Réges-rég egy messzi-messzi Westerosban

Fotó: Hbo / The Kobal Collection / Hbo / The Kobal Collection

-

Ha mindig is érdekelte, hogy a Lannisterek és Starkok előtt milyen volt Westeros, vagy hogy meg lehet-e jósolni, jövő héten milyen idő lesz Királyvárban, akkor ez az a cikk, amit keresett.


Amikor az ember azt hitte, hogy már nincs, amit nem adtak volna el a Trónok harcával, akkor másznak elő rejtekeikből a földrajztudósok és meteorológusok, hogy saját, sokak számára nem túl érdekfeszítő munkájukra az izgalmas tárgykörrel hívják fel a figyelmet. A minap véletlenül bukkantunk az amerikai Stanford földtörténettel foglalkozó Generation Athropocene nevű csoportjának blogposztjára. Ebben szerepel a Trónok harca világának, azaz Westerosnak és Essosnak a földtörténeti térképe, valamint az egyes földtörténeti korszakokról szóló bejegyzések linkjei.


-


A fenti térkép Westeros földrajzát és földtörténetét egyszerre mutatja – méghozzá Robert Baratheon király halálának idején. Az egyes számok különböző jelentős földtörténeti időszakokat jelentenek – minden egyes periódust külön cikkben mutattak be. Ahol lehet, ott a könyvekben megismert helyszínekhez, családokhoz is kötik ezeket a korokat. Például Királyvár nagyrészt a Robert Baratheon halála előtt 450 millió évvel kialakult homokhegységekben bányászott kőből épült. Ezeknél jóval fiatalabbak a Deres környéki mészkőhegységek, amelyek a regények ideje előtt 300 millió évvel alakultak ki. A Lannisterek gazdagságának bázisa, a Hold hegység alig 80-100 millió éve néz ki úgy, ahogy. A geológusok megtalálták az egyik korábbi, sokat emlegetett telet is. Számításaik szerint 40 millió évvel Robert Baratheon halála előtt beköszöntött egy jégkorszak, a kontinens kétharmadát másfél kilométer vastag jégpáncél lepte el. Ekkor még nem is volt két külön kontinens, Westeros és Essos csak 25 millió évvel a történet kezdete előtt szakadt ketté. Természetesen van leírás a mai Westeros geológiájáról is, innen lehet tudni, hogy a Trónok harca a Földnél nagyobb bolygón játszódik.


A Stanford kutatói nem viccelnek: az egész, kilencrészes posztsorozatuknak két pillére van. Az egyik a regényekben szereplő leírások, visszaemlékezések és a könyvhöz készült térképek. A másik pedig a képzeletük. Ezt a kettőt ötvözték mindazzal, amit földtörténeti és földrajzi szempontból a Földről tudunk, így kapták meg Westeros földtörténetét és geográfiáját.

Mondd, drágám, milyen idő lesz holnap Deresben?

De nemcsak a Stanfordon, hanem a Johns Hopkinson is a Trónok harcát kutatják. Na jó, nem arra kíváncsiak, hogy hány fok lesz mondjuk Lannisportban, hanem arra, hogy mikor jön el valójában a „várva várt” tél. Ugyanis azt tudni lehet, hogy egy nyár évekig is eltarthat Westerosban, de azt nem, hogy mikor érkezik el a tél, és meddig tart majd.

Keleten meleg van


Éppen ezért a Johns Hopkins Egyetem Fizika és Csillagászat Tanszékének végzős hallgatói elkezdtek kutakodni, tavaly nyáron pedig kiadták tudományos eredményeikről szóló nyolcoldalas tanulmányukat. A konklúziójukban ezt írják:
„Nehéz szívvel arra a következtetésre jutottunk, hogy nem vagyunk képesek Westeros népeinek megbízható időjárás-előrejelzéssel szolgálni.”
Ugyanakkor némi eredménnyel csak zárult a hopkinsosok kutatása: azt feltételezik, hogy Westeros időjárása azért rendkívül kiszámíthatatlan, mert nem egy, hanem két csillag körül kering a kontinensnek otthont adó bolygó. Innen pedig már csak egy lépés, hogy eljussunk a hasonló helyzetű Tatooine-ig.