Putyin a „sötét oldalon” áll, mégis ő a legnépszerűbb

Fotó: Europress/Getty Images/Peter Macdiarmid / Europress/Getty Images/Peter Macdiarmid

-

Putyin népszerűsége otthon az egekben, míg a nyugati vezetők küzdenek a választópolgárok kegyeiért. Mégis Putyin a „gonosz”, Obama és társai meg a „jók”, akik a Krímet próbálják megmenteni a „csúnya” nagy Oroszországtól. Mi számít jobban: az, hogy valakit a világban szeretnek, vagy az, hogy otthon népszerű?


Saját hazájában nem próféta

Barack Obama az egyik legnépszerűbb amerikai elnök. Európában. Mi imádjuk, míg otthon népszerűségi indexe egyre csak csökken. Március közepén például már csak az amerikaiak 41 százaléka támogatta, ami 16 százalékos visszaesés tavalyhoz képest (közvetlenül első beiktatása után, 2009 januárjában ez a szám pedig még 69 százalék volt!). Európában is csökkent a népszerűsége, pláne a tavaly kirobbanó lehallgatási botrány után, de még így is sokkal jobban szeretik, mint otthon: Nagy-Britanniában a lakosság 72, Franciaországban 83, Spanyolországban 54, Kanadában pedig 81 százaléka (2013-as adatok alapján).


obama_sotu1 Obamának nem sok oka van mosolyogni

Se árvíz, se nőügy nem segít

Obama brit kollégája, David Cameron miniszterelnök sem örvend hatalmas támogatottságnak hazájában: a britek mindössze 35 százaléka szerint teljesít jól. Bár úgy tűnik, legtöbb esetben (később lásd a franciáknál is) az európai vezetők népszerűtlensége belpolitikai okokra vezethető vissza elsősorban. Általában az ok az, hogy a gazdaság nem dübörög és erre a vezetés nem ad megfelelő választ, de ebben az esetben Cameronnak az év eleji áradások sem tettek túl jót. A legnépszerűtlenebb az európaiak közül a franciák első embere, François Hollande. Bár év elején kiderült viszonya Julie Gayet színésznővel némiképpen fellendítette a népszerűségét, az se volt elég ahhoz, hogy tartósan 20 százalék fölé vigye, ezzel pedig a második világháború utáni  legnépszerűtlenebb francia elnök lett. Őt elsősorban azért nem kedvelik a franciák, mert szerintük mit sem tesz az ország nem éppen rózsás gazdasági helyzete ellen – a munkanélküliségi ráta lassan eléri az elnök népszerűségi indexét: most 11 százalék felett van. Úgy tűnik, a titkos viszony is csak ideig-óráig kötötte le a franciák figyelmét és hosszabb távon inkább neheztelnek Hollande-ra, amiért a nőkkel van elfoglalva az ország gazdasága helyett.


Hollande-nak nem tesz jót, hogy hosszútávon mindenki csak a nő ügyeivel foglalkozik.


A németek a kivétel

Talán az egyetlen kivételt a sorban Angela Merkel német kancellár képviseli. Őt szinte töretlenül, kilenc éve szeretik a német választópolgárok. Jelenleg a második legnépszerűbb német politikus külügyminisztere, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier után, 69 százalékos támogatottsággal. Merkelt nem indokolatlanul választották meg harmadszorra is Németország kancellárjává tavaly év végén, ráadásul úgy, hogy politikai hovatartozástól függetlenül a németek nyolcvan százaléka őt támogatta. Nem véletlenül, hiszen biztos, nyugodt kézzel, ideológiáktól mentesen vezette ki az országot a válságból, ennek következtében a munkanélküliségi ráta az egyesülés óta nem volt ilyen alacsony (5,3 százalék).


Álló ováció fogadja Putyin bejelentését: Krím mostantól Oroszország része!


Putyin idegenben is otthon játszik

Mindeközben hazájában Putyin rég nem látott népszerűségnek örvend (az oroszok 71,6 százaléka elégedett munkájával). Elmúlt 14 éves „uralkodása” alatt egyszer volt csak népszerűbb a közvélemény-kutatások alapján, mégpedig 2008-ban, amikor megtámadta Grúziát (indexe ekkor elérte a 84 százalékot is). Úgy néz ki, az oroszok szeretik az ilyen szárazföldi terjeszkedéseket. Meg az erőskezű, karizmatikus vezéreket, mint amilyen Vlagyimir Vlagyimirovics is. De nem pont ez a lényeg? Végül is az ország első számú vezetőjének az a feladata, hogy azokat az embereket képviselje, akik megválasztották, Putyint pedig már többször megválasztották – bár az orosz elnökválasztás valóban szabad és demokratikus voltát sokan megkérdőjelezik –, ő pedig a maga módján igyekszik megfelelni a bizalomnak. Az elmúlt hetek, hónapok ukrajnai eseményei, majd a Krím félsziget elcsatolása sokat rontott Putyin imázsán Európában és Amerikában, míg otthon a cselekvő, a harcos, a határon túli orosz kisebbségek védelmezője szerepében tetszeleg – és ez a jelek szerint tetszik a népnek.