Pokorni: a német megszállás magyarázat és nem mentség a holokausztra

Fotó: MTI/Kallos Bea / MTI/Kallos Bea

-

A holokauszt a magyar történelem része, nem egy európai város vagy ország ügye, hanem a „mi ügyünk”, hiszen magyarok voltak a gyilkosok és az áldozatok is – mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere, a holokauszt-emléknap kezdeményezője. Szerinte az, hogy ez a német megszállás idején történt, csak magyarázat és nem mentség az akkori magyar kormány számára. A mai emléknap egyúttal a holokauszt-emlékév nyitánya is, amelyet beárnyékolnak az emlékezetpolitikai viták és a Szabadság téri emlékmű ügye.


A volt oktatási miniszter hangsúlyozta: a holokauszt-emléknap fontos az emlékezet szempontjából, de legalább olyan fontos a jövő szempontjából is. Éppen ezért iskolai emléknap ez, amelyben a kormány minél nagyobb szabadságot adott a tanintézeteknek az emléknap megünneplésének módjában, hogy a fiatalok ne egy-egy ünnepségen, hanem személyes, átélhető élményeken keresztül szembesüljenek a holokauszttal. Pokorni Zoltán erről akkor beszélt, amikor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel közösen elhelyezte az emlékezés köveit Can Togay és Pauer Gyula alkotásánál, a Cipők a Duna-parton című emlékműnél, ahol mécsest is gyújtott. (A monumentumnál napközben más politikusok és közjogi méltóságok is megjelentek, köztük Áder János köztársasági elnök.)


Kordonbontás – fölöslegesen

A megemlékezés előtt negyed órával megérkeztek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkásai a budapesti id. Antall József rakpartra és két helyen elbontották a szalagkorlátot, hogy annak átlépése nélkül meg lehessen közelíteni a művet. Erre azonban végül nem volt szükség, mert Navracsics Tibor és Pokorni Zoltán száz méterrel odébb, a kijelölt zebrán kelt át a rakparton és sétált el a szoborhoz.


Bajnai emléknapi üzenete

Szintén az áldozatok előtti főhajtásra és az emlékezésre szólított fel emléknapi blogbejegyzésében az Együtt-PM vezetője. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy a német megszállás ténye korántsem menti fel a magyar államot a történelmi felelősség alól, hiszen zsidó honfitársaink összegyűjtése és deportálása a magyar állami szervek hathatós közreműködésével történt, és „ezt nem szabad elfeledni akkor, amikor a kormány egy olyan emlékművet akar ránk erőltetni”, mely a magyar államot igyekszik felmenteni e felelősség alól.


Egy alternatív civil kezdeményezés

Mostantól naponta, délután 4 és 7 óra között közös kötetlen beszélgetéseket szervez a Szabadság téri készülő emlékműnél az Eleven Emlékmű mozgalom. Alapítói (Béndek Péter, Heller Mária, Jovánovics György, Kicsiny Balázs, Kisspál Szabolcs, Lukács András, Nemes Csaba, Rényi András) a Facebookon tették közzé felhívásukat, amelyben az kezdeményezik, hogy „váljék a hely egy új nemzeti dialógus kiindulópontjává” kezdjenek beszélgetéseket mindazok, akik továbbra is elviselhetetlennek tartják az államilag szentesített történelemhamisítás gondolatát, vagyis a német megszállás emlékművét. A mozgalom az „Eleven emlékmű - az én történelmem” címmel március 23-án flashmobot tartott a Szabadság téren, a résztvevők köveket, személyes tárgyakat helyeztek el az építkezés helyszínén, ezeket azóta a munkások elvitték onnan, és az építők állítása szerint összegyűjtve őrzik, hogy visszaadhassák a tulajdonosoknak, ha jelentkeznének azokért.


Emléknap és emlékév, emlékművel terhelve

Az Országgyűlés az első Orbán-kormány idején, 2000-ben döntött úgy, hogy minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidóság gettóba zárása. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet is rendeznek Magyarországon, ennek nyitónapja is ma van, a központi megemlékezés helyszíne a fővárosi Holokauszt Emlékközpont. Az előkészületeket azonban elsősorban a Szabadság-térre tervezett német megszállás emlékműve zavarta meg. A Mazsihisz ugyanis február elején jelezte: az emlékmű megépítésének terve miatt egyelőre távol marad az állami holokauszttal kapcsolatos állami megemlékezésektől, egyúttal nem használja fel azokat az állami pályázati pénzeket, amelyeket a rendezvényekre, projektekre nyert el. A bojkotthoz több olyan szervezet és magánszemély is csatlakozott, amely és aki nem tartozik a Mazsihiszhez. Orbán Viktor kormányfő akkor azt javasolta, hogy húsvét után folytassák a párbeszédet az emlékmű ügyében is. Ehhez képest azonban április elején elkezdték a munkálatokat a szobor tervezett helyénél. Azóta tüntetők többször lebontották a területet elkerítő kordont, amelyet azonban minden alkalommal visszaállítottak. Szintén az emlékmű körül kialakult helyzettel indokolta lemondását Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója is. Rogán Antal V. kerületi polgármester szerint ugyanakkor nem építik az emlékművet, csak az alapozást végzik.

MSZP: a kormány az elkövetőket akarja tisztára mosni az emlékművel

Az MSZP szerint a kormány nem a holokauszt áldozatainak emlékének ápolásával foglalkozik, hanem az egykori elkövetők bűneinek tisztára mosásával próbálkozik. Az ellenzéki párt szerint anémet megszállás emlékművére nincs szükség, mert nem a szembenézést szolgálja, hanem a szembenállást mélyíti. A szocialisták “minden őszinte demokratával közösen” megfogadták, hogy vállalják a történelmi felelősséget, ezért amikor szerdán tisztelettel fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, rájuk éppúgy emlékeznek, ahogyan az elkövetőkre emlékeztetnek.