Rabbik emlékeztek a Duna-parton – képekkel

Fotó: VS.hu/Kozma Zsuzsi

-

Az Európai Rabbik Központja (RCE) a vészkorszak áldozataira emlékezett a Duna-parton. A rabbik arról beszéltek: emlékezni kötelesség, az életben maradtak pedig nem adhatják fel identitásukat.


70 éve lehajtott fejű áldozatok álltak a Duna-part azon részén, ahol ma több százan emlékeztek. A zsidóságnak kötelessége emlékezni és nem elfelejteni szüleik, nagyszüleik értelmetlen halálát, hiszen a történtekre az egyetlen helyénvaló válasz, ha megmutatják: igenis van zsidó jövő – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a hétfőn kezdődött, kétszáz európai rabbi részvételével zajló konferencia keretében tartott megemlékezés és közös ima alatt, melyet a „Cipők a Duna-parton” holokauszt-emlékmű (szellemi alkotója Can Togay filmrendező, alkotója a tavalyelőtt elhunyt Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész) szomszédságában tartottak.


Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, az ECR Központjának főtitkára, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője (b3), Jichák Joszef, Izrael szefárd (b4) és David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b5) Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, az ECR Központjának főtitkára, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője (b3), Jichák Joszef, Izrael szefárd (b4) és David Lau, Izrael askenázi főrabbija (b5)

A Tóra szerint két dolog van, amelyre duplán kell emlékezni: a mártírokra és az isteni tanításra. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy a második világháború alatt „a civilizált Európa ártatlan emberek halálgyárává vált”. Ki kell mondani: a zsidóság él, soha többé nem lehet újra Soá, a zsidók soha többé nem kozmetikázhatják külső kényszerből identitásukat, és nem szégyellhetik magukat azért, amik – mondta Köves. David Lau, Izrael Állam askenáz főrabbija David Lau, Izrael Állam askenázi főrabbija David Lau, Izrael Állam askenázi főrabbija egy történetet mesélt egy családról, amely a gettóban több más zsidó családdal osztozott egy lakáson. Mikor a többieket elhurcolták, a rabbihoz fordultak azzal a kérdéssel, hogy vajon megehetik-e azt a kenyeret, amely az egyik család után maradt. Nem akarták eltulajdonítani azok tulajdonát, de éheztek, és azt is tudták, ha nem eszik meg, akkor az kiszárad, és akkor a másik családnak sem lenne hasznára, ha visszatérne. „Micsoda lelkierő jellemezte őket” – mondta Lau, hogy még egy ilyen helyzetben sem akarták megszegni Isten parancsolatait, és nem nyúltak hozzá az ételhez mindaddig, amíg választ nem kaptak mesterüktől – az ő szellemi útjukat kell az utókornak is követnie. Gyerekek a Cipők a Duna-parton című holokauszt emlékműnél Gyerekek a Cipők a Duna-parton című holokauszt emlékműnél „Hetven éve ez a folyó vörös volt a vértől” – kezdte beszédét David Moshe Lieberman antwerpeni főrabbi. – A nácik akkor megfertőzték az embereket utálattal és kegyetlenséggel, és ezen érzületek még ma is sokfelé jelen vannak. Éppen ezért, ha nem beszélünk újra meg újra arról, amik történtek, akkor ki tudja, mi lesz. David Moshe Lieberman, antwerpeni főrabbi David Moshe Lieberman, antwerpeni főrabbi Lieberman elmondta, hogy a nácik nem tudtak volna ekkora pusztítást véghezvinni, ha nem lettek volna segítőik mindenfelé, ezért érthető, hogy sokan kérdezik, ha Isten saját képe mására teremtette az embert, akkor hol volt ekkor az az isteni képmás. Elismerte, hogy voltak ekkor tiszta lelkek, akik a vészkorszak idején is hatalmas bátorságról tettek tanúbizonyságot, de ők kevesen voltak. Az Európai Rabbi Központ ülésének résztvevői vonulnak a Cipők a Duna-parton Holokauszt Emlékműhöz Az Európai Rabbi Központ ülésének résztvevői vonulnak a Cipők a Duna-parton Holokauszt Emlékműhöz A halál sötétsége nagyon nehézzé teszi, hogy fényt csiholjunk – fogalmazott Liebermann –, még a legkisebb szikra is hatalmas erőfeszítést kíván, de meg kell tenni, mert ha a düh és az utálat, vagy saját identitásuk megtagadása vezérli az életben maradottakat, az azt jelenti, hogy a nácik győztek: sikerrel elvetették az utálkozás magját. Menachem Taub nagykállói rebbe Menachem Taub nagykállói rebbe Menachem Taub, a jelenlegi nagykállói (jiddisül: Kaliv) rebbe (haszid rabbi) 1923-ban született Erdélyben, de most Amerikában él. Taub hosszú hébernyelvű beszédet tartott, melyet a gyászolók kádisával zárt, majd a Bét Menáchem iskola gyerekkórusával kiegészülve elénekelte a Szól a kakas már című dalt, melyet őse, Jichak Ejzik Taub csodarabbi kétszáz évvel ezelőtt alakított át magyar zsidó népdallá. A dalra magyar zsidó himnuszként is szoktak hivatkozni, ez fejezi ki a zsidó nép szenvedésének, Isten iránti vágyakozásának, és a Megváltás reményének érzését.     Végül Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője meggyújtotta az emlékgyertyát. A nézők között mások mellett ott volt (az izraeli diplomaták sztrájkja ellenére is, magánszemélyként) Ilan Mor izraeli nagykövet, Tarlós István  főpolgármester és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője. A Cipők a Duna-parton című holokauszt emlékmű A Cipők a Duna-parton című holokauszt-emlékmű

A megemlékezést követő sajtótájékoztatón Köves Slomó azt mondta, hogy az esemény célja támogatást adni az európai rabbiknak, hogy a zsidó élet, a zsidó oktatás jövőjéért dolgozzanak. Manapság az értékek kiüresedése jellemző Európára, és a rabbik feladata, hogy visszavezessék a zsidókat a hagyományokhoz, az értékekhez, a közösséghez. Menachem Margolin rabbi, az Európai Rabbik Központja (RCE) titkára arról beszélt, hogy az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az európai zsidó közösségeknek ma szembe kell nézniük az, hogy sokan rejtegetik zsidó származásukat. Be kell bizonyítani, hogy a zsidók büszkék lehetnek a származásukra, ezért is rendezik konferenciájukat Budapesten, hiszen idén emlékeznek a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára.   A Cipők a Duna-parton című holokauszt emlékmű A Cipők a Duna-parton című holokauszt-emlékmű   Az RCE titkára közölte: a rabbik nyilatkozatot dolgoztak ki, amelyben a kormányokat és az Európai Parlamentet arra kérik, hogy segítsenek megvédeni a zsidók jogait és megőrizni a zsidó hagyományokat, szokásokat. Berl Lazar, Oroszország főrabbija arról bezsélt, hogy a túlzott liberalizáció miatt a vallás gyakran tabuvá válik, és korlátozzák a vallási szokásokat. Lazar Oroszországot hozta fel követendő példaként, ahol elmondása szerint az orosz kormány elkötelezetten segíti a zsidó közösségeket. Binyomin Jacobs, Hollandia főrabbija pedig arról beszélt, hogy komoly problémákat okoz a zsidó szokások, így a kóser vágás és a körülmetélés korlátozása. A sajtótájékoztató végén a részt vevő rabbik aláírták a kormányokat a zsidók jogainak megvédésére kérő nyilatkozatot.   - -