Ráhoztuk a frászt a pécsi múzeumra az ellopott Csontváryval

Forrás: Reprodukció/MTI/Czeglédi Zsolt

-

A VS által megkérdezett szakértő szerint a debreceni MODEM-ből ellopott képet legálisan nem lehet értékesíteni, a feketepiac is pang. A tolvaj próbálkozhat zsarolással, esetleg felakaszthatja az alkotást a hálószobájában, és nézegetheti saját örömére.


Izgatottan és aggodalommal fogadta megkeresésünket Sárkány József, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum művészeti osztályvezetője, amikor arról kérdeztük, náluk megvan-e minden Csontváry. A muzeológus ugyanis csak tőlünk értesült a debreceni képlopásról, ráadásul egy pillanatra

azt gondolhatta, hogy épp azt Csontváry-képet lopták el, amelyet tegnap adott kölcsön a MODEM-nek.
Miként a VS is megírta, a debreceni MODEM múzeumból az ott letétbe helyezett Antal-Lusztig-gyűjtemény két kiemelkedő darabja tűnt el. Az egyik Csontváry Kosztka Tivadar nyolc évvel ezelőtt 80 milliós értéken letétbe vett Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című alkotása. A másik Nemes Lampérth József tusrajza (Táj), amelyet a letétbe adáskor 25 millió forintra taksáltak. Miután tisztázódott, hogy a szóban forgó festményt nem tegnap, hanem korábban lopták el, a pécsi szakembert arról kérdeztük, mit tehet a tolvaj az elvitt Csontváryval. Sárkány József szerint valószínűleg nem egy elvetemült gyűjtő lopta el a Csontváry-képet, hanem valakit felbérelt erre. De az is lehet, hogy egy naiv lélek úgy gondolta, besétál a raktárba és elviszi a festményeket. Lopott képet nem lehet árvereztetni, ezért szinte kizárt, hogy el tudja adni a tolvaj a képet a hazai műtárgypiacon. Külföldön pedig nincs akkora értéke a Csontváryknak, mint Magyarországon, ezért ott se nagyon lehet értékesíteni a képet. Valószínűleg ettől függetlenül megpróbálják majd eladni, de Sárkány József nagyon kétli, hogy sikkerrel járhatnak. Esetleg elképzelhetőnek tartja, hogy a tolvaj megpróbálja megzsarolni a MODEM-et a képpel, vagy egy őrült újgazdag 10 millió forintért megveszi és a hálószobájában a falra akasztja a műalkotást. Magyarországon kizárólag a feketepiacon lehetne túladni a festményen, de hazánkban ott sincs túl nagy forgalom, hasonlóan a legális műkincspiachoz - fűzte hozzá a muzeológus.

Vannak a tolvajoknak kedvezőtlen előjelek

Hozzátette, a műkincsrablás gyakori, de Magyarországon általában megoldódnak ezek az ügyek, ezért bízik benne, a most eltűnt képek is mihamarabb visszakerülnek a helyükre. Így volt ez például a legutóbb, 2012 elején ellopott Csontváry-festménnyel. A budapesti magántulajdonból eltulajdonított művet, A szerelmesek találkozása című védett festményt ellopása után vette nyilvántartásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Az ellopott műalkotást az öt másik, ugyanonnan ellopott értékes festménnyel és további ezüsttárgyakkal együtt a rendőrség 2012 májusában megtalálta, lefoglalta, majd visszaadta jogos tulajdonosának – nyilatkozta korábban a Zsaru magazaninnak, Buzinkay Péter, a KÖH Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője.