Putyin szerint népírtásra is képes lenne a kijevi vezetés

Fotó: RIA NOVOSTI / ALEXEY DRUZHININ

-

Az elnök szerint nincsenek orosz csapatok Ukrajnában. Azt sem bánná, ha az USA is részt venne a rendezésben.


Vlagyimir Putyin független jelöltként indul a jövő márciusi elnökválasztáson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására. Putyin az év végi sajtótájékoztatóján a legfontosabb feladatokként az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás fejlesztését nevezte meg, és ígéretet tett a gazdaság rugalmasabbá-hatékonyabbá tételére.

A kérdésre, miért nincs erős ellenzéki kihívója, az elnök a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredmények felsorolásával válaszolt. Szerinte a gazdaságihoz hasonlóan kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék, de ennek létrehozása nem az ő feladata.

Putyin az eseményen újságíróként megjelent Kszenyija Szobcsak ellenzéki elnökjelölt-aspiráns kérdésére válaszolva az ukrajnai vezetés ellen lázadó volt grúz elnökhöz, Miheil Szaakasvilihez hasonlította Alekszej Navalnij orosz ellenzékit. Szobcsak azt kérdezte, hogy miért zárják ki a versenyből az olyan potenciális választási konkurenseket, mint Navalnij, vagy miért akadályozza őket a kampányolásban, ahogy őt is.

"Azt akarja, hogy Szaakasvilik rohangáljanak az utcán?"

Szerinte az ilyen emberek destabilizálhatják az országot, amit a többség nem akar. Az ellenzéknek szerinte pozitív alternatívát kellene felmutatnia, és Szobcsak sem ebben a szellemben politizál, mert választási szlogenje szerint "mindenki ellen" indul.

Putyin szerint az Oroszország és Donald Trump közötti összejátszás eleméletét az amerikai elnök politikai ellenfelei találták ki, hogy aláássák legitimitását. Ezzel kárt okoznak a belpolitikának, és semmibe veszik a Trumpot támogató szavazók akaratát.

A médiaszabadság elleni támadásként értékelte, hogy az orosz állami propagandát sugárzó RT tévét és a Sputnikot idegen ügynökként kellett bejegyeztetni az USA-ban. Ezért Moszkva hasonlóképpen reagált az állami finanszírozású amerikai médiumok ügyében.

Putyin szerint katasztrofális következményekkel járna, ha az USA erőt alkalmazna Észak-Korea ellen, és üdvözölte Rex Tillerson külügyminiszter tárgyalási ajánlatát. Szerinte Washington provokálta ki az észak-koreai atomfegyver és a rakéták kifejlesztését azzal, hogy többet követelt a 2005-ös megállapodásban foglaltaknál, amelyben pedig Phenjan lemondott ezekről a programokról.

Putyin aggódik amiatt, hogy az USA egyoldalúan felmondja a nemzetközi biztonság sarokköveinek tekintett egyezményeket, mint a rakétavédelmi rendszerek fejlesztését korlátozó ABM-szerződés, s gyakorlatilag kivonult az európai szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták leszereléséről megkötött INF-egyezményből. Putyin arra intette Washingtont, hogy ne mondja fel a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-3 szerződést. Szerinte Oroszország anélkül szavatolja majd saját biztonságát, hogy hagyná magát belerántani egy fegyverkezési versenybe. Amíg az USA 700 milliárd dollárt költ haderejére, addig az orosz katonai büdzsé mintegy 46 milliárd dollár.

Az orosz elnök elképzelhetőnek tartja, hogy Washington megpróbál átmenteni szíriai militánsokat egy Bassár el-Aszad elnök elleni küzdelemre. Szerinte az ilyen támogatás veszélyes lehet, mint ahogy annak bizonyult a Szovjetunió ellen harcoló al-Kaida esetében is.

Putyin azt mondta: sohasem ellenezte, hogy az USA is részt vegyen a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében, a kijevi vezetést pedig a minszki megállapodások szabotálásával és a fogolycsere akadályozásával vádolta meg. Szerinte az ukrán kormánynak tárgyalnia kell a szakadárokkal.

Putyin szerint az ukrán nacionalisták népirtást hajthatnak végre az ország délkeleti részén, és szerinte a problémák gyökere a 2014-es államcsínyben van. Az elnök szerint nincsenek orosz csapatok Kelet-Ukrajnában. Putyin megismételte tézisét, hogy az orosz és az ukrán történelmi értelemben ugyanaz a nép, amelyet azonban sikerült megosztani és egymás ellen fordítani.

Putyin azt mondta, hogy 2010-ben nem történt robbanás a Lech Kaczynski lengyel elnököt Szmolenszkbe szállító repülőgépen. Felszólította Varsót, hogy hagyjon fel a vizsgálattal, amely Moszkva felelősségét lenne hivatott bebizonyítani. Szerinte a kétoldalú viszony fontosabb, mint az ügyben folytatott lengyel belpolitikai küzdelem.

Az orosz gazdaság túl van a recesszión, az idén 1,6 százalékos növekedés várható a nyugati szankciók és az olajár csökkenése ellenére – mondta. A jó termésnek köszönhetően Oroszország a világ első számú gabonaexportőre lesz, a külföldi beruházások összege idén megduplázódott és elérte a 23 milliárd dollárt, az infláció mértéke pedig a legalacsonyabb a Szovjetunió összeomlása óta.

A 13. alkalommal megtartott sajtótájékoztatón 1640 orosz és külföldi újságíró vett részt.