a bíróság. Az államtitkár feltételezése nem állja meg a helyét, Strasbourgban a most érvényes törvényt meszelték el.


Még tanulmányozza a kormány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét az egyházügyi törvényről – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az m1 Ma reggel című műsorában. Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés elsőfokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni, azaz fellebbezni az ítélet miatt. A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, lévén az egyházak anyagi támogatásáról szól. A bírák azt mondták ki: Magyarországnak lett volna más lehetősége arra, hogy ezeket az egyházakat az újbóli nyilvántartásba vételnél enyhébb módon kiszűrje, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód – közölte.

Lehet, de nem

Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket meg nem. Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt az ítélet pontos tanulmányozása után tudják csak megmondani – tette hozzá. Meglepő, hogy az államtitkár az ügyben lehetőségként vetette fel a műsorban, hogy nem az aktuális törvényről döntött volna az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az EJEB ugyanis több körben egyeztetett a perben álló felekkel, így a magyar államot képviselő kormánnyal is, éppen azért, mert a parlament többször módosította az egyházügyi törvényt, majd amikor az Alkotmánybíróság másodszor is elkaszálta annak egyes rendelkezéseit, akkor a negyedik Alaptörvény-módosítással beleírták az alkotmányellenes passzusokat az Alaptörvénybe. Az ügyben megkerestük a Strasbourghoz forduló kisegyházakat képviselő ügyvédeket, akik megerősítették: az EJEB a hatályos törvényről mondta ki, hogy jogellenes. Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította. A strasbourgi bíróságnak nincs joga törvényeket megsemmisíteni, csak kártérítést ítélhet meg. Az ügyben egyes érintett egyházak kértek is kártérítést, ezekről azonban a bíróság nem döntött, az ügyben azt várja, hogy a perben szemben álló felek megegyezzenek egymással, az azonban kiderül a bíróság döntéséből, hogy a követeléseket a magyar állam túlzónak tartja. Amennyiben a felek hat hónap alatt nem állapodnak meg a kártérítés összegében, akkor a bíróság ismét döntés hoz, immár csak erről.