Ráfizetünk a sok forintra

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Az MNB szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata a GDP 0,4 százalékát kitevő megtakarítást tenne lehetővé.


A készpénztartás és -forgalom társadalmi összköltsége sokszorosa a gyártási kiadásoknak, a jegybank számításai szerint az elektronikus fizetési módok intenzívebb használata évente a GDP mintegy 0,4 százalékát kitevő, 103 milliárd forint társadalmi megtakarítást tenne lehetővé.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankjegygyártási ráfordításai az elmúlt években jelentősen nőttek, miután 2013-2016 között több mint 35 százalékkal, mintegy 150 millió darabbal emelkedett a forgalomban levő bankjegyek száma. Az MNB éves jelentése alapján 2015-ben 11 milliárd 286 millió forint volt a bankjegyek és érmék gyártási költsége. Az ezen kívüli ráfordításokat is figyelembe véve – szállítás, raktározás, utalás – a jegybank utolsó, 2011-es felmérése szerint a készpénz társadalmi összköltsége 285-388 milliárd forintot, a GDP 1,09-1,49 százalékát éri el évente.

Az elektronikus fizetési módok terjedésével az egyes fizetési módok fajlagos költsége is csökkenhet, a betéti kártyás műveletek, a csoportos beszedési és az elektronikus átutalási műveletek is jóval olcsóbbak lehetnének, sőt a legolcsóbbak lehetnének.


Drága


A társadalmi költség a fizetési láncban jelentkező összes erőforrásigényt foglalja magában, a fizetési lánc összes szereplőjének (a jegybanknak, a készpénz-logisztikai cégeknek, a pénzforgalmi szolgáltatóknak és az ügyfeleknek) ráfordítását azon díjak nélkül, amelyet a szereplők a fizetési láncon belül egymásnak fizetnek.


A jegybank bocsátja ki a bankjegyeket és az érméket, és kiegyenlítő bankként elvégzi a Bankközi Klíring Rendszer (BKR)-tagok egymással szembeni forinttartozásainak és -követeléseinek kiegyenlítését, valamint a MasterCard belföldi tagbankjai közötti kiegyenlítést, továbbá működteti a VIBER-t (az úgynevezett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert).

Az elektronikus fizetési módok elterjedését a kormány is támogatja. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a közelmúltban azt mondta,


a kormány támogatja a bankkártya-elfogadóhelyek bővítését, mert a készpénzforgalommal járó adminisztráció és logisztika megszervezése és lebonyolítása jelentős nemzetgazdasági szintű költségekkel jár.

A kormány azt mondja, támogatja az elektronikus pénzmozgásokat


Nemzetközi példák alapján a készpénz iránti kereslet mérséklésének egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja az elektronikus fizetési infrastruktúrához való hozzáférés kiszélesítése – tette hozzá.


Ennek feltétele, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók is csökkentsék a kiskereskedőket sújtó díjterhelést – jegyezte meg.


A kormányzati támogatás összege 80 ezer forint terminálonként, amelyet a kártyaolvasók (POS) beszerzésére lehet fordítani. A támogatott POS-terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók az elektronikus fizetési forgalom maximum 1 százalékát számolhatják fel díjként, ez jóval alacsonyabb a jelenlegi jutalékszinteknél.

A kormány már átcsoportosított 2,4 milliárd forintot a támogatás fedezetére, a tárca várakozása szerint a programnak köszönhetően több tízezer új terminál létesülhet olyan, jellemezően kisebb üzletekben, szolgáltatóknál, ahol eddig nem volt lehetőség bankkártyával fizetni – állította Hornung Ágnes.