Reding: a roma migráció a probléma

Fotó: Europress/Getty Images/Justin Mac Innes / Europress/Getty Images/Justin Mac Innes

Az emberek és a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos vitában az igazi problémát az Európában élő 10-12 millió roma jelenti Viviane Reding uniós biztos szerint.


Nevén kell nevezni a problémát – mondta nemrég a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak migrációs kérdésekben  nyilatkozva Viviane Reding uniós biztos. A politikus a bolgár és román EP-képviselők által az Európai Parlamentbe szervezett konferencián sem tett másként. „Hadd nevezzem meg a problémát: a problémát a romák jelentik” – mondta az igazságügyi kérdésekben, alapvető jogokban és állampolgársági ügyekben illetékes luxemburgi EU-biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki úgy ítéli meg, hogy a nagy családokban, gyakran szörnyű szegénységben élő romák integrációja kiemelten fontos feladat az Unió számára.

Reding szerint a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós alapjog kötelezettségekkel is jár. „A migráció szabadsága nem egyenlő a szociális segélyek igénylésének szabadságával.” Reding úgy látja, a segélyekkel való visszaélés, a szociális juttatások reményében történő költözés elsősorban a romák körében gyakori. A probléma megoldását csak nehezíti, ha a cigány gyerekeket nem járatják iskolákba, hiszen így nem lehet őket integrálni, és generációról generációra egyre nagyobb léptékben teremtődik újra a szegénységi migránsok rétege.

Reding kiemelte, hogy a politikusok és a média részéről még sosem érte ennyire erős támadás az egyik alapvető európai jogot, az emberek és a munkaerő szabad áramlását. Szerinte ideális esetben mindenki a saját országában maradna, de az embereket hajtja a szegénység a gazdagabb országok felé.


Az Európai Unió 28 tagállama decemberben kötelezettséget vállalt az Európai Bizottság hat hónappal korábbi ajánlássorozatának végrehajtására, mely a roma közösségek gazdasági és szociális integrációjának felgyorsításáról szól. Ez a legelső uniós szintű jogi aktus a romák befogadására. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: „A roma integráció kulcsfontosságú eszközei most a tagállamok kezében vannak, és fontos, hogy a szavakat tettek is kövessék. Nem habozunk majd emlékeztetni az uniós országokat kötelezettségeikre, valamint vállalásaikra, és gondoskodunk róla, hogy teljesítsék is azokat”. A romaintegrációs ajánlat négy területre: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a lakhatásra összpontosít. Az ajánlás kéri a tagállamokat, hogy ne csak uniós, hanem nemzeti és harmadik szektorból származó forrásokat is különítsenek el a romák integrációjára.

Az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozásának támogatói kerültek többségbe a február elején megrendezett svájci népszavazáson a hivatalos eredmények szerint. A népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.

Nagy-Britannia kormánya bejelentette, hogy csak a dolgozó EU-s bevándorlók folyamodhatnak lakhatási támogatásért, míg azok nem, akik elveszítették állásukat, vagy munkát keresnek – adta hírül a Guardian. Iain Duncan Smith a munka- és nyugdíjügyekért felelős államtitkár szerint ezzel véget vethetnek a „jóléti turizmusnak”. Iaian Duncan Smith Theresa May belügyi államtitkárral közösen egy olyan törvényt is jegyez, amely áprilistól megtiltja az álláskeresési járadék folyósítását azon uniós bevándorlóknak, akik dolgoztak, de elveszítették munkájukat – erre a szociális juttatásra fél évet kell majd várniuk. Az új szabályok szerint a segélyek igénybevételéhez az európai munkavállalóknak három hónapot kell Nagy-Britanniában lakniuk, ezt követően pedig, ha fél évig nem találnak munkát, el kell majd hagyniuk az országot. Elemzők szerint a kormány ezen bevándorlásellenes lépései a közelgő EP-választások miatt kerültek előtérbe, hogy kihasználva az euroszkeptikus közhangulatot javítsanak a Konzervatív Párt támogatottságán.

Andor László, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa többször is bírálta a brit szigorításokat, de nyilatkozataira éles ellenkritikával reagáltak a brit politikusok. A korlátozások egy részét a kormánykoalícióban részes Liberális Demokraták is kritizálták. David Cameron brit miniszterelnök az EU-biztos véleményére azzal reagált, hogy szerinte senki sem kérheti rajtuk számon a szigorításokat, mivel az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű „népvándorlással”, amilyen az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult. Cameron emiatt azt sürgeti, hogy az elkövetkező időkben gondolják újra az unión belüli munkaerőmozgás szabályozását. A hírek szerint a konzervatív kormány 75 ezernél húzná meg az éves bevándorlási határt, de ezt Cameron nem erősítette meg a BBC-nek, amikor múltkori interjújában erre rákérdeztek.